Azoknak, akik szeretnék a csillagos éjszakai égboltot nézni, egy széles sávot kellett észrevenniük (különféle (fényes, kissé észrevehető, kék, fehér stb.) Csillagokkal. Ez a klaszter a galaxis.
Mik a galaxisok? Az univerzum egyik legnagyobb titka, hogy számtalan csillag nem véletlenszerűen szóródik ki a világűrben, hanem galaxisokba vannak csoportosítva. Szinte ugyanúgy, ahogy az emberek városokat laknak, üresen hagyva a települések közötti teret.
Bolygónk belép a Tejút galaxisba. Néhány galaxis neve jól ismert nekünk: nagy és kicsi Magellán felhők, Andromeda köd. Megvizsgálhatjuk őket szabad szemmel, míg mások nagyon távol vannak a Földtől. Nagyon hosszú ideig nem lehetett különálló csillagokat figyelembe venni bennük, csak a 20. században derült fény.
"Mik a galaxisok?" - Ez a kérdés már hosszú ideje érdekli a tudósokat. De valódi áttörés ezen a területen a huszadik század végén történt, amikor a Hubble-távcsövet létrehozták és az űrbe dobták.
A galaxisunk méretei annyira hatalmasak, hogy lehetetlen elképzelni. Százezer Föld évre lesz szükség ahhoz, hogy egy fénysugár átjuthasson egyik széleiről a másikra. Középpontjában a mag, ahonnan több spirál alakú, csillagokkal kitöltött vonal ágol. Ez a "sűrűség" csak nyilvánvaló, valójában ritkán vannak elhelyezve.
Különböző típusú galaxisok ismertek. Ezek alakja, súlya, mérete és az azokban levő anyagok szerint is változnak. Mindegyik tartalmaz gázt és stardust. Vannak spirális, elliptikus, szabálytalan, gömbszerű és egyéb galaxisok formái.
Mik a galaxisok? Mi az életkor? Hogyan vannak elrendezve? Milyen folyamatok zajlanak bennük? Koruk megközelítőleg megegyezik a világegyetem korával. A tudósok számára továbbra is rejtély marad, hogy mi a galaxis magja. Megállapítást nyert, hogy egyes magok meglehetősen aktívak. Ez meglepetés volt, mert e felfedezés előtt azt hitték, hogy a mag egy száz milliós csillagok sűrű halmaza. A sugárzás (mind optikai, mind rádióhatás) néhány hónap alatt megváltozhat egyes galaktikus atommagokban. Ez azt jelenti, hogy hatalmas energiát bocsátanak ki (sokkal több, mint egy szupernóva villanás közben) rövid idő alatt.
1963-ban teljesen új tárgyakat fedeztek fel csillag alakú megjelenéssel, kvazároknak. Világosságuk, amint később kiderült, messze meghaladja a galaxisok fényességét. Meglepő módon a kvazárok fényereje változhat.
A galaxisok kialakulása az univerzum evolúciójának természetes folyamata, gravitációs erők hatására haladva. A galaxisok fajtáinak és formáinak sokféleségét azok a körülmények változása magyarázza, amelyekben származnak. A galaxisok tömörítése 3 milliárd évig is eltarthat. Ebben az időben a gáz csillagrendszerré alakul. Csillagok keletkeznek a gázfelhő tömörítésével (amikor egy bizonyos sűrűséget és hőmérsékletet elértek a termikus nukleáris folyamatokhoz).
Fokozatosan a csillagközi gázkészletek kimerülnek, és a csillagok képződése kevésbé intenzív. Az összes erőforrás kimerülése után a spirális galaxis lencsé alakul át, amely teljes egészében vörös csillagokból áll. Ez a szakasz elliptikus galaxisokon megy keresztül, amelyek gázkészleteit 15-20 milliárd évvel ezelőtt használták fel.
Sok embernek van egy ötlete arról, hogy mely galaxisok alakulnak ki számos tudományos fantasztikus filmből, amelynek hősei imádják az űrutazást, ismeretlen bolygók és galaxisok látogatását. Valójában erre a belátható jövőben nem számítanak. Még ha a fénysebességgel is mozogunk (ami szintén még lehetetlen), akkor az Andromeda ködöt (a legközelebbi galaxis nekünk) csak 2, 5 millió év után érjük el. Bár (csillagászok számításai szerint) közeledik hozzánk, és 4-5 milliárd év alatt összeesik a Tejútunkkal, ami új elliptikus galaxis kialakulásához vezet.
