Grúzia gazdasága még az állam Szovjetunióba való belépésének idején is gyorsan iparosodott. Az 1910-es évek közepe óta 60 évig a nemzeti kincstár csaknem százszorosára nőtt. A legnagyobb fizetések és szociális juttatások voltak Grúziában. A kormány hatalmas összegeket költött a mezőgazdasági ágazatról az ipari ágazatra való áttéréshez. Az 1980-as évek elejére az ország fejlesztette ki kőolajtermékek, fémtermékek és berendezések gyártását. Érdemes megjegyezni a magas külkereskedelmi teljesítményt is.
A grúz gazdaság a Szovjetunió összeomlása után
A Szovjetunió összeomlása utáni első években az ország költségvetése óriási változásokon ment keresztül. A hazai gazdaság negatív tendenciáinak fő oka a Grúzia elnöke által betiltott bármilyen kereskedelmi kapcsolat fenntartása Oroszországgal. Ennek következménye az állam ipari mutatóinak hirtelen csökkenése, 1992 végére 60% -ra.
Néhány év elteltével a válság nemcsak a nagyszabású termelést, hanem az összes többi ipart is magában foglalta. Grúzia dicső erdője a szovjet időkben teljesen megszűnt. A közlekedési és ipari infrastruktúrát megsemmisítették. A monetáris egység 9000% -kal leértékelődött. A termelés visszalépésének eredménye a hatalmas munkanélküliség, a bérek csökkenése volt.
A grúz gazdaság kialakulása és fejlődése csak 1995 végén kezdődött. Ennek oka a Világbank lenyűgöző hitele volt. Szerencsére az inflációt megállították, és hatékony reformokat hajtottak végre az ipar és a szolgáltatások területén. 1996 óta az ország végre megkezdte a pénzügyi fellendülést.
A 2000-es évek közepén az adófizetések 60% -át csonkították, nagy külföldi befektetőket vonzottak és kapcsolatba kerültek a világhitelezőkkel. Az elmúlt években a grúz gazdaságot külföldi üzleti partnerek és állandó hitelinjekciók támogatták.
Mezőgazdasági ipar
Ma a grúz gazdaságot röviden stabilan posztindusztrálisnak lehet leírni. A mezőgazdaság azonban továbbra is jelentős szerepet játszik benne. 1993 és 2008 között a mezőgazdasági ágazat mutatói 25% -ra csökkentek. Ez a részarány egyenletesen oszlik meg a megművelt földterület és az állatállomány között.
A 2000-es évek közepének gazdasági válságát követően a grúz hatóságok abbahagyták a nagy összegek elkülönítését a mezőgazdaság támogatására. Jelenleg a vetésre alkalmas földterületnek csak 16% -a marad az országban. A földterület nagy része magánvállalkozóknak és gazdálkodóknak került át. A mezőgazdasági ágazat részesedése az ország GDP-jének csupán 12% -át foglalja el.
A közelmúltban a növények rendkívül alacsony hozamot hoztak. Ennek oka a műtrágyák és a modern technológia krónikus hiánya. Figyelemre méltó, hogy történelmének most először Grúziának van szüksége további gabonaimportra. A szőlő 75% -kal, a tea - 94% -kal, a termesztés - majdnem 50% -kal csökkent.
Az állattenyésztést illetően itt is megfigyelhető negatív dinamika. Az iparágból származó bevételek csaknem 80% -kal csökkentek.
Ipari mutatók
Az elmúlt 20 évben a feldolgozóiparban negatív tendencia figyelhető meg. Az ország ipari mutatói 12% -ra estek. A grúz gazdaságot évente 2–2, 5 milliárd dollárval megújítják ezen iparág rovására.
A legjövedelmezőbb és legfejlettebb a könnyűipari és az élelmiszeripar, valamint a színesfém kohászat. Az utóbbi időben megnőtt a termelés a bányászatban és a bányászatban, a vízellátás, a gáz, a fafeldolgozás és az ásványok terén.
Az élelmiszeripar a grúz gazdaság pillére. Ennek az országnak az italai és termékei messze a határokon túl is ismertek. Különösen igaz ez a tea, konyak, bor, cigaretta, olajos mag, ásványvíz, egyes gyümölcsök és zöldségek esetében.
Meg kell jegyezni a vegyipart. Részesedése az ország feldolgozóiparában körülbelül 6%. Az ipar legnépszerűbb termékei a nitrogén műtrágyák, festékek és lakkok, valamint a kémiai szálak.
Energia- és üzemanyag-komplexum
Grúzia gazdasága minden évben jelentős veszteségeket szenved a kőolajtermékek 100% -ának behozatala miatt. Az üzemanyag nagy részét Azerbajdzsánból vásárolják. A helyzet hasonló a földgázéhoz, itt Oroszország továbbra is a fő szállító.
Az ország energiakomplexumát számos nagy termikus és hidraulikus állomáson tartják. Érdekes módon a termelőkapacitás jelentős részét az orosz befektetők ellenőrzik. A grúz energiakomplexum másik jellegzetes vonása az összes belső rendszer párhuzamos üzemeltetése Azerbajdzsánnal együtt.
Csak két termikus állomás van, de képesek az ország területének 2/3-át lefedni. Ami a vízenergia-komplexumot illeti, annak szíve az Inguri vízerőmű, amely akár 1300 MW kapacitást képes kifejleszteni. A kisebb állomások közül megkülönböztethetők a Perepadnaya és a Vartsikh.
A gazdaság többi része
A távközlés évente jelentős hozzájárulást nyújt az állami költségvetéshez. Jövedelmüket a GDP 4% -ára becsülik. 2008 végén a tevékenységi terület fejlődésének ugrása figyelhető meg. Figyelemre méltó, hogy Grúzia a harmadik helyet foglalja el a világon a mobil kommunikáció magas költségei alapján.
Az elmúlt évek külkereskedelmét jelentős visszaesés jellemzi. A negatív egyenleget a kereslet és az import iránti kereslet növekedése határozza meg, nem pedig az export. A legnépszerűbb grúz áruk a vasötvözetek és a nyers arany.
A szén-, mangán- és rézércek kitermelésének mennyisége szintén csökken. De a turisták beáramlása következik a vízumrendszer eltörlése miatt.
