Az Európai Gazdasági Térséget (vagy az EGT-t) az 1990-es évek elején hozták létre. Az Európa egyesítésének gondolata a 1920-as évek óta szó szerint a levegőben és a korszerű prominens politikusok gondolataiban volt. Konfliktusok sorozata meglehetősen hosszú ideig tolta a szövetség tényleges létrehozását a gazdaságban. Az egyesülési folyamatok azonban sok szempontból azonnal felgyorsultak a második világháború után. Manapság az EGT egy külön ágazat a globális gazdaságban, de jóval rosszabb az EurAsEC-nél (eurázsiai gazdasági közösség).
A gazdasági unió kialakulásának története
Az Európai Gazdasági Térség létrehozása szorosan kapcsolódik az Európai Unió egészének kialakulásához. Az EU megalapítását egy 1992. évi törvényszerződés rögzíti. Az Európai Unió és a gazdasági zóna létrehozását azonban még töredezettebb szervezetek és szakszervezeti koncepciók előzték meg, amelyeket a huszadik század elején és közepén kiemelkedő politikusok, szociológusok és közgazdászok fejeztek ki.
Tehát az 1920-as évek elején megjelenik a német sajtóban az „Egyesült Államok” kifejezés. Egy évvel később az osztrák filozófus páneurópai szervezet létrehozását támogatta, és Franciaország egyik magas rangú minisztere 1929-ben felszólította a polgárokat és az állami készülékeket, hogy csatlakozzanak az Európai Szövetségi Unióhoz.
A háború utáni években egymás után megjelentek minden új szövetség és egyesület: az Egységes Európáért mozgalom, az Európai Fizetési Unió és az Európai Unió, az Euroatom, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Európai Gazdasági Közösség, amelyek a modern EGT előfutárai. Sőt, minden szervezet kevés kapcsolatban áll egymással, és egyikük sem egyesíti az összes európai országot.
Kicsit később lehetséges volt a közös rendszerhez jutni, de az sem tökéletes volt. Már a 60-as évekre Európát egyesítette a közös piac és az agrárpolitika, és a magasabb körökben monetáris uniót alakítottak ki, és átszervezték a gazdasági egységet. A politikusok nagyszabású terveket hoznak, de az EGT még ma sem olyan befolyásos szervezet, hogy szabályozza a részt vevő országok közötti gazdasági kapcsolatok minden aspektusát.
EGT - tevékenységek és tagországok
Jelenleg az Európai Gazdasági Térségben 28 EU-ország található, valamint Norvégia, Liechtenstein és Izland - az Európai Szabadkereskedelmi Társulás négy (+ Svájc) tagja közül három. Svájc jogilag nem tartozik az EGT-be, de az ország számára az Európai Gazdasági Térség egyik tagjának jogai és kötelezettségei meg vannak ruházva. A részt vevő országokat San Marino, Andorra, Monaco és a Vatikán egészíti ki, amelyek de jure nem tagjai az uniónak, de Spanyolországgal való társulás miatt az olaszországi és franciaországi ténylegesen az EGT területén található. A résztvevők listája kevés változáson ment keresztül a szervezet 1992-es megalapítása és a tényleges munka 1994-es kezdete óta.
Az Európai Gazdasági Térség tehát magában foglalja:
- EU-országok: Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Ausztria, Magyarország, Dánia, Olaszország, Írország, Spanyolország, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Portugália, Lengyelország, Románia, Belgium, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Franciaország, Finnország, Horvátország, Csehország, Svédország és Észtország;
- a Szabadkereskedelmi Társulás három állama: Norvégia, Liechtenstein és Izland;
- Andorra, a Vatikán, Monaco és San Marino, amelyek csak az EGT területi tagjai, nem rendelkeznek a részt vevő országok jogaival és kötelezettségeivel (kivéve az államok állampolgárainak azon jogát, hogy dolgozzanak néhány EU-országban).
A szervezet tevékenységei célja a közös piac létrehozása és fenntartása, amely a következőket írja elő: szabad kereskedelem és szolgáltatások nyújtása, a pénzügyi tőke és az erőforrások (beleértve a munkaerőt) szabad mozgása. Az Európai Gazdasági Térség államainak jogszabályait általánosítják az ökológia, a kereskedelem, a szociálpolitika, a jogi személyek és magánszemélyek munkájának szabályozása, valamint a statisztika területén.
