Az Altáj gázvezeték egy előrejelzett gázvezeték, amelyet földgáz exportálására terveztek Nyugat-Szibéria régióból Kínába. A kínai területre való kijáratnak állítólag a Kazahsztán és Mongólia közötti orosz-kínai határ helyén kell lennie. Az Altajzi gázvezeték, amelynek vázlata az alábbiakban található, a szövetség hat oroszországi alkotóelemének területén halad át.
A projekt háttere
2004-ben megállapodás született a Gazprom és a CNPC kínai állami olaj- és gázipari vállalat között a stratégiai együttműködés fejlesztéséről. A kínaiak még akkor is gondolkodtak azon, hogy miként lehetne földgázt szállítani virágzó piacukra. Végül is a földgázfogyasztás növekedése az országban a 21. század kezdete óta jelentősen meghaladja a hazai termelés növekedését.
A jelenlegi becslések szerint Kína 2020-ig több mint 300 milliárd m 3 gázt fog felhasználni, ami háromszorosa a termelés jelenlegi mennyiségének (kb. 100 milliárd m 3).
Első lépések
A fent említett megállapodás kidolgozásakor, 2006 márciusában, Vlagyimir Putyin orosz elnök által az országban tett látogatása során, memorandumot írtak alá az orosz gázszállításról Kínában. Az aláírásokat Aleksej Miller, a Gazprom vezérigazgatója és Chen Geng, a CNPC vezérigazgatója írta alá. A memorandum meghatározta a gázvezetékek ütemezését, a mennyiségeket és a két szállítási útvonalat: Altájból, az Altáj gázvezetékből és Szibéria hatalmából, Kelet-Szibériából.
Ugyanezen év nyarán megkezdte az irányítóbizottság munkáját, amelynek feladata az Altáj-projekt végrehajtása volt. Ősszel a Gazprom és a Kínai Xinjiangi Ujgur Autonóm Régióval határos Altaj Köztársaság kormánya együttműködési megállapodást írt alá, amely részletesen meghatározta, hogyan épülhet az Altajin átmenő gázvezeték.
Éves jóváhagyások és becslések
A projekt azonban nem haladt könnyedén. Több évet töltöttek a kínai partnerekkel folytatott nehéz tárgyalásokkal annak finanszírozási megrendelésének kidolgozása és az orosz gáz árának kiszámítása céljából. Csak 2009 nyarán írt alá memorandum Oroszország és Kína között, amely megerősítette a felek közötti kölcsönös megértés elérését, és ugyanazon év nyarán keretmegállapodást írtak alá a Gazprom és a CNPC között, amely tartalmazza az olajköltséggel összekapcsolt gázárak képletet.
A következő 2010-ben ugyanaz a két vállalat aláírta az Oroszországból Kínába irányuló gázszállítás kibővített fő feltételeit. A várakozások szerint 2011-ben aláírják az export-szerződést, és a szállítások 2015 végén kezdődnek. Ez azonban nem történt meg. A kínai partnerek úgy döntöttek, hogy csak a keleti útvonalon - a Szibéria hatalma - szállítják, és 2014 májusában 400 milliárd dolláros értékű 30 éves szerződést kötöttek. Ugyanazon 2014 szeptemberében megkezdődött a gázvezeték építése.
Mi az Altáj gázvezeték? 2014 új reményt hozott a projekt újjáélesztésére. Az év novemberében mindkét ország, Oroszország és Kína vezetõi rendszeres tárgyalásokat folytattak. Eredményeik szerint újabb memorandumot írtak alá, amely rögzítette a felek azon szándékát, hogy megkétszerezzék a Kínába szállított gázmennyiséget, ennek az Altáj gázvezetéknek kellett volna válnia a fõ eszköznek. 2014 és 2015 a döntő változások előrejelzése mellett telt el, de eddig nem követték őket.
Altajzi gázvezeték: az elmúlt hónapok hírei
2015. szeptember elején Alexey Miller bejelentette, hogy jövő tavasszal várakozási szerződés aláírására vár, amely a nyugati út mentén Kínába exportálja a gázt, amelyet egyre inkább a Szibéria-2 hatalmának neveznek. Ugyanebben a hónapban azonban E. Burmistrova, a Gazprom Export részlegének vezetője szerint nagyon nehéz a tárgyalások a kínaiakkal. És még nem született megállapodás az árról, különös tekintettel a "drasztikus piaci változásokra".
Akkor az olaj ára huszonöt dollár volt, ma kevesebb, mint harminc. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem valószínű, hogy tavasszal születik megállapodás, ha az olajárak továbbra is ingadoznak. 2015 novemberében az Orosz Föderáció energetikai minisztere, A. Novak elmondta, hogy a gázellátás nyugati útján a döntéshozatal lassulását a kínai gazdaság növekedési ütemének csökkenése okozta. Azóta még tovább csökkent.
A világ olajárainak összeomlása mellett a Gazpromnak és a CNPC-nek új együttműködési modellt kell keresnie. Ezért az Altáj gázvezeték építése időben kissé késik. Mindeddig azonban senki sem fogja „véget vetni” a teljes projektnek.
Gázút
A 2800 kilométeres altai gázvezeték a meglévő Urengoy-Surgut-Chelyabinsk vezeték Purpeiskaya kompresszorállomásától indul. Gáz szállít a Nyym-Szibéria Nadym és Urengoy mezőiről.
Az orosz szakasz teljes hossza 2666 km, ebből 205 kilométert a Jamalo-Nenets Autonóm Okrug területein, 325 kilométert a Hanti-Manszijszk Autonóm Okrug területén, 879 kilométert a Tomszk régióban, 244 km a Novoszibirszk régióban, 422 km az Altaj területén és 591 km. km-re az Altaj Köztársaságban.
Az utolsó pont Oroszország területén a Kanas hegyszoros lesz. A gázvezeték nagy részét a meglévő csővezetékek műszaki folyosójának részeként építik, mint például Urengoy - Surgut - Chelyabinsk, Észak - Tyumen - Surgut - Omsk, Nizhnevartovsk gázfeldolgozó üzem - Parabel - Kuzbass, Novosibirsk - Kuzbass, Novosibirsk - Barnaul és végül Barnaul - Biysys.
Kínában az Altajzi gázvezeték Xinjiangi megyébe vezet, ahol a nyugat-keleti belföldi gázvezetékhez csatlakozik.
Műszaki leírás
A csővezeték átmérője 1420 mm lesz. A tervezett kapacitás 30 milliárd köbméter földgáz évente, és a teljes projekt összköltsége várhatóan 14 milliárd dollár lesz. A fővezetéket a legmodernebb kompresszorállomásokkal kell felszerelni. A csővezetéket a Tomsktransgaz, a Gazprom leányvállalata kezeli.
Projektkritika
Oroszországban mindenkinek tetszik az Altáj-projekt? A csővezetéket a Kínával határos Altaj Köztársaság Kosh-Agachsky régiójában, az Ukok fennsíkon keresztül indítják, amely a hóleopárd és más ritka veszélyeztetett állatok természetes élőhelye.
Ma az Ukok-fennsík területén működik az Altaj Köztársaság hatóságai által létrehozott és fenntartott "Természeti Park - Ukok Pihenő Övezet" állami intézmény. A természeti park adminisztrációja aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a gázvezeték építése negatív hatással lesz a természet ezen egyedülálló sarkának ökológiájára.
Ez elsősorban az örökké fagyos talajok destabilizálásáról, valamint a szeizmikus folyamatok destabilizálásáról (a fúrás miatt) a 8-9 pontú szeizmikus zónában.
Aggodalom ad hangot amiatt, hogy a természetes biokomplexek öngyógyulása az építés során az Ukok szélsőséges körülményeiben több évtizedet is igénybe vehet. Ezért az Altáj ökológusai azt javasolják, hogy végezzen nyilvános öko-vizsgálatot a projektről, és végezzen terepi tanulmányokat a javasolt útvonal mentén, majd végezzen folyamatos öko-monitoringot a területen.
