A politikai földrajz egyfajta gazdasági és társadalmi földrajz, amely a politológiával határos. Önálló tudományos területként viszonylag nemrégiben merült fel: a 19. század végén és a 20. század elején. Alapítóját Friedrich Ratzel német geográfusnak tekintik, aki 1897-ben ugyanezen a néven könyvet adott ki. Kezdetben bírálták, mert arra a következtetésre jutott, hogy a gyengült és szomszédos államok erőteljes felfogása indokolt. Leginkább üldözték őt, amikor a nácik kihasználták a Birodalom gyakorlati céljait szolgáló rendelkezéseket. F. Ratzel ötletei alapján alakult ki a geopolitika, amelyet a Szovjetunióban a területek meghódításának eszközeként tartottak számon.
E kifejezés kapcsán először R. Cellen svéd tudós vezette be. A Szovjetunióban a geopolitikai gondolkodás mozgalma az állam szigorú ellenőrzése alatt állt, ezért ez a tudásterület gyakorlatilag nem alakult ki.
Ma ezt a fogalmat úgy értelmezik, mint a politikai jelenségek és folyamatok területi különbségeinek tudományát.
Így a politikai földrajztudomány:
- Globális és regionális politikai térkép készítése.
- A politikai határok területi változása.
- Az államrendszer sajátosságai.
- Politikai blokkok, csoportok és pártok.
- A választási társaságok területi tervük szerint.
E kategóriák mindegyike globálisan és helyileg is tanulmányozható.
A kutatók számára nagyon érdekes az egyes államok geopolitikai helyzetének értékelése, azaz helyzetük sajátosságai a szövetségesekkel és a szomszédokkal szemben. A politikai földrajz idővel megváltozik, mivel történelmi kategóriának tekintik.
Vegye figyelembe, hogy ennek a tudománynak több fő iránya van:
- Geopolitika, amely a globális rendszerért felel.
- Földrajzi államtudomány.
- Regionális politikai tudomány.
- Regionális elit.
A politikai földrajz és a geopolitika mint szerkezeti elem mindig a bel- és külpolitika elemzésével foglalkozó kutatók ellenőrzése alatt áll. A helyzet az, hogy a geopolitika kifejezi az ország viselkedésének vonalát az állami határokhoz viszonyítva. Fontolja az ország és a többi hatalom, különösen a szomszédaival való interakcióját.
Ha figyelembe vesszük a második világháború és a hidegháború idejét, akkor ennek az iránynak az összes koncepciója a területi lefoglalások, a katonai bázisok létrehozásának és megszállásának, valamint a katonai és állami beavatkozások okainak elemzésére törekedett más országok eszközeiben. Bizonyos értelemben a modern geopolitika szintén hasonló hangsúlyt helyez, de sajátossága az, hogy már nagyobb figyelmet szentelnek a nemzetközi biztonság elveinek.
A politikai földrajz jelenleg aktívan fejlődik tudományként. Különösen, ha figyelembe vesszük annak geopolitikai sajátosságait, akkor a modern világban ezek megnyilvánulása a globalizáció. Amikor a Szovjetunió összeomlott, a meglévő egyensúly megsemmisült. A katonai erők segítségével a rend kialakításának tendenciája kezd uralkodni, és a világközösség és annak képviselő testülete - az ENSZ - véleményét nem veszik figyelembe. Ezekre a fellépésekre reagálva olyan globalizmusellenes mozgalmak alakulnak ki, amelyek gyorsan agresszívvé válnak.
Jelenleg a politikai földrajz fejlődik a társadalmi helyzettel együtt. Ez azonban bűnszervezetek, szélsőségesség, feminizmus és vallások megjelenését vonja maga után. Az események jellege szempontjából nagyon érdekes iparágak a kultúra földrajza és a szolgáltató szektor is.
Vegye figyelembe, hogy a világ politikai térképe teljes mértékben tükrözi a korszakot és a benne zajló változásokat. A kutatók azonban megjegyezték, hogy a XX. Században a legnagyobb változásokon ment keresztül.
