A globális felmelegedés az egyik vezető globális probléma. Ezt helyesen nevezik a 21. század problémájának. Hatalmas gazdasági veszteségek és humanitárius katasztrófa számos régióban felmelegedést okozhat. Mindez elkerülése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezete és sok kormány erőfeszítéseket tesz arra, hogy ezt a folyamatot biztonságos korlátok között tartsa be. Az Egyesült Nemzetek 1992-es éghajlat-változási keretegyezménye történelmi esemény, amely megkezdi az emberi éghajlatváltozásra gyakorolt célzott hatást.
Az emberiség globális problémái
A 21. században az emberiség előtt folyamatosan felmerülnek különféle globális veszélyek és problémák, amelyekkel szembe kell néznünk. A legfontosabb feladatok között a következőket hívják:
- éhség és szegénység;
- túlnépesedés;
- globális nukleáris háború;
- aszteroida összeomlás veszélye;
- a fajok kihalása;
- járvány;
- globális felmelegedés;
- környezetszennyezés.
A világ egyetlen problémája, nevezetesen az ózonréteg megsemmisítésének problémája jelenleg megoldottnak tekinthető. Mindenki csak lendületet kap. Ezek leküzdéséhez számos ország, különösen Kína, India, az USA és Oroszország hatalmának közös erőfeszítéseire van szükség. Sajnos a leírt problémák többségére nem fordítanak kellő figyelmet, ami a helyzet folyamatos súlyosbodásához vezet. Például a népesség növekedése fenyeget, hogy átterjed a globális migrációra, és egy hatalmas aszteroida Földre esése általában megszakíthatja a civilizáció életét.
A globális felmelegedés problémáját kedvezően hasonlítják másokhoz: aktívan próbálják ezt megoldani, nemzetközi szinten különböző irányok lépéseivel. Mégis e globális fenyegetés kezelése után, előbb vagy utóbb, továbbra is katasztrófával kell szembenéznünk a túlnépesedéssel és a természeti környezet kihalásával. Ennek következménye az emberiség jelentős részének kihalása lehet.
Globális éghajlatváltozás
A globális felmelegedés a föld felszínének, az óceánréteg és a légkör alsó (8 kilométer) rétegének átlagos bolygóhőmérsékletének folyamatos növekedésére utal. Noha a felmelegedés mértéke még mindig kicsi (kb. 1 Celsius fok 150 év alatt), ennek destabilizáló hatása van, különféle időjárási katasztrófákat okozva és a gleccserek hatalmas megolvadását okozva. Jelenleg a folyamatnak a közeljövőben való folytatódásának valószínűsége nagyon magasnak minősül, még akkor is, ha kemény intézkedéseket hoznak az üvegházhatást okozó kibocsátások csökkentésére.
Úgy gondolják, hogy a 2 ° C-os hőmérsékleti emelkedés egy küszöbérték, amely után visszafordíthatatlan természeti és éghajlati eltolódások kezdődhetnek. Vannak olyan tudósok, akik eltérő becsléseket készítenek erről az értékről, leggyakrabban annak csökkenése irányában.
A globális felmelegedés okai és következményei
Úgy gondolják, hogy a modern felmelegedés okairól folytatott vita korszaka elmaradt, és az üvegházhatás antropogén erősítésének koncepciója átvette a vezető helyet. Ugyanakkor a természetes tényezők szerepe még nem szűnt meg teljesen, és ezek fokozhatják vagy gyengíthetik a felmelegedést. Így a tudósok már megválaszolják a globális felmelegedés okainak és következményeinek a kérdését.
A melegedés során a globális hőmérséklet-növekedés lelassulásának oka lehet a napenergia-aktivitás hosszan tartó csökkenése, a vulkáni folyamatok aktiválása, a por, szulfátok, füst megnövekedett légszennyeződése, az óceánáramok változása és az elsivatagosodás.
Az olyan tényezők, mint az erdőtüzek számának növekedése, az időszaki fagyos felolvasztás felgyorsítása, a napsugárzás fokozódása, az általános légszennyezés elleni küzdelem, a sivatagi övezetben bekövetkező csapadékmennyiség növekedése és egyéb folyamatok, fokozhatják a már meglévő felmelegedést.
A felmelegedés következményei lehet, vagy a közeljövőben kóros szárazság, hosszan tartó hő vagy hirtelen lehűlés válhat. Az áradások gyakorisága és erőssége növekszik. Nem zárható ki az érintett harmadik országbeli lakosok tömeges migrációja. A távoli jövőben lehetséges a tengerszint emelkedése és a légköri fulladás a szén-dioxiddal való telítettség miatt.
Figyelembe vett tényezők
Vannak olyan tényezők is, amelyeket már figyelembe vettek az éghajlati modellekben, és amelyek feltétlenül elősegítik a felmelegedési folyamatot.
Ide tartoznak:
- a hó és a jég területének csökkentése;
- a vízfelszínektől történő párolgás növekedése;
- a felhők magasságának növekedése;
- kémiai folyamatok a légkörben.
A jövőbeli felmelegedés nagysága és következményei
A felmelegedés hatásait nehéz megjósolni, mivel a természetes környezet reakciója a hőmérséklet változására bonyolult, és a jövőbeni üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke bizonytalan. Különböző előrejelzések szerint ezek szintjét kicsitől katasztrófáig becsülték meg. Ez utóbbi lehetőség az üvegházhatást okozó gázok (szén-dioxid és metán) visszafordíthatatlan felhalmozódását vonja maga után, mivel ezek időszaki fagyból, talajból, erdőkből, az óceánból, majd karbonátos kőzetekből szabadulnak fel. Az események ilyen fejlõdésével az emberiséget a teljes kihalás fenyegeti. Ezt a forgatókönyvet azonban valószínűtlennek és lehetségesnek tekintik csak akkor, ha az alternatív energiát a tradicionális javára teljes mértékben elutasítják, és csak akkor a távoli jövőben.
Jelenleg továbbra sem világos, milyen lesz a globális hőmérséklet 50 vagy 100 év múlva. A 2100-ra becsült tartomány 1, 1 és 6, 4 fok között van a jelenlegi értékektől, azonban a műszaki újítások aktív bevezetésével a felmelegedés szintje még alacsonyabb is lehet.
A globális felmelegedés enyhítése
A globális felmelegedés elleni küzdelem sok országban normává válik. A fő erőfeszítések célja az energiahatékonyság javítása és a szénmentes energiaforrásokra való áttérés. Jelentős sikereket értünk el mindkét irányban. Az alternatív forrásokból származó energia költsége csaknem megegyezik a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia költségével. Jelenleg megoldásra kerül a tárolás hatékonyságának problémája, és az elkövetkező évtizedekben megoldható is. Ezen túlmenően néhány siker jelent meg a nukleáris fizikusok körében, ami növeli a termonukleáris energia felhasználására való áttérés valószínűségét.
A hagyományos lámpák LED-ekkel történő cseréje, az elektromos autókra és hibridekre való váltás, az otthoni és munkahelyi hőveszteségek, valamint az energiaveszteségek csökkentése szintén jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
