A kíváncsiság a haladás motorja, amely nélkül nehéz elképzelni civilizációnk fejlődését. A tudás objektív valóság, amely reprodukálja a világ valós képet. Az ember mindig is megpróbálta megérteni, hogy minden működik. Ezért annyira fontos a gyakorlat szerepe a megismerésben, mert biztosítja a már összegyűjtött információk fejlesztését, bővítését és elmélyítését. A mai cikknek fog szentelni. Megvitatjuk a gyakorlat fogalmát, a gyakorlat szerepét a megismerésben és az igazság kritériumait.
A fogalmak meghatározása
Ha meg akarjuk érteni, hogy mi a gyakorlat szerepe a megismerésben, először meg kell határoznunk az alapfogalmakat. Mindkét fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz. A megismerésnek és a gyakorlatnak a történelmi folyamat két oldalát gondolják. Az ember meg akarja érteni a világ munkájának törvényeit és jellemzőit. Ezt azonban nem lehet egyszerre megtenni, ezért évek gyakorlására van szükség a megszerzett tapasztalatok bővítéséhez. A tudásnak három fő szempontja van:
- Képességek, készségek és képességek. Ez a szempont az, hogy az ember tudatában van annak, hogyan történik valami végrehajtása vagy végrehajtása.
- Minden információ, amely releváns a környező világ megértésének folyamatában.
- Az ember és a valóság kapcsolatának episztemológiai formája. Ez a szempont egy speciális kognitív egység. Csak a gyakorlati kapcsolatokkal létezik.
A tudás a valóság ideális képe. A második és a harmadik szempont az episztemológia tárgya. Ez a tudomány a tudás törvényeit vizsgálja. Az ősi filozófusok továbbra is foglalkoztak vele. A szofisták sikeresek voltak az episztemológiában. Például Protagoras és Gorgias. Arra törekedtek, hogy fejlesszék a gondolkodás rugalmasságát, és ehhez holisztikus világképre, lényegének megértésére volt szükség.
A gyakorlat formái:
- Munkaerő-tevékenység (anyaggyártás). Ez a forma természetes lény az emberek számára. Célja a természet átalakítása.
- Társadalmi tevékenység. Ez a forma a társadalmi lény változását képviseli. Célja az emberek közötti interakció kialakult hagyományainak átalakítása. A társadalmi fellépést az úgynevezett tömeges erők hajtják végre: forradalmak, háborúk, reformok.
- Tudományos kísérlet. A gyakorlat ezen formája egy tevékenység. Ebben az esetben a kutató nem csak megfigyel, hanem bevonódik a folyamatba. Mesterségesen megteremtheti a világ tulajdonságainak elemzéséhez szükséges feltételeket.
Tapasztalati szolgáltatások
Rendkívül fontos, hogy az ember megértse a környező valóság objektív képét. A gyakorlat és a megismerés e folyamat két oldala. Csak próba és hiba útján lehet megtudni, hogy minden hogyan működik. A gyakorlat szerepe a filozófia megismerésében az alábbiak funkcióival magyarázható:
- A tudás forrása. A tapasztalat a valóság elemzésének szükséges eleme.
- Hajtóerő. A gyakorlat a tudományos ismeretek alapja.
- A tudás másodlagos célja.
- Az igazság kritériuma. Csak a gyakorlatban lehet ellenőrizni a tudományos ismeretek helyességét. És ez egy teljes folyamat, nem egyszeri cselekedet.
Funkció magyarázat
Ha röviden leírjuk a gyakorlat szerepét a kognícióban, akkor mindig azt mondhatjuk, hogy az összes információt, amelyet tudtunk, nem véletlenül gyűjtöttünk össze. Például egy embernek megfelelő földterületet kellett elosztania. E célra kifejlesztett matematika. A navigáció fejlődésének köszönhetően az ember kezdett figyelni a csillagászatra. A gyakorlat azonban nem mindig határozza meg a megismerést. Néha az ellenkezője történik: Mendelejev időszakos törvényének felfedezésével történt. Az egész kognitív folyamatot gyakorlati feladatok és célok határozzák meg. Még az elvont elméletek levezetése is célja azoknak a problémáknak a megoldása, amelyekkel az emberiség a fejlődés során szembesült. A gyakorlat szerepe a megismerésben olyan, hogy segít megtalálni az ismerős jelenségek minden új tulajdonságát. Minden új technikai eszközt, felszerelést, műszert és szerszámot biztosít a tudomány számára. A próba-hiba módszert a vizsgálat minden szakaszában alkalmazzák. Meg kell érteni, hogy minden kísérletet és megfigyelést nem annyira kíváncsi kíváncsiságból, hanem szükségszerűségből végeznek. Az összes megszerzett tudást a gyakorlatban alkalmazzák. Ez egyfajta vezetői tevékenység, amelynek célja az emberek életének javítása.
A gyakorlat szerepe a megismerésben
A gnoseológia a filozófia külön fejezete. Tanulja a gyakorlat szerepét a tudományos ismeretekben. F. Bacon a világ tanulmányozásának három módját azonosította:
- "A tudomány útja." Ebben az esetben a kutató az igazságokat a tiszta tudatból deríti ki. Bacon felfedte ezt a módszert, amely a tudományban rejlik.
- A hangya útja. Ebben az esetben a kutató különféle tényeket gyűjt, de fogalmi szempontból nem általánosítja azokat. Ez egy ismeret hamis módja is.
- "A méh útja." Ez a módszer az első kettő általánosítása. Ebben az esetben a kutató érzéki és racionális alapelveit egyaránt alkalmazza.
