A Szovjetunió összeomlása után sok volt Szovjetunió országában sok etnikai orosz maradt. Például Üzbegisztánban az oroszok több mint másfél millió ember éltek. Miután ez a köztársaság függetlenné vált, tömeges vándorlásuk azonnal megkezdődött. A mai napig azonban az egyik legnagyobb orosz nyelvű diaszpóra megmaradt ebben a köztársaságban.
Hány orosz van Üzbegisztánban?
A köztársaságban a tadzsik és a kazah etnikai diaszpórák mellett az orosz az egyik legnagyobb méretű. 1991 után Üzbegisztánban nem végeztek hivatalos állami népszámlálást, tehát nincs pontos információ a lakosok számáról.
A republikánus állami statisztikai bizottság megjegyezte, hogy 2013 elején az oroszok Üzbegisztánban a teljes népesség 2, 6 százalékát, azaz mintegy 809 és fél ezer fõt tették ki.
A migrációs folyamatok folytatódnak, és az üzbég lakosságának természetes növekedése egyre intenzívebbé válik, amelynek eredményeként a Statisztikai Bizottság 2015-ben mindössze 650 ezer oroszot vett fel az országban, ami a teljes népesség 1, 8 százaléka.
A köztársaság orosz nyelvű lakosainak nagy része nagy városokban koncentrálódik, főleg a köztársaság fővárosában.
Egy kis történelem
Üzbegisztán orosz népessége a 19. század végén kezdte megjelenni. Nagyon nagy hatással volt az élet minden területére, különösen a szovjet időszakban. Mindenekelőtt ez a köztársaság fővárosában nyilvánult meg.
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége összeomlása fokozta az etnikumok közötti kapcsolatokat, gazdasági hanyatláshoz, rohamos munkanélküliséghez, politikai instabilitáshoz, az iszlámizáció veszélyéhez vezetett, és robbanásszerű helyzetet teremtett a térségben. Mindezek az okok ösztönözték az oroszul beszélő lakosságot a Köztársaságból a tömeges kivándorlásra.
A migrációs folyamatok legnagyobb hullámait a kilencvenes évek első felében figyelték meg az Orosz Föderációban és Ukrajna területén.
Az orosz nyelvű lakosság tömeges távozása történelmi szülőföldjére az üzbég lakosok számának jelentős csökkenését eredményezte. E nemzetiségű népesség demográfiai mutatói hirtelen romlottak.
Az orosz nyelvről
Üzbegisztánban az orosz nyelv történelmileg anyanyelvű volt a köztársaságban élő orosz emberek, valamint az ukránok, a beloruszok és a németek számára. Ennek a nyelvnek a taškent változatában nincsenek különféle regionális dialektusok, ez az egyik legtisztább, kiejtése szempontjából hasonló a Szentpétervári nyelvhez.
Úgy gondolják, hogy ez az orosz nyelvű bevándorlásnak a köztársaság fővárosában évek óta történt koncentrálódásának az eredménye, amelynek eredményeként megjelent egy sajátos, szigetek szigete, egy enklávé, amely tiszta irodalmi beszédet tartott a török és iráni nyelvek között.
Manapság az üzbég orosz nyelv nem rendelkezik állami státusszal, de hagyomány szerint ez a legtöbb városi lakos második nemzetiségtől független nyelve.
A szovjet időkben az ország minden iskolájában szükségszerűen tanították, így a lakosság többsége a tulajdonában volt.
Ma a helyzet megváltozott, elsősorban csak a városokban ismert, és a koreai lakosság nagy részének, valamint üzbég, kazah, kirgiz és tadzsik tulajdonában van. A kishlakban gyakorlatilag nem beszélnek, az ifjúság egyáltalán nem beszél, csak a vidék nyelven használják az üzbég nyelvet.
Az orosz nyelv használata a köztársaságban ma
A szovjet időkben sok kisgyermeket vettek a hadseregbe, ahonnan onnan visszatértek, már tudták az orosz nyelvet. Néhányan az Orosz Föderáció területén működő felsőoktatási intézményekben történő leszerelés vagy képzés után orosz feleségeket hoztak. Ezenkívül ezt a nyelvet minden iskolában tanították. Még az outbackben is jól birtokolták.
A helyzet drámaian megváltozott, a falvakban a fiatalok egyáltalán nem tudnak oroszul. Az állam támogatja a köztársaságot.
Ma Üzbegisztánban néhány újságot és magazint oroszul jelentenek meg, az állami televíziós és rádiócsatornák részben sugározzák, és sok magán rádióállomás használja.
Az utcai hirdetési média Taškentben és néhány más nagyvárosban az orosz szavak egyharmadát teszi ki. Egyes állami oktatási intézményeket, ahol az oktatást orosz nyelven folytatják, megtartották.
Lehetőség az orosz iskolában való tanulásra
Üzbegisztán oroszul beszélõknek lehetõsége van arra, hogy gyermekeiket iskolába vagy liceumba küldjék anyanyelvi oktatással. Ezt azonban csak a köztársaság fővárosában vagy valamilyen regionális központban lehet megtenni. Az ilyen oktatási intézményekben sok különféle nemzetiségű gyermek, köztük üzbég is tanul.
Üzbegisztán bármely polgára, ha városlakója, hozzáférhet az orosz televízióhoz. Ezt kábelvonal-szolgáltatók biztosítják.
Az Igazságügyi Minisztérium 2012 novemberében engedélyezte az orosz és az üzbég nyelv korlátozott hivatalos használatát a nyilvántartásba vételnél a polgári nyilvántartási hivatalokban.
A szláv lakosság földrajza
Mint fentebb említettük, a szláv lakosság, amelyek többségében oroszok, Üzbegisztán nagyvárosaiba koncentrálódik. Az oroszok mintegy négyötöde Taskentben él.
Az unió népszámlálása szerint 1989-ben az oroszok 37 százaléka volt ebben a városban, azaz 850 ezer ember. Jelenleg ezt az összeget felére csökkentik.
Az oroszul beszélő népesség bizonyos koncentrációja megfigyelhető a taskent-i régióban, például Almalykban - egy olyan városban, ahol korábban nagy ipari vállalkozások koncentrálódtak.
Az ország keleti részén gyakorlatilag nincs ilyen nemzetiségű lakos, kevesebb mint egy százaléka van; csak a korábban „oroszoknak” nevezett városokban maradtak: Ferghana, Andijan, pos. Kirgili.
Az oroszok olyan városokban élnek, ahol korábban működtek a Szovjetunió Másodlagos Mérnöki Minisztériuma rendszerének vállalkozásai: Navoi, Zarafshan, Uchkuduk.
vallás
Üzbegisztánban az oroszok hagyományosan leginkább ortodoxok, bár köztük sok ateista.
A legnagyobb taskentti és közép-ázsiai egyházmegye Vincent metropolita vezetõje. A taskentti fővárosi székesegyházban (Nagyboldogasszony székesegyház) a szláv gyermekeknek lehetősége nyílik megtanulni az ortodox hit alapjait és az orosz kultúra alapjait a jelenlegi vasárnapi iskolában.
Az egyházmegye tetszés szerint osztályokat vezet a Népjósági Iskola, az ortodox közösségek és körök körében.
Minden szombaton a kormányzó nagyvárosi mindenkit felhív az egyházmegye konferenciatermébe szombati ülésekre, amelyeket rendszeresen tartanak. A belépés ingyenes.
A papság sok munkát végez a Pravoslavie.uz weboldalon keresztül. Ez az orosz ortodox egyház fő domain és információs platform ebben a régióban.
Körülbelül három hullám az emigráció Üzbegisztánból
A köztársaság függetlenségének megszerzésének pillanatától kezdve az orosz kivándorlás folyamatát három nagy hullám jellemezte.
Az első távozók közül azok voltak, akiknek elég pénzük volt és lehetősége nyílt történelmi szülőföldjükbe telepedni. Ez az utazó patak volt a legnagyobb.
Ebben nagy szerepet játszott a nyelvi akadály kialakulása és a kommunikációs szféra szétesése. Például az orosz televízióban akkoriban csak néhány perccel sugároztak napi műsorokat.
Ha az első hullámban az orosz nyelvű népesség leggazdagabb képviselői távoztak, akkor sok szakembernek a másodikba kellett távoznia.
Az oroszok üzbegisztáni életét bonyolította az a tény, hogy leállították az ipari vállalkozásokban és az építkezéseken végzett munkát, hirtelen csökkent a munkahelyek száma, és a magasan képzett szakemberek számára nehezen sikerült munkát találni.
A kivándorlás harmadik hulláma az üzbég nyelv ismeretére vonatkozó szigorúbb követelmények eredményeként jött létre. Állásra jelentkezéskor ellenőrizni kellett az állami nyelv ismeretét.
Mi vár az oroszok Üzbegisztánban?
Jelenleg hatalmas állami intézményeket hoztak létre a köztársaságban, amelyek lehetővé teszik az állami ellenőrzést egy ilyen nagy régióban a népesség szempontjából.
Ilyen körülmények között az oroszul beszélő népesség bizonyos fokú bizalommal bír a jövőjében. Leggyakrabban a népesség ezen kategóriája jó iskolai végzettséggel rendelkezik, amelyet viszonylag nehéz megszerezni a köztársaságban. Az oroszok gyakran speciális pozíciókat töltenek be a rendkívül professzionális területeken, ahol egyszerűen senki sincs pótolható.
Például sok oroszul beszélő ember a biztonsági szegmensben. A köztársaság szétválása után a különleges szolgálatok egy része, az oroszok és az ukránok nemzetiség szerint, ugyanabban a szolgálati helyben maradtak, és a szakmai képességek figyelembevételével teljesen normálisnak érzik magukat.
Az Oroszország – Üzbegisztán csatorna mentén aktív gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok vannak.
A köztársasági elnök halálának következményei
Karimov elnök közelmúltbeli lemondása némi aggodalmat okozott, ám a szakértők többsége - politológusok és nemzetközi szakértők - azon a véleményen van, hogy a Karimov által létrehozott állami társadalmi rendszert nehéz megbontani, ezért a köztársaságban élő oroszoknak az átmeneti időszakban nem lehetnek komoly problémák.
Az esetleges aggodalmak hátterét nem vesszük figyelembe. A szakértők szerint az újonnan megválasztott elnök érkezése után Üzbegisztánban az oroszokkal szembeni hozzáállás nem változhat rosszabbra.
Politikai hatás
Az Orosz Föderációnak folyamatosan mozgatnia kell a kapcsolatok két prioritása között: Oroszország - Üzbegisztán, mint az összes közép-ázsiai köztársaság.
Az orosz kormány erre irányuló erőteljes gazdasági kapcsolatokat próbál fenntartani, amit a sanghaji együttműködési szervezet is megerősít, ahol országunk aktívan részt vesz.
Ugyanakkor állami szinten intézkedéseket kell hozni a Közép-Ázsiában állandóan tartózkodó honfitársaink támogatására, amelyet néha bonyolít a politikai motivációval járó helyzet.
Nem csak a szlávok, hanem az üzbég lakosságának is figyelembe kell vennie, akik oroszul beszélnek és az orosz világra összpontosítanak. Ezt a réteget sem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel bármely rezsim helyzetében ez lesz az Üzbegisztánra és egész Közép-Ázsiára való befolyásolás egyik eszköze.
Manapság nincs feltétele az elitváltásnak Üzbegisztánban. Bizonyára a köztársaságban működő rezsim képviselője veszi át az elnököt.
Az ellenzéki adatok jelenleg nem alkalmazhatók erre a posztra, mivel ebben az országban nincs a demokratikus ellenzék befolyása. Az ellenzéki érzelmek csak Üzbegisztánon kívüli diaszpórák körében népszerűek.
Az iszlám képviselõktõl szintén megtagadják a belépést a kormányzati szervekbe, ôket levágják a hatalmi struktúráktól és a gazdasági folyamatok feletti befolyást.
