A G8 országai nemzetközi politikai klub. A nyolcas csoport egyesíti a demokráciák kormányait. Egyes források szerint a G8 egyfajta kulcsfontosságú informális mechanizmus, amely koordinálja a modern világ politikai, pénzügyi és gazdasági útját. Az egyesület kapcsolódik az „igazgatótanácshoz”, amely magában foglalja a világ olyan fejlett országait, mint az USA, Németország, Olaszország, Kanada, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és az Európai Unió. A G8 szerepét a társadalom életében a benne részt vevő országok szintje és lehetőségei határozzák meg.
A G8-országoknak nincs saját központja, valamint chartája és titkársága. A Világgazdasági Fórummal összehasonlítva ez a szövetség nem rendelkezik osztályokkal, sőt még nem rendelkezik internetes weboldattal sem. Ennek ellenére a G8 hasonló helyzetben van az olyan szervezetekkel, mint az OECD, a WTO és az IMF.
A G8 története
Az egyesület kialakulásának története nem véletlen. Ez az esemény hozzájárult számos, a múlt század 70-es éveiben zajló nemzetközi eseményhez. Először a Bretton-Wood pénzügyi rendszer összeomlása, az IMF és az IBRD reformjának sikertelen kísérletei. Másodszor, 1972-ben az Európai Unió kibővült, ami a nyugati gazdaság megváltoztatásához vezetett. A harmadik tényező a 73 éves olajválság volt, amely nézeteltérésekhez vezetett a nyugati és az OPEC-országok között. És végül, a végső ok az 1974-es gazdasági recesszió volt az OECD-országokban. A recessziót infláció és munkanélküliség kísérte.
Ezek és más feltételek jelezték, hogy a világnak és a társadalomnak új mechanizmusra van szüksége, amely össze tudja hangolni a nyugati országok érdekeit. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország pénzügyminiszterei először találkoztak 1973-ban. Később Japán csatlakozott hozzájuk, két évvel később Franciaországhoz. 1975-ben Olaszország volt a szakszervezeti országok között, később az Európai Unió.
Oroszország először vett részt a csúcstalálkozón 1996-ban. Ebben az évben Moszkvában tartották az országok találkozóját. Írás nélküli szabály szerint az összes csúcstalálkozót évente egymás után tartják az egyes országokban. Az utóbbi csúcstalálkozón, amelyet országunkban 2006-ban tartottak, Szentpéterváron tartották.
Van egy bizonyos periodizáció, amely jellemzi az egyesület fejlődését. A G8-országok nagyon ambiciózus jövőbeli terveket hoztak létre 1975-1980-ban a gazdaság területén. Később (a 80-as években) fokozódott a nem gazdasági problémák iránti érdeklődésük. Az 1989-1994 közötti időszakot ("Perestroika") az adósság, a kereskedelem problémáinak megoldása jellemezte. Ugyanakkor a környezettel, a drogokkal és a korrupcióval kapcsolatos kérdések egyre fontosabbá válnak. Az 1995 óta eltelt idõszakot a nemzetközi intézmények reformja jellemezte.
Jelenleg a G8 összetétele bővül, és a jövőben növekszik. Mint maguk a részt vevő országok mondják, a jövő legnagyobb gazdasági fóruma a G-20 csúcstalálkozója lesz, ahol minden világvezető összejön. Ez lehetővé teszi egy új kiegyensúlyozott gazdasági rendszer felépítését, pénzügyi reformok végrehajtását és sok fejlődő ország életszínvonalának emelését.
A csúcstalálkozón általában tárgyalt főbb témák: energiaválság, nemzetközi kereskedelem, munkanélküliség, infláció, olajválság, a keleti menekültek problémája, nemzetközi terrorizmus, környezetvédelem, gazdasági válság, nyugati és keleti országok közötti kapcsolatok, a gazdaság globalizációja stb.
A huszonegyedik század elején a G8-országok évente megtartják csúcstalálkozóikat. Az üléseken találkoznak pénzügyminiszterek, tisztviselők, a nemzetközi sajtó és a gazdaság és a politika világ többi képviselője.
