Az élet a bolygón a napfény és a hő mennyiségétől függ. Szörnyű elképzelni, hogy egy pillanatra is mi történne, ha nem lenne olyan csillag az égen, mint a Nap. Minden fűszálnak, minden levélnek és minden virágnak melegségre és fényre van szüksége, mint az emberek a levegőben.
A nap sugarainak beesési szöge megegyezik a nap magasságával a horizont felett
A föld felszínére belépő napfény és hő mennyisége közvetlenül arányos a sugarak beesési szögével. A nap sugarai 0-90 fokos szögben eshetnek a Föld felé. A földre eső sugarak szöge eltér, mivel bolygónk gömb alakú. Minél nagyobb, annál világosabb és melegebb.
Tehát, ha a sugár 0 fokos szögben megy, akkor csak a föld felszíne mentén siklik fel, anélkül hogy melegítené. Ez a beesési szög az északi és a déli pólusokon fordul elő, a sarkkörön túl. Derékszögben a nap sugarai esnek az Egyenlítőn és a déli és észak-trópusok közötti felületen.
Ha a napfény szöge a földön egyenes, ez azt jelzi, hogy a nap zenitje van.
Így a sugaraknak a föld felszínén történő beesési szöge és a nap magassága a horizont felett megegyezik. Ezek a földrajzi szélességtől függenek. Minél közelebb van a nulla szélességhez, annál nagyobb a sugarak 90 ° -ra eső szöge, minél magasabb a nap a horizont felett, annál melegebb és világosabb.
Ahogy a nap megváltoztatja magasságát a horizont felett
A nap magassága a horizont felett nem állandó. Éppen ellenkezőleg, mindig változik. Ennek oka a Föld bolygó folyamatos mozgása a Nap csillag körül, valamint a Föld bolygó forgása a saját tengelye körül. Ennek eredményeként a napot éjszaka és az évszakok váltják fel.
A trópusok közötti terület veszi a legtöbb hőt és fényt, itt éjjel-nappal csaknem azonos időtartamú, és a nap zenitje évente kétszer van.
A sarkkört meghaladó felület kevesebb hőt és fényt vesz igénybe, itt vannak olyan fogalmak, mint a nappali és éjszakai sarki, amelyek kb. Hat hónapig tartanak.
Az őszi és a tavaszi napéjegyenlőség napjai
4 fő asztrológiai dátum van, amelyek meghatározzák a nap magasságát a horizont felett. Szeptember 23 és március 21 az őszi és a tavaszi napéjegyenlőség napja. Ez azt jelenti, hogy a nap magassága a horizont felett szeptemberben és márciusban manapság 90 fok.
A déli és az északi félgömböt ugyanolyan megvilágítja a nap, és az éj hosszúsága megegyezik a nap hosszával. Amikor az asztrológiai ősz érkezik az északi féltekén, a déli féltekén, éppen ellenkezőleg, tavasz. Ugyanez mondható el télen és nyáron. Ha a déli féltekén tél van, akkor az északi félteke nyáron van.
Nyári és téli napforduló
Június 22 és december 22 a nyári és a téli napforduló napjai. December 22. a legrövidebb nap és a leghosszabb éjszaka az északi féltekén, és a téli nap az egész évben a horizonton a legalacsonyabb tengerszint feletti magasságban van.
A 66, 5 fokos szélesség felett a nap a horizont alatt van, és nem emelkedik fel. Ezt a jelenséget, amikor a téli nap nem emelkedik fel a horizonton, sarki éjszakának hívják. A legrövidebb éjszaka 67 fok szélességre esik, és csak 2 napig tart, a leghosszabb pedig a pólusoknál, és 6 hónapig tart!
December az egész év hónapja, amikor az északi féltekén a leghosszabb éjszakák vannak. A közép-oroszországi emberek felébrednek, hogy sötétben dolgozzanak, és sötétben is visszatérjenek. Sokak számára ez nehéz hónap, mivel a napfény hiánya befolyásolja az emberek fizikai és erkölcsi állapotát. Ezért depresszió is kialakulhat.
2016-ban Moszkvában a december 1-i napkelte 08.33 lesz. A nap hosszúsága 7 óra 29 perc. Naplemente a horizont felett nagyon korán, 16.03-kor lesz. Az éjszaka 16 óra 31 perc lesz. Így kiderül, hogy az éjszaka hosszúsága kétszer nagyobb, mint a nap hosszúsága!
Ebben az évben a téli napforduló december 21-e. A legrövidebb nap pontosan 7 órát vesz igénybe. Akkor ugyanaz a helyzet 2 napig tart. És december 24-től a nap lassan, de biztosan nyereségre megy.
Naponta átlagosan egy percnyi napfényt adnak hozzá. A hónap végén a decemberi napkelte pontosan 9 órakor lesz, azaz 27 perccel később, mint december 1-jén.
Június 22. a nyári napforduló. Minden pontosan ellenkezőleg történik. Egész évben, ezen a napon a leghosszabb nap és a legrövidebb éjszaka. Ez vonatkozik az északi féltekére.
Délen az ellenkezője igaz. Érdekes természeti jelenségeket társít a mai nap. A sarkkörön túl sarki nap jön, a nap 6 hónapig nem haladja meg az északi sark horizontját. Júniusban rejtélyes fehér éjszaka kezdődik Szentpéterváron. Ezek június közepétől tartanak két-három hétig.
A 4 asztrológiai dátum 1-2 nap alatt változhat, mivel a napos év nem mindig esik egybe a naptári évvel. Az elmozdulások a szökőévekben is előfordulnak.
Napmagasság és éghajlati viszonyok
A nap az éghajlatot kialakító legfontosabb tényezők. Attól függően, hogy a Föld felszínének egy meghatározott területén a horizont felett a nap magassága hogyan változott, megváltozik az éghajlati viszonyok és az évszakok.
Például a Távol-Északon a nap sugarai nagyon kis szögben esnek, és csak a föld felszínén siklálnak, egyáltalán nem melegítve. Ennek a tényezőnek a feltételei között az éghajlat itt rendkívül szélsőséges, állandóan fagyos, hideg tél van, fagyos szél és hó.
Minél nagyobb a nap magassága a horizont felett, annál melegebb az éghajlat. Például az Egyenlítőn szokatlanul forró, trópusi. A szezonális ingadozások szintén szinte nem érezhetők az Egyenlítői területen, ezeken a területeken örök nyár van.
