A megismerést mint filozófiai kategóriát a filozófia egy speciális ága - az episztemológia - vizsgálja. A filozófusokat érdekli az emberi létezés globális problémái, az abszolút igazság léte és keresésének útja. Az emberi mentális tevékenység részeként történő megismerés folyamatát az egyetemi pszichológia vizsgálja.
A világ tanulmányozásának szükségessége a születésének pillanatától kezdve mindenki számára ismert. Mi az a tudás? Mi a megismerés eszköze és célja? Próbáljuk meg röviden és egyszerűen megválaszolni ezeket a kérdéseket a mai cikkünkben.
A tudás meghatározása
Ennek a fogalomnak sok tudományos meghatározása van. Ha egyszerűen elmagyarázza, akkor a megismerés a környező valóság tükröződése az emberi elmeben, a világ tanulmányozásának folyamata. A megismerés folyamata lehetővé teszi az ember számára, hogy azonosítsa önmagát és helyét a világban, valamint megértse más tárgyak és jelenségek célját, tulajdonságait és helyét a környező térben. A tudás tárgya mindig egy személy.
A tanulmány tárgya lehet mind a külső környezet, mind a személy, mind a belső világ. A fő a megismerés két formája: érzéki és ésszerű. Az érzéki forma a bolygó minden élőlényének velejárója. A racionális tudást azonban csak az ember kapja. Az állatok (beleértve az embereket) az érzékeken keresztül érzékelik a világot: látás, hallás, szag, érintés, íz. Az érzékszervi ismeretek közvetlenül kapcsolódnak a vizsgált tárgyhoz. Szubjektív következtetések jellemzik, amelyek később tudást és tapasztalatot alkotnak. A racionális tudást az ész, a gondolkodás segítségével valósítják meg. Bolygónkon csak egy ember rendelkezik kognitív (mentális) képességekkel. Igaz, néhány magasabb emlős (például delfinek, főemlősök) szintén képesek gondolkodni, de képességeik nagyon korlátozottak. A világ ember általi megismerése közvetett módon történik. Érzékszervi ismeretek alapján megpróbálja megtudni a tárgy belső tulajdonságait, jelentését és kapcsolatát a világ többi részével.
A megismerési folyamat célja
A célokat meg lehet osztani közönséges és magas célokra. Az ember, ismeri a körülötte lévő világot, a megszerzett tudást saját életének minőségének javítására használja fel, biztonságos és kényelmes környezetet teremtve. Azt mondhatjuk, hogy az embernek elsősorban a valóság azon részét kell megismernie, amely körülveszi, hogy túlélje.
A megismerés magas céljait a tudomány és a művészet határozza meg. Itt úgy jelenik meg, mint a dolgok, jelenségek és események belső lényegének, azok összekapcsolódásának az igazság keresésében történő feltárásának folyamata. Régóta azt hitték, hogy az emberiség felfedezte a természet minden alapvető törvényét, és szinte mindent megtanult a körülötte lévő világról. Paradox módon a legújabb tudományos felfedezések még több új kérdést vetnek fel. Manapság sok tudós felismeri, hogy a körülöttünk lévő világ sokkal összetettebb és változatosabb ötletekkel rendelkezik az emberről. A megismerés folyamata végtelen, ennek eredménye teljesen kiszámíthatatlan.
Mindennapi tapasztalat vagy mindennapi tudás
Az ember számára, mint minden más élőlény számára, a megismerés folyamata a születéskor kezdődik. Egy kis gyerek az érzékek révén megismeri a világot. Mindent megérinti a kezével, megkóstolja és gondosan megvizsgálja. Szülei segítenek abban a nehéz munkában, átadva a világról már felhalmozott személyes ismereteit. Így az életkorral az ember megszerez egy bizonyos ötletrendszert a világról, és továbbra is ragaszkodik ősei tapasztalatához.
A mindennapi vagy a mindennapi tudás természetes mindennapi folyamat, amelynek célja az életminőség javítása. A többgenerációs megismerés eredményei összeadják az élettapasztalatot, amely lehetővé teszi az új ember számára, hogy gyorsan alkalmazkodjon a valósághoz és biztonságban érezze magát. Meg kell jegyezni, hogy az élettapasztalat szubjektív kategória. Például a csukcsák mindennapi ismereteinek eredményei radikálisan különböznek az észak-amerikai indiánok élettapasztalataitól.
Tudományos ismeretek
A tudományos ismeretek egyrészt arra törekednek, hogy átfogják az egyes tárgyakra, jelenségekre és eseményekre vonatkozó általános törvényeket, amelyek lehetővé teszik az adott mögött rejlő általános személyek meglátását. Másrészt a tudomány csak tényekkel, konkrét és valós anyaggal működik.
A tudás akkor válik tudomássá, ha kísérletileg bebizonyítható. Minden következtetés, hipotézis és elmélet gyakorlati bizonyítékot igényel, amely nem kétséges vagy kétértelmű. Ezért sok tudományos felfedezés történik sok éves kutatás, megfigyelés és gyakorlati kísérletek eredményeként. Ha a mindennapi tudás fontos egy adott ember vagy embercsoport számára, akkor a tudományos ismeretek célja az ismeretek megszerzése emberi léptékben. A tudományos logikai és analitikus gondolkodáson alapszik.
Művészi ismeretek
A világ művészi megismerése teljesen más módon zajlik. A tárgy ebben az esetben holisztikusan, egyetlen kép formájában érzékelhető. A művészi tudás elsősorban a művészet útján nyilvánul meg. A képzelet, az érzékelés és az észlelés játszódik. A művészek, zeneszerzők és írók által készített szubjektív művészi képek révén az ember megtanulja a szépség és a magas érzések világát. A művészetben a megismerés célja ugyanaz az igazságkeresés.
A művészeti tudás képek, absztrakciók, immateriális tárgyak. Első pillantásra a tudományos és művészeti ismeretek teljesen ellentétesek. Valójában az absztrakt, ábrás gondolkodás nagy jelentőséggel bír a tudományos kutatásban. És a tudomány eredményei hozzájárulnak a művészet új formáinak megjelenéséhez. Mivel a tudás célja az összes formája és típusa.
Intuitív tudás
Az érzékszervi és racionális mellett az ember a megismerés egy másik szokatlan formájával - intuitív - van felruházva. A különbség az, hogy egy ember hirtelen és tudattalanul kap tudást, minden látható erőfeszítés nélkül. Valójában ez egy komplex kognitív folyamat, szorosan összekapcsolódva az érzékszervi és racionális tapasztalatokkal.
Az intuitív tudás sok szempontból érkezik az emberhez. Ez lehet hirtelen betekintés vagy előítélet, tudattalan bizalom a várt eredményben vagy a helyes döntés meghozatala logikai előfeltételek nélkül. Az ember intuitív tudást használ mind a hétköznapi életben, mind a tudományos vagy kreatív tevékenységekben. Valójában az öntudatlan intuitív felfedezések mögött az érzékszervi és racionális megismerés korábbi tapasztalatai állnak. Az intuíció mechanizmusait azonban nem ismeri teljesen és tanulmányozza. Feltételezzük, hogy az intuitív gondolkodás mögött sokkal összetettebb mentális folyamatok vannak.
A megismerés módszerei és eszközei
Az emberiség története során számos megismerési módszert definiált, készített és osztályozott. Valamennyi módszert két nagy csoporthoz lehet sorolni: empirikus és elméleti. Az empirikus módszerek szenzoros tudáson alapulnak, és az ember általánosan használták őket a mindennapi életben. Ez egy egyszerű megfigyelés, összehasonlítás, mérés és kísérlet. Ugyanezek a módszerek képezik a tudományos tevékenység alapját. Ezenkívül a tudományos ismeretekben az elméleti módszereket széles körben alkalmazzák. A kognitív módszerek népszerű példája a tudományos elméletben az elemzés és szintézis. Ezen felül a tudósok tevékenységük során aktívan alkalmaznak indukciót, analógiát, osztályozást és sok más módszert. Az elméleti számításokhoz minden esetben gyakorlati bizonyíték szükséges.
