A növekvő légszennyezés komoly aggodalomra ad okot, ezért a gázkibocsátás tisztítása minden évben egyre fontosabbá válik. A káros gázok légköri kibocsátásának legnagyobb forrása az energiaipari vállalkozások és az autószállítás.
A gázkibocsátás tisztítását különféle módokon hajtják végre, amelyek közül sok esetben a szennyező anyagok koncentrációjának semlegesítésére és csökkentésére szolgáló katalitikus módszer a leghatékonyabb. A katalitikus tisztítást gazdasági okokból is előnyben részesítjük.
A katalitikus módszerek általában univerzálisak, és különféle technológiai gázok mély tisztítására használhatók. E módszer alkalmazásával az ipari gázok megtisztíthatók nitrogén- és kén-oxidoktól, szén-monoxidtól, káros szerves vegyületektől és más mérgező szennyeződésektől. Ebben az esetben a káros szennyeződések kevésbé ártalmas és ártalmatlanná válnak, és néha még hasznossá is. Ugyanígy tisztítják a kipufogógázt. Valójában ez a módszer az anyagok kémiai kölcsönhatásainak katalizátorok jelenlétében történő végrehajtásából áll, amely a semlegesíthető szennyeződések más termékekké történő átalakulásához vezet.
A speciális katalizátorok felgyorsítják a kémiai reakciókat, de nem befolyásolják az egymással kölcsönhatásba lépő molekulák energiaszintjét, és nem mozgatják az egyszerű reakciók egyensúlyát. A katalitikus tisztítás ígéretes a kipufogógáz-áramok többkomponensű keverékei számára. Az ipari gázok tisztításához katalizátorként vas, réz, króm, kobalt, cink, platina és mások oxidjait használják. Ezeket az anyagokat a reaktorkészülékbe helyezett katalizátorhordozó feldolgozására használják. Figyelemmel kell kísérni a külső katalizátorréteg integritását, különben a katalitikus tisztítást nem hajtják végre teljes mértékben, és a káros anyagok kibocsátása túllépheti az engedélyezett határértékeket.
A katalizátor fő követelménye a szerkezet stabilitása a reakció során. A katalizátorok kutatása és gyártása, amely nemcsak hosszú távú használatra alkalmas, hanem meglehetősen olcsó is, némi nehézség, amely korlátozza a katalitikus módszer alkalmazását. A modern katalizátoroknak szelektivitással és aktivitással, hőmérsékleti ellenállással és mechanikai szilárdsággal kell rendelkezniük.
Az ipari katalizátorokat méhsejt szerkezetű blokkok és gyűrűk formájában állítják elő. Kis hidrodinamikai ellenállásúak és nagy fajlagos felületük van. Leggyakrabban a gázok katalitikus tisztítását alkalmazzák egy rögzített katalizátorban.
Az iparban két alapvetően különféle módszer alkalmazható a gáztisztítási folyamatokra - egy álló és egy mesterségesen létrehozott nem-helyhez kötött üzemmódra. A nem-helyhez kötött módszer túlnyomórészt történő felhasználására a magasabb technológiai folyamat, a reakciósebesség növekedése, a szelektivitás növekedése, a folyamatok energiaintenzitásának csökkenése, a létesítmény beruházási költségeinek csökkenése és a működés költségeinek csökkentése vezethető vissza.
A katalitikus módszerek fejlesztésének fő iránya olcsó katalizátorok előállítása, amelyek alacsony hőmérsékleten működnek és különféle anyagokkal szemben ellenállnak. 1 g / m 3 alatti koncentráció esetén és nagy mennyiségű tisztított gáz esetén a hőkatalitikus módszer nagy energiafogyasztást és hatalmas mennyiségű katalizátort igényel, tehát szükség van a legtöbb energiatakarékos eljárás és berendezés fejlesztésére, amelyek alacsony tőkeköltségeket igényelnek.
