A népi bölcsességet évszázadokon keresztül közmondások és mondások segítségével generációról generációra adták át. És bár manapság az orosz folklór e része elvesztette korábbi népszerűségét, nem feledkezik meg teljesen. Gyakran előfordul, hogy bármely megállapított kifejezés használatával még azt sem gyanítjuk, hogy közmondások. Számos közmondások és mondások módosultak bennünk: némelyikük elvesztette végét. Ez a sors a "két csizma gőz" közmondás folytatását érinti. Emlékezzünk vissza, hogyan hangzott az eredeti formájában, és nézzük meg, hogy ez a tény befolyásolja-e azt az értelmet, amelyet őseink mondtak a mondásba.
A közmondás eredete
Először is meg kell jegyezni, hogy ez a közmondás nem teljesen orosz eredetű. A benne szereplő "pár" szó a latin par-ból származik, ami azt jelenti: "egyenlő". A tény ismeretében kitalálható a mondás jelentése.
A nyelvészek a frazeológia eredetének két változatát fejezik ki. Az első verzió szerint ez a kifejezés a cipész szakmai tevékenységéből származik. Korábban a jobb és a bal lábú cipő is pontosan azonos módon volt varrva, különbségek nélkül (tehát a csizma még mindig varrott). Ezért a "két gőzcsizma" kifejezés következik.
Egy másik lehetőség szerint ez a frazeológia eredete azoknak a lányoknak köszönhető, akik elkészítették a harcot. Korábban a menyasszony "birtokában" volt egy pár csizma, amelyet maga a lány készített. Mivel Oroszországban a csizmát csizmának is tekintették (V. I. Dahl a csizmát gyapjúból készült csizmának vagy cipőnek nevezi), ez a „két pár csizma” mondás eredetének második változatát eredményezi.
Hogyan ér véget egy közmondás?
Sok verzió létezik. Néhányan az interneten azt mondják, hogy a „két csizma - egy pár” közmondásnak több folytatása van. A leggyakoribb lehetőség a „mindkét bal”, valamint annak módosításai („mindkettőt a bal lábakra helyezik” és így tovább). A kíváncsibb felhasználók találtak egy közmondás olyan verzióját, amelyben az elejét levágták: "Liba és a zsálya - két gőzcsizma" (létezik egy "homokvihar és egy zsákmány" változata). Van még a „két csizma - filccsizma” változata is, mindazonáltal ez az információ hibás.
A „két csizma gőz” közmondás valódi folytatása
Az internet mint információforrás csodálatos dolog, bár ennek van egy jelentős hátránya. A világhálón közzétett információk nem mindig igazak. Tehát ez történt a "két csizma gőz" közmondás folytatásával.
Ha az orosz folklór leghíresebb gyűjtőjéhez - Vlagyimir Ivanovics Dahhhez fordul, és érdeklődik az "Orosz orosz nép közmondásai és könyvei" című könyve iránt, akkor sok érdekes dolgot találhat. Tehát például a népszerû bölcsesség vége: „A csirke hörög”, a közelmúltban elterjedt „teljes” mondások és közmondások listájának megfelelõen: „igen, az egész udvar alomban van”. A szótárban azonban az V.I. Dahl-nak teljesen más vége van. Valójában ennek a népszerű aforizmusnak a teljes verziója teljesen másképp hangzik: "Csirke, aki szemcséjű, de jól táplált."
És a mondat: „A ki emlékszik a régira, az ki van nézve”, a modern listákkal ellentétben egyáltalán nem folytatódik. Ez a mondás teljes változata. Igaz, még mindig van a közmondás egy változata, amely így szól: "Aki emlékszik a régira, az ördög halálra fogja húzni."
Hogyan véget ér a „két pár csizma” közmondás? Az Dahl orosz folklór gyűjteménye szerint ennek a népi aforizmának a vége nincs. A mondásnak azonban van egy kezdete, amely idővel elveszik: "Ugyanaz a páratlan. Két pár csizma."
A "két csizma gőz" közmondás jelentése
Ennek a szárnyas kifejezésnek a jelentése kitalálható, ha tudod, hogy a régi időkben a csizmát szembeszállták az edzőcipővel. A csizmát csak gazdag emberek és apukák viseltek, akik gazdagnak akartak lenni. Ezért a „csizma” szó ironikus színezése következik. Ezt megerősítik az olyan kijelentések, mint a „csorbás csizma, de vaj nélkül kása”, valamint a „ne ítélkezzen háncs cipőben, csizma szánban” (mondja a kunyhóba belépő csizmát).
A közmondás általánosan elfogadott jelentése két pár csizma - „illeszkedik egymáshoz”. Ezt a kifejezést leggyakrabban iróniával használják, jelezve a negatív tulajdonságokkal rendelkező emberek hasonlóságát. Ez a jelentés különösen kiemelkedik a közmondás modern teljes verziójában: "Két pár cipő, de mindkettő balra."
Hasonlóképpen, a mondás kezdetével: "Páratlan a páratlanul ugyanaz a páratlan." Sam V.I. Dahl az „furcsa” szót páratlannak magyarázza. És a "páros" szó (ez páros) ugyanabban a Dahl-ban egyenértékű a "pár" szóval. Vagyis a „furcsa és még ugyanazon páratlan” kifejezés hangzik jobban érthető szavak használatával - „pár nélkül párosítatlan ugyanazzal a párral”.
