Közérdek - szociológiai fogalom, amely az emberek közösségének vagy a lakosság átlagos képviselőjének érdekeit jellemzi a jólét, a biztonság, a stabilitás és az előrehaladás stb. Szempontjából. Ezek léteznek az állami és a személyes érdekekkel együtt. Gyakran ellenzik egymást. A közérdek és a személyes érdek közötti különbség az, hogy az elsőt a lakosság körében széles körben elterjedt, a második pedig egy adott polgár személyes érdekei jellemzik.
Felszólítják az államot, hogy a közérdekek fő védelmezője legyen. Gyakran ezt magánszervezetek vagy állami szervezetek végzik. Figyelemmel kísérik a helyzetet, gyűléseket szerveznek, és megpróbálják befolyásolni a helyi és szövetségi hatóságokat az ország lakosságának jogainak és érdekeinek védelme érdekében. Tevékenységeik elérhetik a jogszabályok módosítására tett kísérleteket a nemzetközi testületekhez és az Alkotmánybírósághoz benyújtott fellebbezés útján.
Az állami és a közérdek nem mindig esik egybe. Ez arra kényszeríti a hatóságokat, hogy kompromisszumot keressenek, és a médián keresztül befolyásolják a tömeg (köz) tudatot. Mindeddig nem határozták meg az egyének és a nyilvánosság magánérdekei közötti határvonalat, ami jelzi a koncepció homályosságát.
A polgári érdekek jogi védelme
Az ilyen védelem az emberek örök vágyán alapul a társadalmi igazságosság iránt. Ezzel kapcsolatban megjelent egy speciális kifejezés: "a közérdekű törvény". Leggyakrabban a volt Szovjetunió szabad területein használják. Ezeket elsősorban az emberi jogi szervezetek képviselői, környezetvédők, hivatásos ügyvédek és más emberi jogi jogvédők fellebbezik. E csoportok közös jellemzője a vágy, hogy a törvényt eszközként használják a társadalmi és egyéb problémák megoldására. Ezen elvek alapján a tevékenységek magukban foglalják az emberi jogok tiszteletben tartását, a nyitott társadalmat, a demokráciát és a jogállamiságot.
Az állam szerepe a közérdek kialakításában
A tömegek kollektív érdekei az emberiség történetében megváltoznak. Leggyakrabban az emberek igényei növekednek, de a preferenciák spektruma változik, a hangsúly pedig változik. Korábban a biztonsághoz, a személyes szabadsághoz és a szabad munkahez való jog kritikus elem volt. És például a pihenés joga az út mentén ment. Most már sokkal több közérdek van, mint korábban. Az állam a televízión és más médiumokon keresztül befolyásolja az emberek érdekeit. Próbál meg kedvezőbb irányba fordítani preferenciáikat és prioritásaikat.
Most Oroszországban egyre népszerűbb az autó birtoklása. Vagyis a birtoklása már közérdek. Hasonló következtetést lehet levonni a ház méretének növekedéséről. A szovjet embereket kielégítő lakótér valószínűleg nem felel meg a jelenlegi orosznak. Ugyanakkor a japánok számára a kisebb értékek is elegendőek.
Az új közérdek magában foglalja az internet, a mobil kommunikáció, a táblagép és más hasonló elektronika használati jogát. Korábban ez nem volt az emberek polgári érdekének.
Vannak-e ilyen fogalmak az Orosz Föderáció jogszabályaiban?
Az Orosz Föderáció jogszabályai nem tartalmaznak a köz, az állami és a közérdek meghatározását. Az e fogalmakkal kapcsolatban bizonyos útmutatások találhatók az Orosz Föderáció Legfelsõbb Bírósága polgári törvénykönyvében. Azt mondja, hogy egy adott személy imázsának felhasználása és közzététele csak akkor lehetséges, ha fennáll a közérdek, nevezetesen azokban az esetekben, amikor az állampolgár fontos köz- és politikai alak, és a kép használatát nyilvános megbeszélésekre vagy a polgárok közérdekeinek kielégítésére van szükség. Azonban olyan helyzetekben, amikor a kép közzététele és felhasználása tisztán filiszteus érdeke a személyes életében, vagy pedig kereskedelmi célt követ, a közzétételhez engedélyt kell szerezni e polgártól.
Mit ért a nyilvánosság?
A jogszabály nem sorolja a lakosság érdekeit közérdeknek. Ezek csak a legfontosabbkat foglalják magukban, például a biztonság (nemzeti, környezeti, személyes stb.), A polgárok jogainak és szabadságának biztosítását. A közérdek magában foglalhatja a média által a hatalommal való visszaéléssel és a tisztviselő nyilvánosan jelentős tevékenységeivel kapcsolatos egyéb információkkal való ellátást. Ugyanakkor az olyan személyek magánéletéről szóló anyagok közzététele, akiknek tevékenysége nem társadalmilag jelentős, már nem tekinthető a társadalom érdekeit kielégítő tevékenységnek.
