A tudományos ismeretek igazsága egyfajta tudás, amely objektíven tükrözi egy érzékelt tárgy tulajdonságait. A relatív igazság az igazság kétféle fajtája. Megfelelő információt képvisel az objektummal kapcsolatban.
A különbség a relatív igazság és az abszolút között
Mint már említettük, az igazság abszolút és relatív is lehet. Az abszolút igazság elérhetetlen eszmény; ez az objektum abszolút ismerete, teljes mértékben tükrözve annak tárgyi tulajdonságait. Természetesen elménk nem annyira mindenható, hogy megismerje az abszolút igazságot, ezért elérhetetlennek tekintjük. A valóságban a tárgy ismerete nem teljesen egybeeshet vele. Az abszolút igazságot gyakran a tudományos ismeretek folyamatával összefüggésben veszik figyelembe, amely jellemzi az alacsonyabb szintű ismeretekről a magasabb szintre történő fokozatos mozgást. A relatív igazság egyfajta tudás, amely nem reprodukálja teljesen a világgal kapcsolatos információkat. A relatív igazság fő jellemzői a tudás hiányosságai és közelsége.
Hogyan igazolható az igazság relativitáselmélete?
A relatív igazság az a tudás, amelyet egy személy korlátozott megismerési eszközökkel szerzett meg. Az ember tudása korlátozott, a valóságnak csak egy részét ismeri. És ez kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy az ember által megértett minden igazság relatív. Ezenkívül az igazság mindig relatív, ha a tudás az emberek kezében van. A szubjektivizmus, a kutatók különböző véleményeinek összecsapása mindig beavatkozik a valódi tudás megszerzésének folyamatába. A tudás megszerzésének folyamatában mindig van a tárgyi világ ütközése a szubjektívvel. E tekintetben előtérbe kerül egy tévhit fogalma.
Félreértések és a relatív igazság
A relatív igazság mindig hiányos tudás egy tárgyról, ráadásul keveredik szubjektív tulajdonságokkal. A tévedést mindig az igaz tudásért veszik, bár nincs összhangban a valósággal. Noha a hiba és egyoldalúan tükrözi az objektív valóság néhány pillanatát, a relatív igazság és hiba egyáltalán nem ugyanaz. Néhány tudományos elméletben gyakran szerepelnek a téves elképzelések (relatív igazságok). Nem nevezhetők teljesen hamis ötleteknek, mert a valóság bizonyos szálait tartalmazzák. Ezért valóra veszik őket. Gyakran egyes fiktív tárgyak szerepelnek a relatív igazságban, mivel ezek tartalmazzák a tárgyi világ tulajdonságait. Így a relatív igazság nem tévedés, hanem része lehet annak.
következtetés
Valójában minden olyan tudás, amely egy embernek jelenleg van és igaznak tartja, relatív, mivel csak körülbelül tükrözik a valóságot. A relatív igazság összetétele tartalmazhat egy fiktív tárgyat, amelynek tulajdonságai nem felelnek meg a valóságnak, de valamiféle objektív reflexióval rendelkezik, ami miatt igaznak tekintjük. Ez az objektív ismeretes világ és a tudós szubjektív tulajdonságai ütközésének következménye. Az embernek, mint kutatónak nagyon korlátozott lehetősége van a megismerésre.
