Mielőtt megvizsgálnánk azt a kérdést, mi képezi a filozófia mint tudomány tárgyát, meg kell értenünk, mi az a tárgy valójában. Ennek megértése nélkül a filozófia téma meghatározásának megközelítése egyszerűen értelmetlen, mert a tudományos érdeklődés szélessége a filozófiai ismeretek keretein belül gyakorlatilag korlátlan. Ennek a megközelítésnek egy másik oka az, hogy a téma megfontolása előtt világos képet kell adni a tudományos ismeretek tárgyáról.
Bármely tudomány tárgya, amint az magából a fogalomból következik, mindig objektív, vagyis annak létezését nem egy adott kutató - a tudományos ismeretek tárgya - vágya vagy preferenciái határozzák meg. Gyakran előfordul, hogy meggyőződik az a vélemény, miszerint a filozófia kognitív területének szélessége miatt az objektum és a tárgy azonos. Ezt a megközelítést azonban produktívnak kell elismerni, mert éppen e szélesség miatt romlik e tudomány iránti érdeklődés és bizonytalanná válik.
A filozófiai tudás és gondolkodás fejlõdésének történelmi ütközései alapján a filozófia tárgya felismerhetõ minden objektív valóságnak, szellemi és társadalmi valóságnak, amelyben egy személy lénye, beleértve magát a személyt is, megvalósul.
Tárgytól eltérően, bármely tudomány tárgya mindig szubjektív, vagyis létezését a tudás tárgya - a kutató - tudományos érdeke közvetíti. Ő maga választja meg az objektum melyik részét (objektív valóság), amely érdeklődik számára, és ez után valójában kialakul a tudomány tárgya. A filozófiai ismeretekkel kapcsolatban a tudomány tárgyát maga a tudomány felépítése, irányai, trendei, tanai és elméletei határozzák meg. Ebben egyébként a filozófia egyik filozófiai törvénye nyilvánul meg - a kutatás tárgya és a tudományos ismeretek felépítése közötti kapcsolat dialektikája. A legegyszerűbb és általánosabb formában a filozófia tárgya és funkciói az alábbiak szerint definiálhatók.
Tárgyként felhívhatjuk a figyelmet az anyagi és a szellemi világ létezésének formáinak általánosabb törvényeire, valamint azok magyarázott képeire, amelyeket az emberi tudat ésszerűsít.
A történelmileg kialakult filozófiai irányok meghatározták a tárgyterület jellemzőit az egyes irányokon belül. Például az egzisztencialisták, a nagy Heideggerből kiindulva, azt hitték, hogy a filozófia tárgya és funkciói az egyéni jelentés megismeréséből állnak - a létezésből, amely nemcsak a személy mint olyan, hanem minden, ami körülöttünk létezik, szemantikai igazolása. A pozitivisták más megközelítést alkalmaztak e kérdés megoldására. Auguste Comte még azt állította, hogy a filozófia tárgyát és funkcióit a társadalom igényei szerint kell kialakítani, meg kell magyarázni és megfogalmazni az emberi létezés törvényeit és trendeit. Pontosan ez határozta meg azt a tényt, hogy Comte-t nemcsak a pozitivizmus filozófiai irányának alapítójának, hanem a szociológia tudományának alapítójának is tekintik. De kezdve Karl Popperrel, a filozófia tárgyát és funkcióit alkotó pozitivista meghatározás jelentősen megváltozott. Itt láthatjuk a világ tudományos képének elemzésére való áttérést, és itt dolgozzuk ki az elemzés fő módszertani kritériumát - az ellenőrizhető tudás elvét kiegészíti a hamisítás elve.
A filozófia tárgya, szerkezete és funkciói fogalmait összekötő kölcsönös függőség alapján funkciói csak a legszélesebb formában határozhatók meg. Ezek általában tartalmazzák:
- módszertani, amely abban áll, hogy a filozófia kognitív készüléket fejleszt ki, és univerzális módszereit adja az emberi tevékenység különféle területein való felhasználásra;
- általános tudományos, abban áll, hogy a filozófiai ismeretek keretein belül használják az alapvető elméleteket és kategóriákat a megismerésben;
- a társadalmi funkció magában foglalja a társadalomnak a filozófiai ismeretek, mint egységes keret figyelembe vételét;
- normatív és szabályozási, amely abból áll, hogy a filozófia dolgozza ki az emberek legkülönfélébb területein végzett tevékenységek értékelésének kritériumait;
- A világnézet, önmagáért beszél, biztosítja a gondolkodás és viselkedés típusainak kialakítását kizárólag elméleti attitűdök és minták alapján.
Meg kell jegyezni, hogy ez a lista nem korlátozódhat a filozófia által az életünkben betöltött funkciók listájára. Ezek feloszthatók, vagy új, nem kevésbé jelentős jelentéseket is megfogalmazhatnak, de a történelmi folyamat közvetítik.
A tudomány, a filozófia, annak tárgya és funkciói közvetlenül meghatározzák a filozófiai tudás felépítését, amely szintén nem dogma, és folyamatosan bővül, mivel a társadalom új tudományos tényeket halmoz fel. Ezenkívül a filozófia fejlődését bizonyos problémák tudományos érdeklődésének folyamatos eltolódása kíséri, tehát meg lehet jegyezni egy olyan jelenséget, mint a különböző filozófiai problémák előtérbe helyezése különböző időpontokban. Ez a jelenség közvetlenül érinti a problémák körét is, amelyek a filozófia mint tudomány tárgyát képezik.
