A természeti jelenségek hétköznapi, néha természetfeletti éghajlati és meteorológiai események, amelyek a bolygó minden sarkában természetesen előfordulnak. Lehet, hogy a hó vagy az eső már a gyermekkorból ismert, vagy hihetetlen pusztító vulkáni kitörések vagy földrengések. Ha az ilyen események a személytől távol esnek és nem okoznak anyagi károkat, akkor azokat nem tekintik fontosnak. Senki sem fog erre összpontosítani. Egyébként az emberiség a veszélyes természeti jelenségeket természeti katasztrófáknak tekinti.
Kutatás és megfigyelés
Az emberek az ősi időkben kezdték tanulmányozni a jellegzetes természeti jelenségeket. Ezeket a megfigyeléseket azonban csak a 17. században sikerült rendszerezni, s még külön tudományág (természettudományok) jött létre, amely ezeket az eseményeket vizsgálja. Számos tudományos felfedezés ellenére a mai napig néhány természeti jelenség és folyamat továbbra sem érthető. Leggyakrabban egy adott esemény következményeit látjuk, és csak különféle elméleteket tudunk kitalálni és felépíteni a kiváltó okokról. Sok országban a kutatók a betegség előrejelzésén dolgoznak, és ami a legfontosabb, hogy megelőzzék annak esetleges előfordulását, vagy legalábbis csökkentsék a természeti jelenségek által okozott károkat. És mindazonáltal az ilyen folyamatok pusztító ereje ellenére az ember mindig is személy marad, és igyekszik valami szépséget, fenségeset megtalálni benne. Melyik természeti jelenség merül fel leginkább? Hosszú ideig felsorolhatók, de valószínűleg meg kell jegyezni, például a vulkáni kitörések, tornádók, szökőárok - mindegyikük gyönyörű, annak ellenére, hogy a pusztítások és a káosz továbbra is fennmarad.
Időjárási jelenségek
A természeti jelenségek szezonális változásaikkal jellemzik az időjárást. Minden évszak különbözik a saját események sorozatától. Tehát például tavasszal a következő időjárási jelenségeket figyeljük meg: hóolvadás, árvíz, zivatarok, felhők, szél, esők. Nyáron a nap rengeteg hőt ad a bolygónak, ebben az időben a természetes folyamatok a legkedvezőbbek: felhők, meleg szél, eső és természetesen szivárvány; de súlyos lehet: zivatar, jégeső. Ősszel változnak az időjárási viszonyok, csökken a hőmérséklet, a napok felhős lesznek, esővel. Ebben az időszakban a következő jelenségek uralkodnak: köd, levelek esése, dér és az első hó. Télen a növényvilág elalszik, egyes állatok hibernációba mennek. A leggyakoribb természeti jelenségek: fagyok, hóvihar, hóvihar, hó, fagyos minták jelennek meg az ablakon.
Mindezek az események hétköznapiak, régóta nem figyelünk rájuk. Most nézzük meg azokat az folyamatokat, amelyek emlékeztetik az emberiséget, hogy ez nem mindennek a korona, és a Föld bolygó csak egy ideje védte azt.
Természetes veszélyek
Ezek szélsőséges és súlyos éghajlati és meteorológiai folyamatok, amelyek a világ minden részén előfordulnak, azonban néhány régiót érzékenyebbnek tekintnek egyfajta eseményre, mint mások. A természeti veszélyek katasztrófává válnak, amikor az infrastruktúrát megsemmisítik és az emberek meghalnak. Ezek az veszteségek az emberiség fejlődésének fő akadályai. Az ilyen kataklizmákat szinte lehetetlen megakadályozni, csak az események időben történő előrejelzése marad az áldozatok és az anyagi károk elkerülése érdekében.
A nehézség azonban abban rejlik, hogy a veszélyes természeti jelenségek különböző léptékben és időpontokban fordulhatnak elő. Valójában mindegyik sajátos módon egyedi, ezért nagyon nehéz megjósolni. Például a gyors árvizek és a tornádók pusztító hatásúak, de a rövid élettartamú események viszonylag kis területeket érintik. Más veszélyes katasztrófák, például az aszály nagyon lassan alakulhatnak ki, de az egész kontinenseket és az egész lakosságot érintheti. Az ilyen katasztrófák több hónapig, néha évekig tartanak. Ezen események ellenőrzése és előrejelzése érdekében néhány nemzeti hidrológiai és meteorológiai szolgálatnak, valamint speciális szakosodott központnak a veszélyes geofizikai jelenségek tanulmányozására került sor. Ide tartoznak a vulkáni kitörések, a hamu szállítása a levegőn, szökőár, radioaktív, biológiai, kémiai szennyezés stb.
Most vizsgáljuk meg részletesebben néhány természeti jelenséget.
aszály
A katasztrófa fő oka a csapadék hiánya. Az aszály nagyon lassú fejlõdésben különbözik a többi természeti katasztrófától, kezdetét gyakran különféle tényezõk rejtik el. A világtörténelemben még olyan eseteket is rögzítettek, amikor ez a katasztrófa évekig tartott. Az aszálynak gyakran félelmetes következményei vannak: először a vízforrások (patakok, folyók, tavak, források) kiszáradnak, sok növény leáll, majd az állatok elpusztulnak, az elterjedt valóság rossz egészségi állapotot és alultápláltságot eredményez.
Trópusi ciklonok
Ezek a természeti jelenségek nagyon alacsony légköri nyomással bírnak a szubtrópusi és trópusi vizek fölött, és kolosszálisan forgó zivatarrendszert alkotnak, több száz (néha ezer) kilométer méretű zivatarral és szélgel. A trópusi ciklon zónájában a felszíni szél sebessége elérheti kétszáz kilométer / óra sebességet és még ennél is több. Az alacsony nyomás és a szél által okozott hullámok kölcsönhatása gyakran part menti viharhullámokhoz vezet - ez egy hatalmas mennyiségű víz, amelyet hatalmas erővel és nagy sebességgel a partra mosnak, és ez mind elmossa.
Levegőszennyezés
Ezek a természeti jelenségek a kataklizmák (vulkánkitörések, tüzek) és az emberi tevékenységek (ipari vállalkozások, járművek stb.) Következtében a levegőben felhalmozódó káros gázok vagy anyagrészecskék eredményeként fordulnak elő. A sötétség és a füst fejletlen területeken és erdőkben bekövetkező tüzek, valamint a növényi maradványok elégetése és fakitermelés eredményeként jelentkezik; emellett a vulkáni hamu képződése miatt. Ezeknek a légszennyező elemeknek nagyon súlyos következményei vannak az emberi testre. Az ilyen katasztrófák eredményeként csökken a láthatóság, megszakad a közúti és a légi közlekedés.
Sivatagi sáska
Az ilyen természeti jelenségek súlyos károkat okoznak Ázsiában, a Közel-Keleten, Afrikában és az európai kontinens déli részén. Amikor a környezeti és időjárási körülmények kedvelik a rovarok szaporodását, általában kis területekre koncentrálnak. A sáskák számának növekedésével azonban már nem létezik egyéni lény, és egyetlen élő organizmássá alakul. Hatalmas állományok alakulnak ki kis csoportokból, élelmet keresve. Egy ilyen ütő hossza több tíz kilométert is elérhet. Egy nap alatt akár kétszáz kilométer távolságot is képes lefedni, és elpusztítja az útjában lévő összes növényzetet. Tehát egy tonna sáska (ez a csomag kis része) képes annyit enni naponta, mint tíz elefánt vagy 2500 ember. Ezek a rovarok veszélyeztetett környezetben élő legelészők és gazdák millióit fenyegetik.
Rövid távú éghajlati árvizek és áradások
Ezek a természeti jelenségek bárhol megtörténhetnek heves esőzések után. Bármely folyó ártéri területe érzékeny az áradásokra, és a súlyos viharok gyors árvizeket okoznak. Ezenkívül a rövid távú áradásokat időnként az aszályok után is megfigyelhetik, amikor egy nagyon kemény eső esik egy kemény és száraz felületre, amelyen keresztül a vízfolyás nem tud beszivárogni a talajba. Ezeket a természeti eseményeket a fajok sokfélesége jellemzi: a gyors kis árvizektől a vastag vízrétegig, amely hatalmas területeket takar. Tornádók, súlyos zivatarok, monszunok, extratrópusi és trópusi ciklonok (erősségük megnőhet a meleg El Niño áramnak való kitettség következtében), az olvadó hó- és jéghelyzetek okozhatják. A parti területeken a szökőkutak, ciklonok vagy a folyók vízszintjének emelkedése a szokatlanul magas árapályok miatt a viharhullámok gyakran árvizekhez vezetnek. A duzzasztógátok alatt lévő hatalmas területek elárasztását gyakran a folyók olvadása okozza, amelyet hó olvad.
