Minden egyes részvénytársaság értékpapírokat bocsát ki, de ebben a tevékenységben számos árnyalattal rendelkezik. Bizonyos esetekben a kezdeti és a kiegészítő kibocsátás kötelező érvényű dokumentum elkészítését igényli - a részvények kibocsátásának tájékoztatóját. A dokumentum összeállításának okainak megkereséséhez meg kell értenie: az értékpapír-tájékoztató a részvénykibocsátás kötelező attribútuma, vagy csak bizonyos esetekben készült.
A tájékoztató szükségessége
A vizsgált tájékoztató céljának jobb megértése érdekében meg kell határozni annak fogalmát. Az értékpapír-tájékoztató egy fontos dokumentum, amely kíséri a gazdasági egység részvényeinek kibocsátását, és információkat tartalmaz a kibocsátóról, valamint a működésének fontos szempontjairól: pénzügyi helyzet, pénzügyi kimutatások, részvényesek stb.
Ezt a dokumentumot a társaság vagy ennek a szervezetnek a végrehajtó testülete első személyének összetételében kell jóváhagyni. Ezen felül könyvvizsgálaton eshet át, pénzügyi igazgató vagy speciális értékpapír-tanácsadó tanúsítással.
Mivel a tájékoztató meglehetősen kiterjedt blokkokat tartalmaz a társaság tevékenységeinek különféle elemeiről, ez számos gazdasági egység számára érdekes. Meg kell jegyezni, hogy a társaság maga fejleszti ki az értékpapír-tájékoztatót, amelynek mintája nem szigorúan ajánlott.
A fő követelmény az összes szükséges információ beépítése, amelyet a rendelkezés tartalmaz, amely tükrözi az értékpapírokat kibocsátó társaságok által az adatok nyilvánosságra hozatalának szabályait.
Kinek szól a tájékoztató?
Amint megjegyeztük, a tájékoztatóban bemutatott és a szervezet pénzügyi és gazdasági tevékenységeit feltáró információ fontos szerepet játszik a piacon működő számos társaság számára.
Mivel a tájékoztató információkat tartalmaz a társaság teljesítményéről és a részvények kibocsátásának indokolásáról, ez elsősorban maguk a részvényesek érdekli. Egyéb érdekelt felek befektetők, akik a megadott adatok alapján döntéseket hoznak a részvények megvásárlásáról.
Meg kell jegyezni, hogy a tájékoztatóban közzétett információknak minden piaci résztvevő számára rendelkezésre kell állniuk a közzététel előtt.
Értékpapírok és azok kibocsátása
Az értékpapírok kibocsátásakor a kibocsátó társaságnak feltétlenül be kell tartania egy, az értékpapírpiacot szabályozó törvényben előírt bizonyos eljárást. A megadott sorrend a következő lépéseket tartalmazza:
- a részvények kibocsátására vonatkozó ésszerű szándék elfogadása;
- e határozat jóváhagyása;
- a szabadon bocsátás nyilvántartásának állami eljárása;
- kibocsátott értékpapírokra vonatkozó igazolások készítése;
- szállás;
- a kibocsátás eredményéről szóló jelentés nyilvántartásba vétele az állami testületben.
Az állami szervek részvénykibocsátásának elszámolása magában foglalja a megfelelő számú engedély kiadását, amelyhez minden későbbi, kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos ügyletben részt kell venni.
Értékpapír-elhelyezési lehetőségek
A részvények kibocsátásának célja: a szervezet tőkéjének létrehozása, a tőke kezelése, pénzügyi források vonzása és így tovább.
Ha a részvények kibocsátására zárt részvétel formájában kerül sor, akkor is magánnak hívják, akkor ebben az esetben a nyilvános értesítést erről az eljárásról nem adják meg. A kibocsátott részvényeket szétosztják egy zárt személyek körével.
Az értékpapírok elosztásának másik lehetősége a korlátlan körű személyek közötti nyílt forgalomba hozatal. Ebben az esetben az információk maximális nyilvánosságra hozatala szükséges, ami tükröződik a tájékoztatóban. Ezzel az elosztási lehetőséggel kell az értékpapír-tájékoztató állami nyilvántartásba vétele. Ezt tovább tárgyaljuk.
A kibocsátási tájékoztató regisztrálása
Az értékpapírok kibocsátásának (tájékoztató) nyilvántartása kötelező a nyilvános forgalomba hozatalukhoz. Ebben az esetben sokféle módon létezik, ideértve a tőzsdék használatát is.
A tájékoztató jóváhagyása az illetékes hatóságnál a következő esetekben történik:
- Ha a részvényesek száma több mint 500 fő.
- A részvények kibocsátásának költsége a részvényesek között meghaladja az 50 ezer minimálbért.
- A részvényeket felosztják a részvényesek között.
- A részvények átalakítását és a nyílt jegyzés átalakítását várhatóan.
- Ha van zárt jegyzés, de ha a részvényesek száma meghaladja az ötszáz embert.
Az állami testület nem fogadhatja el a kibocsátással kapcsolatos következtetést, majd az értékpapír-kibocsátási tájékoztató regisztrációját szintén elutasítják. Az elutasítás oka lehet a kibocsátó nem teljesíti az értékpapírok kibocsátására és forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályok követelményeit, a szükséges adók megfizetésének elmulasztása többek között a kibocsátáshoz kapcsolódó, téves vagy tudatosan hamis információkkal jár, amelyeket a kibocsátó maga közölt.
Amíg a szervezetet nem nyilvántartásba nem veszik, és az illetékes hatóság nem kap pozitív döntést, tilos az értékpapírokkal kapcsolatos bármely intézkedés végrehajtása.
A tájékoztatóban közzétett információk tartalma
A korábban meghatározottak szerint az értékpapír-kibocsátási tájékoztató a kibocsátó által kidolgozott dokumentum, amely jelentős információkat tartalmaz a társaságban folytatott gazdasági tevékenységről és annak hatékonyságáról.
Abban az esetben, ha a részvényeket jegyzéssel vagy más nyilvános módszerrel terjesztik, az információ nyilvánosságra hozatalának feltétele. Meg kell jegyezni, hogy nemcsak a nyílt, hanem a zárt jegyzési módszer is magában foglalja a tájékoztató végrehajtását, ha a fent leírt esetek érvényesek.
Az információk közlésére különféle módok vannak, de a nyomtatott kiadványban való közzététel kötelező, legalább 10 ezer példányban. Ez a szabály a nyílt előfizetésre vonatkozik. Zárt típusú előfizetés esetén a kiadásnak legalább ezer példányban kell lennie.
Információk közzétételekor tartalmaznia kell a kibocsátó társasággal kapcsolatos információkat, az alaptőke összegét, a (névleges) értékpapír értékét és a kibocsátással kapcsolatos egyéb lényeges adatokat. Ezenkívül a biztonság megjelenésének és a biztonsági okmány védelmi eszközeinek leírására is szükség van.
A részvények és a tájékoztató másodlagos kibocsátása
A részvények kezdeti és újrakibocsátása mind az eljárási szabályok betartását megköveteli. Ha a részvények másodlagos kibocsátása azon feltételekhez tartozik, amelyek között a nyilvánosságra hozatal szükséges, akkor az értékpapírok tájékoztatója szintén az összeállítás és nyilvántartásba vétel tárgyát képező dokumentum.
Bank mint értékpapírok kibocsátója
A bankszervezet, mint bármely más részvénytípusú üzleti egység, részvényeket bocsát ki, amelyet a tulajdonosi formája határoz meg. Az értékpapírok kibocsátásának általános szabályait e terület jogszabályai határozzák meg, de vannak bizonyos jellemzők.
Először is, a részvények kibocsátásának eljárását számos speciális törvény és rendelet szabályozza, amelyek kifejezetten a kereskedelmi bankokra vonatkoznak. Tehát a központi bank utasítása, amelyben kidolgozzák az értékpapírokra vonatkozó szabályokat, amelyek kibocsátói kereskedelmi bankok, csak a következő esetekben határozza meg a kibocsátást: a bank szervezésekor az alaptőke méretének növelése és új pénzügyi források vonzása.
A részvények eredeti kibocsátására kizárólag zárt körben kerül sor. A bank által kibocsátott értékpapírokat a Központi Bank regisztrálja.
Mint egy másik értékpapír-kibocsátó, a hitelintézet követi a kibocsátás szakaszát, és elkészíti a bank értékpapírjairól szóló tájékoztatót. A nyilvánosságra hozatal is követelmény. Ezenkívül ezt a dokumentumot független könyvvizsgáló társaságnak kell ellenőriznie és jóváhagynia.
Kockázati tényezők
A tájékoztató összeállításának minden előnye ellenére vannak bizonyos aggodalmak, amelyeket feltételesen több csoportra lehet osztani. Az alábbiakban adjuk meg őket:
- ipari kockázatok;
- állami és regionális kockázatok;
- pénzügyi kockázatok;
- jogi kockázatok;
- az üzleti hírnév elvesztésének kockázata (hírnévkockázat);
- stratégiai kockázat;
- a kibocsátó tevékenységével kapcsolatos kockázatok;
- banki kockázatok.
