Az emberi civilizáció történetének mindig is volt vonása a létezés minden időszakában és a bolygó különféle régióiban. A modern világ, amint azt most ismerjük, nemcsak a műszaki újításoknak köszönhetően vált ilyengé. Megalakulását a társadalom folyamatos fejlődése is elősegítette stagnálásaival, éles ugrásokkal és forradalmakkal. A gazdasági és társadalmi-politikai gondolkodásmódban sokféle megközelítés létezett a társadalmi fejlõdés ilyen szintjeinek kiemelésére. Ma azonban a társadalom fejlődése ilyen általánosított szakaszokra oszlik.
Agrár társadalom
Ezt a társadalmat parasztok képviselik, amelyekből szinte teljes egészében áll. Egy ilyen társadalom alapja a földön végzett munka, valamint a kertészeti és kertészeti növények termesztése. Az áruk cseréje csak gyerekcipőben jár.
Ipari társadalom
Ez az ipari forradalom és a kézi munka géppel történő cseréjének eredményeként merült fel, amely nagyban megváltoztatta a társadalom fejlődését, valamint a benne lévő társadalmi és gazdasági kapcsolatokat.
Post-ipari társadalom
Ez a szakasz már elérte a nyugati világ sok országát. Információnak is hívják, mivel az információ ebben az időszakban értékes tényezővé válik. Az információs társadalom fejlődésének fő fázisait még nem fedezték fel teljesen.
Marxista megközelítés
A társadalom fejlődésének stádiumát tükröző, mélyebb és teljesebb értékelés Karl Marx munkája volt a XIX. Század közepén, valamint követői később. Marx öt alapvető formációra osztotta az emberi társadalom történetét.
Primitív közösségi formáció
A társadalom munkájának nem volt többlete. Minden elfogyott.
A rabszolgaképződés
A társadalom egészének jóléte a rabszolgák kényszermunkáján alapult.
Feudális kialakulás
Egy ilyen társadalomban létrán lévõ hierarchia létezett az uralkodó és a személyesen függõ vaszál felett. A társadalom alulról építkező struktúrái biztosítják létfontosságú tevékenységét.
Fontos pont
Ez és az előző formáció korrelál a mezőgazdasági társadalommal. Marx saját munkáiban nem külön hangsúlyozta, de a későbbi kutatók megjegyzik, hogy a középkori Kelet-Európával egy időben volt az úgynevezett politikai termelési módszer. Ezt nem lehet feudalizmusnak nevezni, mivel nem létezett társadalmi létra, az egész föld formálisan az uralkodó tulajdonában volt, és minden alany rabszolgáinak volt, akiket szabad akaratukból megfosztottak minden jogtól. A középkori európai király alig tudta volna ezt megtenni saját feudális uraival.
Kapitalista formáció
A kényszer itt nem erőszakos módszerek volt, hanem gazdasági erőfeszítések. Megjelenik a magánjog, új osztályok, a kereskedelmi tevékenység fogalma. A kapitalizmus ugyanazon okokból fakad, mint az ipari társadalom.
Kommunista formáció
A kapitalizmus, a marxista teoretikusok szerint, újjászületett imperializmussá, amelyet a munkás tömegek maroknyi kereskedő extrém kizsákmányolása jellemez. Ennek eredményeként megszületett a világforradalom és az igazságosabb társadalom fogalma. A társadalom további fejlődése és a hidegháború azonban megmutatta, hogy a kommunizmus építése, legalábbis ebben a szakaszban, lehetetlen. És a kapitalizmus, utóbbi nyomása alatt, túlmúlta magát, és arra kényszerítette a nyugati oligarchákat, hogy garanciákat nyújtsanak az alsó rétegek gazdasági helyzetének javítására a baloldali tendenciák terjedésének elkerülése érdekében.
