"A Tambov farkas a barátod!" - Honnan származott ez a szárnyas kifejezés az életünkben? Úgy gondolják, hogy ez egyfajta aforizmássá vált, a forgatókönyvírók, Jurij German és Joseph Heifits (más néven rendező) benyújtásával együtt. Ezt a kifejezést a „Rumyantsev-ügy” („Lenfilm”, 1956) film szereplőjének szájába tették. A terv szerint a Korolkov (art. N. Kryuchkov) motoros depó üzemeltetési szolgálata vezetője, a spekulánsok csoportjával összekapcsolva, veszélyes repülésre küld egy fiatal teherautókat, Sasha Rumyantsev-et (art. A. Batalov).
Nem vagyok a barátod!
Egy becsületes és tisztességes járművezető nem gyanítja, hogy az ellopott áruk szállítanak. A letartóztatás után, miután meg akarta magyarázni magát, Rumjancejev Samokhin (art. P. Lobanov) nyomozóhoz fordult a következő szavakkal: „Kapitány elvtárs!” Amelyre ez a gonosz számít: „Nem én vagyok a barátod! Tambov Wolf elvtárs neked! Polgárkapitány vagyok neked! Oké? " Szerencsére a tapasztalt és átgondolt Afanasjev ezredes (műv. S. Lukjanov) bekerült a helyzetbe a „A Rumyantsev eset” című filmben.
Próbáljuk meg, és megértjük részletesen a frazeológiai egységek megjelenésének verzióit. A válasz a kérdésre: "Az állandó kifejezés" Tambov Wolf elvtárs veled ", mit jelent ez? úgy hangzik: ez a beszélgetőpartner nem tekinthető közelinek nézetekben, tevékenységekben, életkörülményekben stb.
Ilyen barátok - csak a múzeumhoz
Az egyszerűsített modernitásban az a helyzet, amikor "egy barát nekünk egyáltalán nem barát", azt a mondást jellemzi: "Az ilyen barátok csak a múzeumban vannak." Ez vonatkozik a keserű „igazság méhre”, amelyet elrejtünk a „Tambov farkas elvtárs neked” kifejezés értelmében. A frazeológia eredete sokkal zavarosabb.
Mellesleg a barátokról, amelyek jelenlétében nincs szükség ellenségekre, néha ezt mondják: "A Bryansk Farkas elvtárs neked." Ez utóbbi azonban messze van egy "gazember zseniként" elismert embertől. Milyen vadállat ez a kínos? A biológusok megerősítik: olyan fajta, mint a tambovi farkas, nem létezik. A Tsna folyó mocsaras, erdős partjainak bozótjaiban a kutyacsaládból származó egyszerű ragadozó emlősök találhatók.
De számukra a pletyka különösen heves hajlamot tulajdonít neki. Miért? Talán ennek oka az a tény, hogy az ókorban a Tambov tartomány földrajzi helyzetét az erdő és a sztyeppe övezetek közvetlen közelsége jellemezte. További élelmet keresve a gonosz éhes farkasok elhagyták az erdőt. A parasztok földterületén megjelenve pánikot és rémületet vettek az emberek között, mert az emberek elleni támadások gyakran megtörténtek. Nem meglepő, hogy a lebegő "utazó" a rosszindulat, az árulás és a veszély szimbólumává vált.
Díszítették az angol őrök egyenruháját
„A tambovi farkas a társa” … A kifejezés eredetét a Tambovi Regionális Történelem és Helyi Múzeum tudósai értelmezték az évszázadok prizmáján keresztül. Azt mondják a látogatóknak, hogy egy Péter uralkodása alatt gyökerező legendát állítottak. Állítólag az erdőkben voltak egyének, akiknek bőrét különösen a moszkvai vásárok és aukciók vásárlóinak figyelmére tették. A nagy tambovi farkasokból származó nagy, halvány, nemes színű, mint a takaró, a takaró felhívta a külföldi kereskedők figyelmét, ide értve az angol szőrme is jól ismereteket.
Azt mondják, hogy miután Londonban megszerezték az első kis, 3-4 bőrből álló tételt, a kereskedők megmutatták a királynak. Annyira lenyűgözte az orosz vásárlás minősége és szépsége, hogy úgy döntött, hogy az egyik őrségi ezred öltöztet egy farkasprémmel díszített egyenruhába.
A legmagasabb rendelet arra kötelezte, hogy Oroszországban minél több kiváló bőrt vásároljon. A feladat aprólékos teljesítésével a tengerentúli kereskedők nemcsak a prémesértékesítõket, hanem a tambovi erdõkben élõ farkasok dicsõ "prémeskabátjait" keresették a moszkvai vásáron.
Csak áldozatok nélkül!
Az angolok, az orosz szavak szűk kínálatával, akaratlanul megkeresztelték a kereskedőket a „Tambov farkasok” bőrrel, mert a dédelgetett javakat keresve egyszerűen beszámoltak a környékről egy tucatnyi alkalommal megismételt kiáltással: „Tambovi farkas!” De úgy tűnt, hogy senki sem sért meg. A farkas ezekben a részekben pogány idők óta imádkozik.
A fenevad az erő, a szabadság, a hűség szimbólumának tekintik. A szürke istenség megnyugtatása érdekében nem kerültek el emberáldozatokat. Hagyjuk azonban békén az „őskori erkölcsöt”, és térjünk vissza az eseményekhez, amelyek közelebb állnak és érthetők a modern földvilág számára. Elképesztő, hogy a „Tambov Farkas az Ön elvtársa” kifejezés értelmezésének sokoldalúsága, amelynek eredetét számos legenda, múlt, mese veszi körül.
Remete Simeon
A tambovi régióban legenda található Simeon elder remete szerzetesről, aki a 19. század elején a Morshanski kerületben élt. Annak érdekében, hogy megvédje magát a világgal való közösségtől, bement a mély erdőkbe, ahol Krisztus nevében imádkozott az emberiség megmentésére. Mindenki tudta: az idősebb nem csak látó, hanem szokatlan ember is, aki jól érti a madarak és állatok nyelvét. Ezt az ajándékot adta Isten neki azért, hogy képes volt súlyosan elviselni a magány és az élet megfosztását. Az erdőbe mentek vadászni, és állítólag láttak Simeont egész ragadozó-állomány körül.
Van egy legenda, hogy alkalmanként az áldott megjelent a falvakban, szelíd farkas kíséretében. Úgy tűnt, mintha párbeszéd lenne az öreg ember és az állat között - annyira megértették egymást. Amikor a remete meghalt, erdei testvérei ordítottak, s fájdalommal sietve a veszteségért, olyan hangosan, mintha az egész világot akarták tájékoztatni a zarándok földi útjának végéről. Nem innen érkezett hozzád a „Farkas elvtárs” kifejezés, hogy Simeon honfitársainak mennyei védelmének szimbólumává vált?
