Az államot mint jogi jelenséget különböző szemszögből vizsgálják a tudósok. De ezek közül a legjelentősebb az állam típusa és formája. Tanulmányukat erre a tanulmányra szentelték.
Államtípusok a formációs megközelítés szempontjából
Az orosz irodalomban alapvető fontosságúnak ítélt államok tipológiája hosszú ideig öt fő típusra osztotta őket: rabszolgaság, keleti, feudális, polgári és szocialista. Az ilyen besorolás alapja a gazdasági formáció volt.
A keleti típus az öntözött mezőgazdaságon alapult.
A rabszolgaság állapotát az uralkodó és a hozzá közeli személyek korlátlan hatalma jellemezte. Ugyanakkor a rabszolgákat és a társadalom szegény tagjait eszköznek tekintették.
A feudális állam alapvetően a földtulajdonra támaszkodott. Így az állami hatalom azoknak a kezébe koncentrálódott, akik birtokolták a telkeket, és rendelkeztek a jogukkal, hogy saját belátásuk szerint rendelkezzenek velük.
A harmadik típus már a polgári állam volt, amely inkább a termelési eszközök tulajdonjogán alapuló formációhoz fordult. Ugyanakkor a hatalom fokozatosan megszerezte a triumvirátum jellegét, felmerültek a polgári jogok és ennek eredményeként névleges esélyek.
A negyedik típus a szocialista állam, amely haszontalansága miatt megtagadja a tulajdonjogot mint ilyenet. A hatalom minden polgárhoz tartozik és gyakorolja, mások sérelme nélkül. Ezt a fajtát utópiának elismerték.
Annak ellenére, hogy ez az államtípusokra történő megosztás kielégítően érvényes, a formálási megközelítés jól megérdemelt kritika tárgyát képezi. Az azonosítás mint a fejlődés egyetlen valódi gazdasági tényezője nem terjed ki minden létező országra, ezért érdemes figyelembe venni a civilizációs megközelítést.
Államtípusok a Toynbee civilizációs megközelítése szempontjából
Elmondása szerint az államot mint jelenséget különféle szempontokból kell vizsgálni: kulturális, történelmi, vallási stb. Ezen osztályozás alapján meghatározták a kulturális értékeken alapuló államtípusokat. Teljes számuk 26 egyedi állami formáció, köztük keleti és nyugati keresztény, egyiptomi, sumér, nyugat-európai és mások.
Sajnos ez a megközelítés ugyanolyan hibát követett el, mint a formáció, nevezetesen: az értékelési tényezők bizonyos egyoldalúságát. Ezért az annak alapján kiszámított állapottípusok csak kisegítőként érzékelhetők.
Mindkét rendszer védelmében meg kell jegyezni, hogy a közelmúltban a legtöbb jogász inkább mindkét megközelítést egyesíti kutatásában.
Az állam alkotó elemeinek formája
Az állam nemcsak típusa, hanem formája is jellemezhető. Az állam formája viszont három fő elem kombinációja: az állami rendszer, az adminisztratív felosztás és a kormányzati forma. Az államtípusok azonban nagyrészt csak az első jellemző, nevezetesen a politikai rendszer alapján vannak felosztva. Ebben az esetben mind a demokratikus, mind a nem demokratikus típusokat figyelembe kell venni.
Ebben a tekintetben a következő típusú államokat különböztetjük meg:
- totalitárius - amelyben egy bizonyos párt uralja;
- autoritárius - egy ember dominanciájára épül;
- demokratikus - az emberek hatalmának elismerése a legmagasabb értékként;
- liberális - a gazdasági és politikai tevékenység legmagasabb fokú szabadsága.
Meg kell jegyezni, hogy nem minden fajt lehet jellemezni a saját típusának meglétével. Tehát lehetetlen korrelálni a rabszolga típusát a totalitárius nézettel, vagy a liberális formát az arab civilizációval.
A fentebb bemutatott érvek arra utalnak, hogy az állam típusai és formái jelentős szerepet játszanak a jellemzésében.
