Szinte bármilyen földrajzi területen megtalálható olyan csodálatos természeti táj, mint egy tőzegláp. Ez egy kolosszális energiatartalékok, új termékeny földterület és egy folyó táplálékot biztosító víztartály raktára.
leírás
A mocsár olyan hely, ahol az év folyamán felesleges nedvesség és stagnáló víz van a felszínen. Mivel a lejtőn nincs szennyvíz, a parcellát fokozatosan nedvesség kedvelő növényzet borítja. A levegő hiánya és a túlzott páratartalom miatt tőzeglerakódások alakulnak ki a felszínen. Vastagságuk általában legalább 30 cm.
A tőzeg ásványi anyag, amelyet üzemanyag és szerves műtrágya forrásként használnak, ezért a mocsarak nagy gazdasági jelentőséggel bírnak.
A tőzeglápok kialakulásának okai
Megjelenésük története több mint 400 millió év. A modern "fiatal" mocsarak megközelítőleg 12 ezer éves korúak. A bolygó körül lévő teljes területük körülbelül 2 682 000 km², ennek 73% -a Oroszországban található. A mocsár kialakulását számos tényező előzi meg: a nedves éghajlat, a táj jellegzetessége, a vízálló talajrétegek jelenléte és a talajvíz közelsége.
A talajban elhúzódó túlzott nedvességtartalom eredményeként speciális folyamatok alakulnak ki, amelyek a tőzeg felhalmozódásához vezetnek. Az oxigén éhezéses körülmények között az erdők elpusztulnak, a területeket mocsaras növényzet lakja, amelyek ilyen körülményekhez jól alkalmazkodnak. Mindez hozzájárul a további vízcseppekhez, amelyet tőzeg felhalmozódása kísér. Az oxigénhiány miatt a növényi maradványok nem bomlanak el teljesen, fokozatosan felhalmozódnak, és tőzegbort képeznek.
növényzet
A sajátos életkörülmények hozzájárulnak bizonyos növények fejlődéséhez. A vízcsere hiánya mészhiányt okoz a tőzeglerakódásokban. Ez a gömbmoha terjedéséhez vezet, amely még a kis mennyiségű mész vízben való elviselésére sem képes.
A tőzeglápok tipikus növényei: áfonya, áfonya, áfonya, áfonya, naprafta, fehérre meszelt. Érdekes tény, hogy mindegyikük rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek megakadályozzák a vízvesztést, és amelyek jellemzőek a száraz helyeken uralkodó növényekre.
Tőzegképződés
Szerves kőzet, amely akár 50% ásványi anyagokat tartalmaz. Bitumenet, huminsavakat, sóikat, valamint olyan növényi részeket tartalmaz, amelyeknek még nem volt idejük bomlani (szárak, levelek, gyökerek).
A tőzeglápot takaró felső réteg hidromorf talaj. A gerinctelenek és a mikroorganizmusok lakják, gyökereik tele vannak, és fitocenózissal részt vesz az anyagcserében. A tőzeg felhalmozódása nagyon lassú - egy év alatt a rétegvastagság legfeljebb 1 mm-rel növekszik. Ez nagymértékben függ a fő tőzegképző anyag - a gömbmoha - növekedési sebességétől.
Fokozatosan a fenti rétegek hatására a tőzeget tömörítik, kémiai átalakulások történnek benne, és megjelenik a szervetlen rész. Ennek a rétegnek a biológiai aktivitása megmarad, ha a mocsaras vízszint változó, és nyáron 40 cm-re csökken.
A tőzeg egy ásvány, amelyet számos iparágban és a mezőgazdaságban használnak. Nyersanyagként szolgál durva, de tartós szövetek készítéséhez. A gyógyszereket tőzegből állítják elő. A tőzeg nedvszívó képessége lehetővé teszi az állatok ágyneműként való felhasználását. Ezenkívül kiváló szerves trágya.
A tőzeglápok értéke
A mocsarak magas vízelvezetése a teljes kihalás veszélyét vetette fel. 1971-ben aláírták a Ramsari Egyezményt, amelynek célja a vizes élőhelyek megóvása volt. Manapság mintegy 60 ország (köztük Oroszország) vesz részt a programban, amelyek különösen aggódnak a tőzeglápok eltűnése miatt.
Bármely mocsár természetes tározó. Együtt ötször több friss vizet tartanak, mint a világ összes folyója. Tőzeg mocsarak vesznek részt a folyók ellátásában. A legnagyobb közülük képes megállítani az erdőtüzeket. Nedvesítik a környező tér levegőjét és speciális szűrőként szolgálnak. Az év során 1 hektár mocsár akár 1500 kg széndioxidot is felszív a légkörből, több mint 500 kg oxigént szabadítva fel. A tőzeg kitermelése gyakran a mocsár halálához vezet, amelynek eredményeként a folyók sekélyvé válnak, talajerózió alakul ki, és a táj megváltozik.
A tőzegben megtalálják a növények maradványait, pollenjeit, magjait, amelyeket évezredek óta tökéletesen megőriznek, amelyekből megtudhatjuk bolygónk múltját. A tőzeg mocsarakban található eredmények segítettek például a tudósoknak megállapítani, hogy egyes állatfajoknak sikerült megvárniuk az éghajlati viszonyok megváltozását.
A mocsár az ökoszisztéma, amelyet az emberi beavatkozás a legkevésbé érint, ezért sok vörös könyvben felsorolt növény és állat számára megbízható menedéket jelent. Értékes bogyós gyümölcsök nőnek itt, mint például eper, áfonya, áfonya.
