Az egyik leggyakoribb a modern világban a politikai modell, amelyben az emberek az állam hatalmának hordozói. És egy ilyen modell többféle módon is megvalósítható.
Az emberek hatalma
Ha olyan politikai rendszerről beszélünk, ahol a demokrácia a legtisztábban kifejeződik, akkor érdemes visszahívni a demokráciát. Ebben épül be az állam polgárainak az ország sorsában és annak szerkezetében való részvételének elve.
Figyelembe véve egy ilyen állami rendszer meghatározását, a következő tézishez juthatunk: a demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben az embereket az ország egyetlen legitim hatalmi forrásaként elismerik. Az állampolgárok gyakorolhatják az irányítást közvetítők nélkül (közvetlen demokrácia), vagy olyan képviselő kiválasztásával, aki az ország lakosságának érdekeit képviseli (képviselő demokrácia). Mindenesetre olyan kormányzati szervek alakulnak ki, amelyek szükségesek az ország erőforrásainak hozzáértő kezeléséhez.
A demokrácia fő célja elvileg a polgárok szabadságának biztosítása és az érdekeikre épülő stratégia végrehajtása. Ebben az esetben érdemes visszaemlékezni Ábraham Lincoln álláspontjára, aki úgy gondolta, hogy a demokrácia az emberek nevének, a nép erőinek és az embereknek a kezelése.
Ahol először valósult meg az emberek hatalma
Az ilyen állami rendszer, mint például a demokrácia, az ókori Görögországban alakult ki. Ebben az országban nagy figyelmet fordítottak a polgárok hatalmának kérdésére, és megvizsgálták egy ilyen modell különféle aspektusait.
De ezt a gondolatot részben a görögök valósították meg, mivel mind a külföldieket, mind a rabszolgákat nem lehetett polgárként besorolni. Később a különböző középkori államokban hasonló választási modellt alkalmaztak, amelyben nem mindenkinek adtak egyenlő jogokat. Más szavakkal, az emberek hatalma jelen volt, de nem mindenkinek volt megtiszteltetés, hogy az emberek közé sorolják őket.
Ezen jellemzők fényében a kutatók ezt a kormányzati módot rabszolga demokráciának azonosították.
A modern demokrácia jellemzői
Ami a jelenlegi társadalmat illeti, a demokrácia alapelveit különféle hatóságok hajtják végre, amelyek a piacgazdasággal rendelkező országok számára a legmegfelelőbb fogalom (Nyugat-európai országok, USA).
Ez a modern demokrácia következő vonásainak kialakulásához vezetett:
- az állami hatalom három kulcsfontosságú szegmensre oszlik: jogalkotási, végrehajtó és igazságügyi;
- hatóságokat választanak;
- a kisebbség a többség alárendeltje;
- a kisebbségi jogok védettek;
- a politikai szabadságok és jogok megvalósulnak.
Közvetlen demokrácia
Annak megértése érdekében, hogy néz ki egy állam, ahol megvalósul az emberek közvetlen hatalma, figyelmet kell fordítani a közvetlen demokrácia modelljére.
Az ilyen politikai rendszer közötti fő különbség a közvetítők hiánya az emberek akaratának kialakulása és gyakorlati megvalósítása között. A modern társadalomban az állam ilyen vízióját választások útján valósítják meg, amelynek során lehetővé vált az emberek akaratának kifejezése, hogy ki képviseli a polgárok érdekeit a hatóságoknál.
Néhány ország olyan jogszabályok alapján működik, amelyek előírják az emberek közvetlen részvételét a jogalkotási folyamatban. Különböző kezdeményezési döntések és népszavazások kérdése.
A népszavazást úgy kell értelmezni, mint az emberek hatalmának kifejezését a kormány kulcsfontosságú kérdéseinek közvetlen szavazása révén. Ezenkívül ez egyrészt a kormány döntésének kiigazításához szükséges felmérés, másrészt a hatalom újbóli megválasztásának vagy egy adott törvény blokkolásának folyamata.
Ami a kezdeményezést illeti, ebben az esetben az eljárásról van szó, amely szükséges ahhoz, hogy hivatalosan meghívjuk a polgárokat vagy a jogalkotó testületeket bármilyen kérdés megvitatására. Ennek végrehajtásához általában a szükséges számú aláírást kell gyűjteni a népszavazás elindításához.
Ha alternatív formákról beszélünk, amelyek révén a demokrácia, az emberek hatalma és az állampolgárok szabadsága nyilvánvalóvá válik, érdemes megemlíteni a felvonulásokat, gyűléseket, tüntetéseket és a hatóságok képviselőinek való fellebbezést, szintjétől függetlenül. A tömegtájékoztatást gyakran használják a demokrácia megvalósításának eszközeként.
Reprezentatív demokrácia
Ebben a kormányzási formában nincs közvetlen kifejezése az emberek akaratának. Az ilyen országokban a mediátorok intézményét alkalmazzák, és egy ilyen rendszert delegált demokráciának hívnak.
A választási eredmények szerint a politikai vezetők és képviselők megkapják az emberek úgynevezett bizalmi megbízatását. Később ők azok az eszközök, amelyekkel az emberek hatalma megvalósul. Az ilyen intézkedések döntések és konkrét törvényjavaslatok formájában valósulnak meg, amelyeket szintén a politikai struktúrák dolgoznak ki.
Az ilyen kapcsolatok maguk az emberek és képviselőik között a felelősség és a hatóságok felhatalmazáson alapulnak a polgárokkal szemben.
Különböző modellek előnyei és hátrányai
Mint láthatja, a demokráciában, bár a hatalom az emberekhez tartozik, sokféle módon megvalósítható, többek között egy közvetítői réteg létrehozásával.
Az egyes modellek értékelése érdekében érdemes megfontolni annak lehetséges hátrányait és előnyeit. Mi tehát a közvetlen demokrácia hátrányai:
- az ilyen típusú demokrácia ellenzőinek véleménye szerint az emberek gyakran érzelmileg kiegyensúlyozatlanok és nem rendelkeznek elegendő kompetenciával a kulcsfontosságú politikai és gazdasági döntések meghozatalához;
- a kellően sok résztvevővel elfogadott döntések meghozatalának folyamata összetett;
- A gyors döntéshozatalt a vélemények jelentős eltérései is akadályozzák;
- Egy másik érv az emberek közvetlen hatalma ellen az a lehetőség, hogy az illetékes és nem teljesen jóhiszemű vezetőkkel a polgári véleményt manipuláljuk.
A következő tényezőket nyilvánítják a közvetlen demokrácia nyilvánvaló előnyeinek:
ebben a kormányzati formában az emberek hatalmának legfontosabb kifejezése a civil kezdeményezések és népszavazások, amelyek segítik megakadályozni az ország lakosságának akaratának torzulását;
egy ilyen rendszer jelentősen kiszélesíti a polgárok politikai látókörét.
Ami a reprezentatív demokrácia mínuszát illeti, ezek így néznek ki:
- a rendes képviselõket nem vonják be a kulcsfontosságú döntések meghozatalába;
- a képviselõk elmozdulnak az õket megválasztó emberektõl, ami meglehetõsen magas bürokráciában rejlik;
- az erőteljes nyomáscsoportok prioritást gyakorolhatnak a fontos döntésekre;
- Az alulról érkező demokratikus ellenőrzés észrevehetően gyengül.
De a reprezentatív demokrácia jelentős előnyeivel is rendelkezik, amelyek egyértelműen figyelmet érdemelnek:
- A magas szintű politikai képesítéssel rendelkező képviselők felváltják az emberek írástudatlan képviselőit, ami növeli a legfontosabb állami fejlesztési stratégia kialakításának és végrehajtásának valószínűségét;
- lehetséges lesz az érdekek egyensúlyának elérése a döntéshozatal során.
A demokratikus alkotmány célja
A „hatalom”, az „emberek”, az „állam” és a „polgárok szabadsága” fogalmakról beszélve fontos figyelni az alkotmány létrehozásának okára és annak fő feladataira.
Ezek a következő célok:
- az emberek hozzájárulásának kifejezése és megszilárdítása;
- bizonyos kormányzási formák rögzítése;
- kormányzati struktúrák hatásköreinek szabályozása.
Az alkotmány azt is lehetővé teszi, hogy kezdetben elismerje a demokratikus értékeket, és csak aztán vegyen részt azok megvalósításában.
