Arról, hogy a tagsági díjakat minden felnőtt tudja, különösen azokat, akik a szovjet korszakban nőttek fel. Ez a szavatolótőke önkéntes visszatérítése minden olyan szervezet igényeihez, amelyben a személy tagja, rendszeresen.
Igen? Melyek a tagsági illetékek? A méretüket törvény szabályozza? Valamennyi szervezetnek joga van-e pénzt gyűjteni a tagjaitól? Általános szabály, hogy egy közönséges ember, aki nem rendelkezik speciális jogi képzettséggel, nem hajlandó válaszolni ezekre a kérdésekre.
Mi ez? meghatározás
A névleges tagsági díjak az egyik forrásforrás, amely egy közszervezet költségvetését alkotja. A fő különbség a többi pénzügyi forrás között a rendeltetési céljuk szerint. Ezt a finanszírozási forrást kizárólag a szervezet feltételeinek biztosítására költik.
Ez azt jelenti, hogy a tagsági díjak felhasználhatók helyiségek bérleti díjainak, állami illetékeknek, összejövetelekhez szükséges termékek vásárlásának és más hasonló dolgoknak a felhasználására. A tagsági díjak azonban nem a források forrásai a szervezet vezetői idejének és munkájának fizetésére. Vagyis lehetetlen fizetni bért bármely társaság irányítóbizottságának elnökének a szervezet tagjaitól beszedett pénzből.
Hogyan szabályozzák őket? Fizetési eljárás
A tagsági díjak befizetése az előírt módon történik, egy állami szervezet alapszabálya szerint. Ez azt jelenti, hogy a tagoktól rendszeresen pénzt gyűjtő állami szervezetek meghatározzák a beérkezésük sorrendjét.
Általános szabály, hogy a pénz beszedésének eljárását, a fizetés ütemezését és a járulékok összegét a társaság alapszabálya írja elő. Kis szervezetekben a szavazatok többségével a társadalom tagjainak közgyűlésén határozhatók meg. Például ez határozza meg az emberek hozzájárulásának összegét és a kifizetések ütemezését a kertészeti partnerségekben.
Mi lehet ezek? A hozzájárulások típusai
A tagsági díjak nem célzott vagy bevezető fizetések, amelyekkel gyakran összekeverik őket. A tagsági kifizetések magukban foglalják azokat, amelyeket rendszeresen fizetnek, összhangban a szervezet alapszabályával vagy a nyilvánosság ülésén elfogadott ütemtervvel. E kifizetések nagyságát ugyanaz - a szabályzat vagy a közgyűlés határozata - szabályozza.
Ennek megfelelően a társaság vagy szervezet költségvetésébe történő kifizetések különbsége a következő:
- tagság - folyamatosan és rögzített összegben, egyértelmű ütemterv mellett kerül felszámolásra;
- bevezető - egyszeri, rögzített értékkel;
- célzott - meghatározott igényekhez és beszerzésekhez, szükség esetén szabályozatlan mennyiségben.
Így minden hozzájárulás eltérő. Bár a mindennapi beszédben nem különülnek el egymástól, „tagságra” hívják őket.
A célzott kifizetésekről
A célzott kifizetések olyan emberek egyszeri anyagi hozzájárulásai, akik egy társadalom tagjai vagy egy szervezet tagjai, speciális igények kielégítésére. Ez a következőket jelenti. Például a kertészeti közösségben egy közgyűlésen úgy döntöttek, hogy ásat egy kukába. Az ásáshoz fel kell venni egy kotrógépet és természetesen a dolgozókat. Valószínűleg engedélyt kell szereznie a feltáráshoz.
Ezek a tevékenységek költségesek. Ennek megfelelően egy olyan személyt választanak ki, aki a gödör ásásának megszervezésével foglalkozik. Az ásatás szervezéséért felelős közgyűlés által kinevezett személy megtudja az árakat, megkeresi az előadókat, meghatározza a munkafeltételeket, és szükség esetén engedélyt kap állami szervektől.
A következő ülésen az ásási jelentések szervezéséért felelős személy. Vagyis egy személy elmondja a társadalom tagjainak, milyen lehetőségek vannak a ásás végrehajtására, és mindegyikre becsléseket készít.
Ezután az ülés kiválasztja a megfelelő lehetőséget. Vagyis a felelős személy által javasolt egyik lehetőséget választják, amelyért a jelenlévők többsége szavazott. Ezt követően a kiválasztott projekt költségvetéséből származó összeg értékét el kell osztani a társaság tagjainak számával. Az így kapott szám a célzott hozzájárulás méretévé válik.
Az ülés dönt a pénzeszközök átadásának ütemezéséről is. A célzott hozzájárulásokat általában annak a személynek fizetik, akit korábban kineveztek az ásás szervezéséért.
A bevezető fizetésekről
A tagsági díjakat, amelyeknek a számviteli kimutatásokban való feltüntetése tükrözi az új belépők társaságba való belépését, bevezetési díjaknak nevezzük. A rendszeres fizetésekhez hasonlóan a belépési díjakat a szervezet alapszabálya írja elő, és azokat szabályozza.
Ami a nem charter vállalkozásokat illeti, a belépési díjak mértékét a közgyűlés határozata szabályozza. Ezt a döntést az ülés jegyzőkönyve rögzíti.
A nyári lakosok tagsági díjai korlátozottak?
2017 júliusában szövetségi törvényt fogadtak el, amely felszólította a nyári lakosok közösségeinek minden formájának feloszlatását, amely akkoriban létezett. Ezeket kétféle kertészeti csoportszervezés váltotta fel:
- TSN - ingatlantulajdonosok társulása;
- Lakástulajdonosok Szövetsége - háztulajdonosok társulása.
A törvény arra kötelezi a közösség tagjait, hogy fizetjenek tagsággal és célzott hozzájárulásokkal. A kertészeti közösségek tagdíjainak összegét azonban a közgyűlés továbbra is meghatározza. A törvény csak a határidőt korlátozza - legalább kéthavonta egyszer.
De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kifizetések mérete korlátozott. Az, hogy mennyi pénzt kell fizetnie, az alábbiak aránya határozza meg:
- jelenlegi általános igények - áram, hulladékgyűjtés stb.
- utak, vízellátás vagy egyéb létesítmények karbantartása, javítása;
- a kívülről igénybe vehető közösségi szolgáltatások.
Ez a lista kiegészíthető, mivel minden közösségnek megvannak a saját igényei, amelyekre a hozzájárulások begyűjtéséből származó pénzügyi bevételeket költenek. A pénzügyi becsléseket a könyvelő vagy a közösség elnöke nyújtja be, és az abban rögzített adatok alapján az ülés dönt a rendszeres hozzájárulások összegéről. A szövetkezeti tagsági díjakat ugyanúgy szabályozzák.
Nem tudok fizetni nekik?
Ne fizessen díjat, kivéve azokat a helyzeteket, amikor a közösség vagy szervezet megment egy embert attól, hogy fizeti őket. Minden más esetben a tagsági díjak meg nem fizetése szomorú következményekkel jár.
Egyedi kérdés, hogy mi fog történni pontosan az adóssal. A rendszeres kifizetések hátralékkal küzdő emberekkel szemben hozott intézkedéseket a szervezet alapszabálya írja elő. Alapszabály hiányában a társaság közgyűlésén döntenek arról, hogy mi történik azokkal, akik nem fizetnek tagsági díjat.
Mi lehet a fizetés elmulasztásával?
Ez a kérdés sokak számára érdekes, de különösen fontos a nyári lakosok számára. Nem olyan ritka az az eset, amikor az emberek egy vagy két évszakra, vagy még ennél is hosszabb ideig nem járnak a privatizált parcellájukra. Ez különféle okokból történik, és nem mindig lehet eljutni a házhoz, amelyben a társaság igazgatósága működik, és megfizeti a szükséges összegeket.
A tagsági díjak beszedése bírósági eljárás keretében történik. Ez azt jelenti, hogy a bíróságon keresztül behajtható:
- fennálló járulékok;
- késedelmi díjak;
- pénzbírság, ha azt a charta előírja.
Az adósokkal szemben azonban ezeket az intézkedéseket nem mindig teszik meg. A bírósági beszedést kizárólag döntés meghozatala után végzik. Ennek megfelelően ahhoz, hogy a bíróság ilyen döntést hozzon, a kertészeti közösség igazgatósági tagjainak vagy egy másik szervezet vezetõinek be kell érkezniük az ülésre, és felperesként járnak el.
A gyakorlatban ez rendkívül ritkán fordul elő, főleg kis nonprofit szervezeteknél, például érdeklődési klubokban vagy nyaralókban. Általános szabály, hogy a rendszeres hozzájárulások megfizetésének elmaradásával kapcsolatos kérdéseket az igazságszolgáltatás bevonása nélkül, helyi szinten, azaz üléseken oldják meg, ha az alapszabályban nem szerepel egy ilyen eset eljárása.
