a gazdaság

Görögország adóssága. Görögország adósságválság. Háttér és következmények

Tartalomjegyzék:

Görögország adóssága. Görögország adósságválság. Háttér és következmények
Görögország adóssága. Görögország adósságválság. Háttér és következmények

Videó: Hétfőn dőlhet el Görögország sorsa 2024, Június

Videó: Hétfőn dőlhet el Görögország sorsa 2024, Június
Anonim

Ma a hír egyre inkább Görögország külső adósságára utal. És beszélnek róla az adósságválság és az állam esetleges mulasztása összefüggésében. De nem minden honfitársunk tudja, mi ez a jelenség, mi a helyszíne és milyen következményekkel járhat nem csak ez a kis ország, hanem egész Európa számára. Erről a cikkben fogunk beszélni.

Image

előfeltételek

Ma Görögország külső adóssága meghaladja a 320 milliárd eurót. Ez hatalmas összeg. De hogyan történt, hogy ez a kis ország képes volt annyira pénzt tartozni? Az adósságválság Görögországban 2010-ben kezdődött, és hasonló gazdasági jelenség részévé vált Európában.

Ennek a helyzetnek az okai nagyon különbözőek. Tehát egyrészről ez a kormány rendszeres frissítése a gazdaság statisztikáiról és adatairól attól a pillanattól kezdve, amikor az euró forgalomba került. Ezenkívül a 2007-ben kitört globális gazdasági válság miatt Görögország államadóssága túlzottan növekedni kezdett. Ennek az országnak a gazdasága különösen érzékenynek bizonyult a változásokra, mivel sok tekintetben a szolgáltatási ágazattól, nevezetesen az idegenforgalomtól függ.

A befektetők körében az első aggodalmak 2009-ben jelentkeztek. Aztán világossá vált, hogy Görögország adóssága nagyon komoly és fenyegető ütemben növekszik. Tehát például, ha 1999-ben ez a GDP-mutató 94% volt, akkor 2009-ben elérte a 129% -ot. Évente nagyon jelentős összeggel növekszik, amely sokszor magasabb, mint az euróövezet többi országának átlaga. Ez bizalmi válsághoz vezetett, amely nem gyakorolhatott pozitív hatást a beruházások beáramlására Görögországban és a GDP növekedésére.

Ezzel párhuzamosan az ország költségvetése évek óta szűkös. Ennek eredményeként Görögországot új hitelek kényszerítésére kényszerítették, ami csak növelte államadósságát. Ugyanakkor az ország kormánya sem tudja inflációval valahogy szabályozni a helyzetet, mivel nincs saját pénzneme, ami azt jelenti, hogy nem tudja egyszerűen kinyomtatni a szükséges összeget.

Image

EU-támogatás

A csőd kilátásainak elkerülése érdekében 2010-ben a görög kormányt arra kényszerítették, hogy más EU-tagállamoktól kérjen segítséget. Néhány nappal később, a megnövekedett nemteljesítési kockázat miatt, a Görög Köztársaság államkötvényeinek minősítését „szemét” szintre csökkentették. Ez az euró súlyos leértékelődéséhez és az egész értékpapírpiac összeomlásához vezetett.

Ennek eredményeként az EU úgy határozott, hogy 34 milliárd eurós részletet oszt ki Görögország segítésére.

Image

Súgó feltételek

Azonban az ország csak akkor kaphatta meg a részlet első részét, ha számos feltétel teljesül. Három főt sorolunk fel:

  • a strukturális reformok végrehajtása;

  • megszorító intézkedések bevezetése a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében;

  • Az állami privatizáció vége 2015-ben eszközök 50 milliárd euró értékben.

A pénzügyi támogatás második csomagját, amelynek összege körülbelül 130 milliárd volt, még szigorúbb megszorító intézkedések végrehajtására kötelezték.

2010-ben a görög kormány elkezdte végrehajtani a felsorolt ​​feltételeket, ami az ország lakosságától tömeges tüntetések hullámához vezetett.

Kormányzati válság

2012-ben, májusban parlamenti választásokat tartottak Görögországban. A pártok azonban nem tudtak kormányzati koalíciót létrehozni, mivel a bal radikális erők képviselői nem tettek engedményeket, és az Európai Unió által javasolt megszorító intézkedések ellen szóltak. Kizárólag a 2012. júniusi ismételt választások után sikerült kormányt alakítaniuk.

Image

A SYRIZA párt hatalomra jutása

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a 2012-ben felállított parlament két év után nem tudta megválasztani az ország elnökét, feloszlatották. Ezért 2015 januárjában korai választásokat tartottak, amelyek eredményeként a SYRIZA párt hatalomra került egy fiatal és ambiciózus politikus, Alexis Tsipras vezetésével. A pártnak sikerült megszereznie a szavazatok 36% -át, ami a parlamenti 300 mandátumból 149-et adott. A SYRIZA-val kötött koalícióban a PASOK, az Ökológiai Zöld Párt tagjai és a baloldali radikálisok képviselői voltak. Tsipras és társai választási programjának fő kérdése az volt, hogy megtagadják az új hitelmegállapodások aláírását az Európai Unióval, és a megszorító intézkedések megszüntetését. Pont éppen ezért kapta a párt ilyen komoly támogatást Görögország népeitől, akiknek képviselői belefáradtak a korábbi kormányok hibáinak fizetésébe.

Image