A fogyasztók általában nem az előnyöket használják külön, hanem egyes kombinációkban (készletekben). Egy halmazt bizonyos számú áru összességének nevezzük, amelyeket egy adott időszakban együtt fogyasztunk.
Az egyik áru értékében bekövetkezett változás, bár a többi ár változatlan marad, mindig relatív. Más szavakkal, az egyik az ár növekszik (vagy olcsóbb lesz) a többihez képest. Az árváltozások a tényleges fogyasztói jövedelem változását provokálják. Tehát a költségcsökkentés előtt a fogyasztó kisebb mennyiséget, a csökkenés után pedig nagyobbat szerezhet be. Ugyanakkor előfordulhat, hogy megtakarított pénzeszközök vásárolhatók más áruk vásárlására. Így egy bizonyos érték értékének változása két irányban befolyásolja a kereslet szerkezetét: a kereslet volumene relatív értékének vagy a fogyasztói valós nyereség változásának hatására változhat.
A jövedelemhatás és a helyettesítő hatás az árváltozásokkal szemben merül fel. Ennek oka az a tény, hogy a rendelkezésre álló áruk száma és azok relatív költsége változik. A helyettesítő hatás és a jövedelemhatás fogyasztói reakció.
Az első esetben a fogyasztói kereslet szerkezete a fogyasztói készletben szereplő egyik áru értékének változásával összhangban változik. A helyettesítő hatás biztosítja, hogy a fogyasztót egyik értékükről a másikra átirányítsák, az egyikük értékének növekedésével. Ugyanakkor egy másik előnynek hasonló fogyasztói tulajdonságai lesznek, de állandó költségekkel járnak. Más szavakkal: a helyettesítő hatás azt jelenti, hogy a fogyasztók hajlamosak olcsóbb árucikkeket részesíteni előnyben, mint a drágább termékeket. Ennek eredményeként csökken a kezdeti érték iránti kereslet.
A jövedelem hatását úgy nevezzük, hogy a vevő tényleges nyereségének megváltoztatásával befolyásoljuk a fogyasztói kereslet szerkezetét, amelyet az ár értékének változása provokál. Egy termék árának csökkentésekor van valamilyen hatás az általános árszintre, ami gazdagabbá teszi a fogyasztót. Így nagyobb mennyiségű terméket szerezhet be anélkül, hogy megtagadná magának a más termékek beszerzését.
Normál termékek (áruk) esetében ezeket a hatásokat összegzik. Ennek oka az a tény, hogy az áruk csökkenése az áruk iránti kereslet növekedését váltja ki. Tehát például egy bizonyos változatlan jövedelemmel rendelkező fogyasztó kávét és teát vásárol, amelyek rendes áruk. Ha ebben az esetben a helyettesítési hatást vesszük figyelembe, akkor az a következőket fogja tükrözni:
- a tea árának csökkenése növeli a tea iránti keresletet;
- mivel a kávé költsége változatlan marad, ez a termék viszonylag drága lesz (összehasonlítva a teával);
- Az ésszerű fogyasztók a viszonylag drága kávét helyettesítik a viszonylag olcsó teával, míg az utóbbi iránti kereslet növekszik.
Ugyanakkor, ha csökkenti a tea költségét, a fogyasztó kissé gazdagabb lesz, azaz valódi profitja kissé növekszik. Minél magasabb a lakosság profitszintje, annál magasabb a normál termék és kereslet. A nyereségnövekedés egyaránt újabb mennyiségű tea vásárlására és a kávé beszerzésére irányulhat.
Így ugyanabban a helyzetben mindkét hatás ugyanabba az irányba hat. A rendes áruk költségének csökkenésével növekszik az iránti kereslet, és fordítva. A helyettesítő hatás növeli a keresletet. Ugyanakkor növekedni fog a fogyasztó valós nyeresége. Így jövedelemhatás is lesz, amely szintén hozzájárul a megnövekedett kereslethez. Ebben a helyzetben a keresleti törvény teljesül.
