Az élet során mindenki más tudást szerez. A világkép a megismerés folyamatának eredménye és a személyiség gondolkodásának alapja. Ez a koncepció jellemzi a világ és az emberi tudat kapcsolatát, és meghatározásaként szolgál az egyén képességeinek. A filozófia, mint a világkép elméleti formája a világ megismerésének fõ formája.
A létezés lényege a megszerzett tudás szempontjából
A környező valóság betekintése olyan alapvető gondolatok összessége, amelyek meghatározzák az egyén helyzetét a társadalomban, segítenek megérteni a világban zajló eseményeket, általánosítják a megszerzett ismereteket. A filozófia mint a világnézet egyik formája a földi létezés szükségességének egyik látási szintje.
Az életfolyamat során megszerzett tudás, célok, hiedelmek és elvárások a világkép egyetlen képévé válnak. És a világ általános felfogásának alkotóelemei más természetű információk:
- mindennapi tudás;
- élet
- praktikus;
- tudományos és szakmai.
Ezért minden történelmi időszakban az emberek más szintű tudással rendelkeznek.
A szellemi készletek meghatározzák az ember világképét az alakulás szakaszában, mint egyén. A megfelelően megválasztott elvek segítenek az embernek a harmonikus fejlődésben és a társadalom teljes jogú tagjának lenni. De ugyanakkor az emberiség különböző képviselőinek választott célja és létezésének alapjai radikálisan eltérhetnek.
Nevezetességi szintek
A világképnek két fő szintje van:
- Mindennapi és praktikus. Jellemzője a tudás spontán megszerzése vallási és nemzeti meggyőződés hatására. Különös hatást gyakorol a közvélemény és más emberek tapasztalatainak átvétele az életükben. Minden készséget fokozatosan szereznek el, és kizárólag a megfigyelésen és a tapasztalatokon alapulnak.
- Elméleti. A történelmileg megalapozott tudás jelenléte jellemzi, amely bizonyítékokon alapul. A filozófia mint a tudatosság formája és a világkép típusa az elméleti szinten jelentős helyet foglal el.
Világnézet formái
Az emberiség története három fő kategóriát azonosít, amelyek az ember világképét tükrözik. Ide tartoznak:
- mitológia;
- vallás
- filozófia.
A világkép formájaként eltérő szemantikai terhelést hordoznak, és eltérő értékekkel bírnak az emberek számára.
Mitológia, mint a társadalmi tudat legkorábbi formája
Az ősi idők óta az emberek megpróbálták megtalálni az egyes folyamatok indokolását. A fantasztikus spekulációk és a reális motívumok ugyanolyan jellegzetesek voltak a környezet felfogásában. Fő ötletük a következő volt:
- megpróbálja megmagyarázni az emberi faj eredetét;
- Az univerzum;
- természetes folyamatok;
- élet és halál;
- a sors jelei;
- az erkölcs és más fontos események fogalmainak első magyarázata.
A mítosz a világnézet egyik formája. Filozófia: a mítosz humanizálja a történelmi időszak minden karakterét, elismeri a fantasztikus lények létezését és megtéveszti őket. Figyelembe veszi az emberi egyénekkel való interakciójukat és felméri kapcsolataik szintjét.
Minden mitológiai történet monoton és nem fejlõdik dinamikusan. A mesés előrejelzések megjelenése gyakorlati irányt mutat, amelyet a feladatok megoldása határoz meg. Leggyakrabban a természeti katasztrófák elől történő mentésre törődtek, megpróbálták megvédeni a mezőgazdasági épületeket, a termőföldöket és a szarvasmarhákat.
A vallás mint a világnézet egyik formája
Az ember alá nem tartozó természetfeletti folyamatokba vetett hit a világnézet új formájához vezetett - a valláshoz. A fantasztikus subtext jelenléte az összes folyamatban lévő folyamatban befolyásolja az ember életútját és gondolatait. A tudatalatti tudat mindig érzéki és érzelmi képet talál, megtagadva a körülötte zajló események észlelésének ésszerű megközelítését.
A vallásnak egyébként nemcsak világnézet funkciója, hanem szerepe van a társadalom egyesítésében és megszilárdításában is, az inspiráló ötletek megvitatása érdekében. A vallás kulturális tárgya hozzájárul bizonyos értékeknek a tömegekhez való teljes elterjedéséhez. Erkölcsi funkciója tükröződik abban a világban, amelyben a szeretet, a kölcsönös segítségnyújtás, az őszinteség, a tolerancia, az tisztesség, az együttérzés és a tisztelet uralkodik, egy ideális képet ábrázolva.
A filozófia mint a világnézet különleges típusa
A filozófia, mint a tudatosság önálló formája egyértelmű különbségeket mutat a vallási és mitológiai szempontból, utalva a világnézet más típusaira és formáira. A filozófiának tudományos és elméleti lényege van. A gondolkodás reflektív módon dolgozza fel önmagát, nem a kitalált tudás alapján, hanem a tények tudatos észlelési szintjén alapul. Ez magában foglalja:
- a létezés általános alapelvei (ezek magukban foglalják az ontológiát és a metafizikai ismereteket);
- közfejlesztés (történelem és társadalom);
- antropológiai ismeretek;
- kreativitás;
- esztétikai szempont;
- a kulturális tanulmányok.
A filozófia, mint a világnézet különleges formája a meglévő ismeretek értékelését nyújtja a világnak, képet adva a világról, mint összekapcsolt paraméterekkel rendelkező integrált rendszerről. A világkép típusait és formáit tekintve a filozófia a legmagasabb szint, logikai gondolkodással, elméleti alapokkal és szisztematikus tudásblokkal rendelkezik. A hiedelmek hitelességet adnak az igazságkeresésnek.
A filozófia jelentése
Vallás, filozófia - a mély lelki jelentéssel bíró világkép formái. Majdnem 2, 5 ezer évvel ezelőtt a filozófiai tanítás önállóként született az akkori leggazdagabb országokban (India, Kína, Görögország). A görögök hagyták a filozófiát a társadalom szellemi életének területévé válni. És kezdetben az elnevezett kifejezés alapos fordítása volt két szóval - „a bölcsesség szeretet”.
A világnézet fő formái - a filozófia, a vallás és a mitológia - a vészhelyzetben jelentkeztek a közvélemény ésszerű fejlesztése érdekében. Ezek a tanítások lehetővé tették a tudás rendszerezését, egyértelmű nevek és besorolás megadását. Amikor az emberi faj evolúciója elért egy bizonyos szintet, holisztikus képet alkothatott a világról.
A filozófusok minden létező tudást megkíséreltek beépíteni, így a gazdag erudíció és a magas szintű intelligencia megkülönböztette őket. A bölcsesség megvilágosításának úttörői: Heraclitus, Thales, Anaximander.
A filozófia a világ ismeretét mindig egyetlen organizmusnak tekinti, amelyben az ember él. Elméleti alapként szolgál a környező valóság megismerésére.
Filozófiai funkciók
Pythagoras először említette a filozófiát mint a világnézet egyik formáját. Megállapította e terület főbb funkcionális tulajdonságait:
- Világnézet. Az emberi észlelés képessé teszi a teljes képet a valóság megértésére. A világnézet segít az embernek meghatározni az élet értelmét, érezni a másokkal folytatott kölcsönös kommunikáció alapelveit, hogy képet kapjon a bolygó felépítéséről és az élet körülményeiről.
- Módszertani. A filozófiának köszönhetően alapvető módszereket hoztak létre a világ megismerésére, a környező valóság kutatási objektumként történő meghatározására.
- Gondolkodás és elmélet. A filozófia, mint a világnézet egyik formája a helyes gondolkodást tanítja, segítve a helyes érvek felépítésében a környező valóság tényeinek általánosítása alapján. Elősegíti a konkrétítási készségek és a logikai döntések fejlesztését. A mitológiához hasonlóan a világnézet egyfajta formája - a filozófia - a természeti lények közötti kapcsolatot veszi figyelembe.
- Ismeretelméleti. Hozzájárul a helyes élethelyzet kialakításához, a jelenlegi valóság tudatosításához, és kognitív mechanizmusok fejlesztéséhez.
- Kritikus. A világnézet történelmi formái a filozófiaban kétségbe vonják a környező valóságot, emellett ellentmondások keresésére és a minőségértékelésre utalnak. Ennek a folyamatnak az alapvető célja az a képesség, hogy kibővítse a tudás határait és növelje az információ megbízhatóságának százalékát.
- Axiológiai. Ez a funkció felelős a világ értékeléséhez egy referenciapont pozíciójából. A legfontosabb dogmák: erkölcsi szempont, etikai normák, társadalmi és ideológiai. Az axiológiai funkció egyfajta szűrő, amely elősegíti a tudás szitán való átjutást a legszükségesebb és leghasznosabb módon, eldobva a pusztítót, elavult és lehúzva.
- Társadalmi. Ez magában foglalja a társadalom létrejöttének okainak magyarázatát, a társadalom megfontolását az evolúciós fejlődés szempontjából. Meghatározza azokat az erőket, amelyek megváltoztathatják és javíthatják a meglévő társadalmi áramot.
- Oktatási és humanitárius. Ez a funkció bevezeti az emberi társadalom ideális értékeit, erősíti az erkölcsöt, javítja az alkalmazkodás folyamatát és segít a társadalom tagjainak megtalálni a helyüket az életben.
- Prediktív. Lehetővé teszi a rendelkezésre álló információk alapján a további fejlődés útjának meghatározását, valamint előrejelzéseket készíteni a következő évekre. Ez meghatározza a kognitív folyamat alaposabb tanulmányozására való hajlamot.
A filozófia irányai
A leírt tanítás különféle kérdésekre próbál lefedni, mind általános, mind pedig konkrét kérdéseket. A probléma megoldása a filozófia fő területein:
- Materializmus. Az elemeket a tudattól elkülönítve tekintjük. Feltételezik önálló létezésüket. A dolgok elemi eredetű anyagi oktatásból (forrásból) állnak. A kialakulást a vallási mozgalom, mint a világkép egyik formájának kialakulására adott reakció formájában jellemzik. Az ősi görög filozófus, Thales lett az elmélet alapítója. Utódjai aktívan fejlesztették a doktrina jellemzőit. A megszerzett tudásnak köszönhetően áttörést sikerült elérni a matematikai, csillagászati és fizikai tudományok tanulmányozása során.
- Idealizmus. Valamennyi anyagnak a lelkileg való megjelenését fontolóra veszi.
A tudományos és filozófiai világkép sajátosságai
A tudományos gondolkodás alapvető tudáson alapszik, és egyértelműen korlátozza a tanulmány tárgyát. Pontos program szerint működik, anélkül, hogy a tanfolyamtól a legkisebb eltérés lenne. A tudományos kutatás szabályainak világos működési algoritmusa van. A vizsgált fogalmak és meghatározások nagyban megkönnyítik a folyamatot és a végrehajtási feladatokat.
A filozófiai tanítást összehasonlítás és az egyes területek közötti úszás alapján végzik, a megfelelő megoldás keresése érdekében. A feladatokat és az értékeket formálja. A filozófiai kategóriák homályosak és nincs határuk, lehetővé téve az ötletek létezését. Segít a tudománynak a megfelelő megoldások megtalálásában, ha az ismerős algoritmus meghiúsul.
