Platón a legnagyobb ókori görög filozófus. Tanára maga Szókratész volt. Plató az Akadémia alapítója - saját filozófiai iskolája. Azt is vegye figyelembe, hogy ő az, aki megalapozza a filozófia idealista irányát.
Platón filozófiája, amelyet röviden nem lehet megvitatni, nagyban hozzájárult e tudomány fejlődéséhez. Ez az ember nem csak kiváló gondolkodó, hanem tanár is, aki tudás iránti vágyat váltott ki a hallgatókban. Tanárától eltérően sok írott művet hagyott hátra. Legfontosabb ezek közül:
- Szókratész bocsánatkérése;
- törvények;
- az állam;
- Gorgias;
- Parmeloid;
- Theodon.
Számos művet párbeszédek formájában írják.
Plato filozófiája
Mint fentebb említettük, ő az idealizmus alapítója. Idealista tanításában a következő ötleteket lehet megkülönböztetni:
- a körülöttünk lévő világ folyamatosan változik. Nem létezik önálló anyagként;
- csak a megtisztítatlan (tiszta) ötletek létezhetnek valóban;
- a világ nem más, mint a tiszta ötletek visszatükröződése;
- a tiszta ötletek állandóak, végtelenek, igazak;
- mindent körülöttünk a kezdeti ötletek - vagyis a tiszta gondolatok - tükrözik.
Platón előterjesztette a hármas doktrína gondolatát. Ennek értelmében a dolgok középpontjában három anyag található: az egyik, az elme, a lélek.
Ebben az esetben minden lény alapja, nem társítható semmilyen közös jelekkel. Valójában Platón filozófiája biztosítja számunkra, hogy pontosan ez az alapja az összes tiszta ötletnek. Az egyik semmi.
Az egyikből az elme jön. Nemcsak el van választva az egymástól, hanem ellentéte is. Valami mindenfajta lényege, minden élőlény általánosítása.
A lélek ebben az esetben mozgó anyagnak tűnik, összekapcsolva az olyan fogalmakat, mint „az egyik semmi”, valamint az „elme él”. Összekapcsolja világunk minden tárgyát és jelenségét. A világnak és az egyének lélek van. Vannak dolgai is. A dolgok és az élőlények lelke a világ lelkének része. Halhatatlanok, és a földi halál csak ürügy egy új héj elfogadására. A testhéj változását a tér természetes törvényei határozzák meg.
Platón filozófiája gyakran sérti a tudás tantételét, azaz az episztemológiát. Platón azzal érvelt, hogy a tiszta ötleteket a tudás tárgyává kell tenni azért, mert az egész anyagi világ nem más, mint azok tükröződése.
Platón filozófiája nagyon gyakran befolyásolja az állam problémáit. Vegye figyelembe, hogy elődei gyakorlatilag nem érintettek ilyen kérdéseket. Platón szerint hét államtípus létezik:
- a monarchia. Az ember igazságos tekintélyén alapszik;
- zsarnokság. Ugyanaz, mint a monarchia, de igazságtalan hatalommal;
- arisztokrácia. Ez összekapcsolódik egy embercsoport igazságos szabályával;
- az oligarchia. Itt a hatalom egy olyan embercsoporthoz tartozik, amely igazságtalanul uralkodik;
- demokrácia. Itt a hatalom a többséghez tartozik, amely igazságosan uralkodik;
- timokratia. A többség igazságtalan hatalma.
Platón filozófiája sajátos tervet terjeszt elő az állam eszköze számára. Ebben az állapotban minden embert három nagy kategóriába sorolnak: munkások, filozófusok és harcosok is. Mindenkinek meg kell tennie egy bizonyos dolgot. Amikor ezt a kérdést megvizsgálta, Platón gyakran gondolkodott magántulajdonról.
Platón és Arisztotelész
Platón és Arisztotelész filozófiájának sok közös vonása van. Ez nem meglepő, mivel a második az első tanár. Arisztotelész bírálta Platont tiszta elképzelései miatt, mert azt hitte, hogy a világ folyamatosan változik - bármit megfontolhat, csak a körülötte bekövetkezett változások figyelembevételével. Arisztotelész szerint csak konkrétan meghatározott és egyedi dolgok vannak, a tiszta ötletek valójában lehetetlenek és logikátlanok.
