A talaj fagyásának mélysége alatt a földkéreg rétegének vastagságát értjük, amelynek hőmérséklete a leghidegebb tél alatt negatív, kevés hóval. A fagyos zóna alsó határa a Celsius-fok 0 ° -ának felel meg. A talaj fagyásának mélysége a leningrádi régióban 1 - 1, 5 m.
A fagyás mélységének elszámolása az épületek alapjainak és alapozásakor
Az alapozás során figyelembe veszik a talaj szezonális fagyasztását. Az alap alsó határa nem lehet magasabb, mint a nulla izoterma. Kívánatos, hogy 15-20 cm-rel e szint alatt legyen. Egy ilyen alapot eltemetettnek hívnak.
A sziklák gyakori fagyasztása és utólagos kiolvadása deformálódáshoz vezethet, ami befolyásolhatja az épületek és építmények stabilitását. A nem fagyos kőzetek sokkal stabilabbak, ezért ezeknek az alapnak és az alapnak kell támogatniuk.
A talaj fagyás mélysége határozza meg az alapozás preferált kialakítását. Lehet csavar, szalag, oszlop, lemez stb.
A fagyasztás mélységét befolyásoló tényezők
Különféle tényezők befolyásolják a talaj fagyásának mélységét. A legjelentősebb az éghajlati (időjárási) viszonyok, és ennek alapján készülnek a talaj szezonális fagyásának mélységére vonatkozó térképek. Ugyanakkor a mikroklimatikus tényező is fontos, amely a topográfiától, az épület sűrűségétől, a település méretétől függ (a városokban a minimum hőmérsékletek sokkal magasabbak), a fás vegetáció meglététől vagy hiányától stb.
Nagyon fontosak a talaj tulajdonságai. Különböző típusú kőzetek különböző sebességgel fagynak le és eltérően deformálódnak. A laza, vízzel telített kőzetek több deformációt eredményeznek a fagyasztás-olvadás ciklus során.
A talaj fagyásának mélysége a leningrádi régióban
Hazánk éghajlati viszonyai olyanok, hogy a földrajzi helyzet miatt a terület fő része a fagyos talajok övezetében helyezkedik el. A leningrádi régióban a talaj fagyásának mélysége alacsonyabb, mint Oroszország átlagán. Ennek oka a város elhelyezkedése az Orosz Föderáció nyugati határainak közelében, ahol a meleg Atlanti-óceán legnagyobb befolyása van.
A legkedvezőbb körülmények között a Krasnodar terület: ott a szezonális fagyás mélysége minimális (kevesebb mint 80 cm). Északkeleti irányban haladva megfigyelhető a fagyasztás mélységének növekedése, ami az ázsiai anticiklon szerepének növekedésével jár, amely léghűtéshez vezet. A leningrádi régióban a talaj fagyásának mélysége 100–140 cm, ezen adatok keretein belül nyugatról keletre növekedve. A jövőben a globális éghajlatváltozás ezeknek a mutatóknak a csökkenését eredményezheti, bár a tél meglehetősen hideg marad, a melegedés általános tendenciája ellenére.
A talajfagyasztás mélysége (SNiP)
A talaj normál fagyasztása könnyen meghatározható mennyiség. Az SNiP-ben az építési munkák tervezésére kidolgozott normák és szabályok lehetővé teszik a fő kockázati tényezők figyelembevételét és kiküszöbölését, ami garantálja az építendő épületek tartósságát és megbízhatóságát. Az SNiP "Épületek és Szerkezetek Alapítványa" egy szabályozási jogi keret, amelyet tervezők, mérnökök, magánszemélyek, építészek terveztek. A geológusok és a mérnökök erőfeszítései alapján született a szovjet időkben, ám a mai időben továbbra is sikeresen használják. A 2.02.01-83 és 23-01-99 dokumentumokkal összhangban a tervezett alap mélységét a következő tényezők alapján kell meghatározni:
- Az épület szerkezete és súlya.
- Az építés alatt álló ház funkcionális célja.
- A szezonális fagyasztás teljes mélysége egy adott régióban.
- A terület hidrológiai és geológiai feltételei.
- A szomszédos épületek alapjainak mélysége.
- A terep jellemzői.
- A talaj fizikai jellemzői (sűrűség, porozitás, üregek jelenléte vagy hiánya, talaj laminálása stb.)
A talaj fagyos mélységének kiszámítása
A talaj fagyásának mélységét az átlagos havi hőmérsékletek összegének négyzetgyökeként határozzuk meg, feltéve, hogy azok negatív - M, szorozva a K együtthatóval, amely referenciaérték és a talaj típusától függ. Agyaghoz K - 0, 23, finom homokhoz - 0, 28, durva homokhoz - 0, 3, a nagy töredékeket tartalmazó kőzetekhez - 0, 34. A durva anyag jobban fagy, mint a finomszemcsés. A fagyás mélysége a talaj víztartalmától is függ: minél több, annál gyorsabb a fagyasztás. A talaj deformációjának mértéke határozza meg a tágulási sebességet.
A legszembetűnőbb fagyduzzanat az agyag és finom talajokban. Ezekben az esetekben a kőzet térfogata fagyasztáskor akár 10 százalékra is növekedhet. Sziklás talajok esetén a mutató csaknem nulla.
