Furcsa módon, a modern oroszban ennek a szónak sok fogalma van. A címer egy elülső vagy egy darab gyapjú, toll a fején, elhelyezkedéstől függetlenül (hátul, elülső, oldalsó). Ukránul ezt az építkezést ülőnek nevezik. Ez az, amit egy címer jelent általános értelemben! Valójában a nevek pontossága és pontossága néha meghökkent a képzeletben.
A "címer" szó jelentése
A galambnál, csirkénél is előfordul. Egyébként a csirke általános neve Corydalis. Nyizsnyij Novgorodban a közelmúltban a címer egy kis rágcsáló (ilyen hal). Kostroma Khokhlushka (nem szabad összetéveszteni Khokhl feleségével) - általában valami borító, látszólag egy toll miatt. Az Arhangelski tartományban a hohlak vagy hohlush hetet született pecsétnek hívták a sötét oldalán levő vicces címerért; ott Khokhlushka egy kis zsálya. Mint láthatja, ezek a nevek közvetlenül kapcsolódnak az elõcsarnokhoz, felvert hajához vagy tollához a fején.
Egy másik Khokhol egy ilyen falu a Voronezh régióban. És a folyó ugyanazt a nevét viseli.
Az emberek vicc neve
A "címer" szó további jelentése az ukránok beceneve, amely korábban enyhítő vagy sértő, most egyre humorosabb. Ozhegov szótára szerint kik ukránok? Ugyanazok az ukránok. Dahl a szótárában a „címer” kifejezés jelentését úgy határozza meg, mint „ukrán, Kis Oroszország”. Íme néhány példa a magyarázó szótárból: „A címer hülyebb, mint egy holló, de az ördög trükkösebb”; "A címer nem hazudik, de nem is mondja el az igazat." Egyrészt az ilyen állítások megalázónak vagy sértőnek tekinthetők egy egész nemzet számára. Másrészt a modern ukrán valószínűleg csak nevet, vagy akár büszke az ilyen allegóriákra.
Különböző megértés
Azonban, korábban és most, a "címer" szóhoz való hozzáállás kétértelmű. A nyugat-ukránok ezt a becenévet szörnyű sértésnek érzékelték. Kelet-Ukrajnában az "ukránok" valószínűleg humorral, mint nehezteléssel járnak. És azok, akik külföldön, különösen Oroszországban dolgoznak, Ukrajna délkeleti állampolgárai, akik ezt a szót jelölték meg, büszkeséggel is felveszik a fejüket.
Egy kis történelem
Ennek a hozzáállásnak az oka, hogy egy ilyen reakció a XIX. Századra nyúlik vissza, amikor Szibériát gyorsan felfedezték, és a Nagy-Oroszországból származó nagy népességáramlás (a nyugati régiók, majd a Galícia lakosai, azaz a galíciai személyek nem vették részt ebben a történelmi eseményben) újba vándoroltak. kemény, de szabad és hatalmas földek. Természetesen, nem csak őket. A közelben letelepedett oroszok, beloruszok, chuvák, tatárok, mordovok stb. Miatt a nemzetiségek sokszínűsége szükségessé tette az önrendelkezést, hogy elveszítsék identitásukat. És az ukránok számára a "címer" szó ilyen körülmények között önnévvé vált. Vegye figyelembe, hogy így jelölték meg magukat, és ebben semmi szégyenteljes és még sértőbb dolgot nem láttak. Mellesleg, az orosz telepesekkel szemben sem a „katsapa”, sem a „Moskal” nem sértette meg őket.
származás
Honnan származik a "címer" fogalma? Csak néhány verzió van. Népszerű és hiteles az, amelyen keresztül az ukránokat ukránoknak hívták, mert egy simán borotvált fejjel elõzõ, „lóember”. Van egy ilyen legenda. Például, amikor Péter cár meghívta a kozákokat Szentpétervárba. Ez utóbbiak extravagáns megjelenésükkel lenyűgöző benyomást keltettek a helyiekre, különösen a hölgyekre. A kozákok "meztelen emberek" becenevet kaptak (érthetően miért), amely idővel az egyszerűsítés miatt "ukránokká" vált.
Egyéb verziók
Vannak más, kevésbé népszerű vélemények is ebben a kérdésben. Néhány néprajzíró tehát párhuzamot talál a mongol „hal-go” szóval, amely azt jelenti, hogy „kék-sárga”. Ezeknek a színeknek köszönhetően a Galícia-Volyn fejedelemség zászlaja megállította a mongol tumeneket. Galíciának sem akkor, sem később semmi köze sem volt a Kis Oroszországhoz. Nem, természetesen, közös gyökerek voltak, de a gazember története sokáig különbözik egymástól. Vannak más, még nevetségesebb verziók. Például fordítva a török címerről - „a menny fia”, „mennyei”.
Török változat
Vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy a mongolok a "ülő" divatot hozták létre. Először is, a borotvált fej és annak előretörése az ókorban a világ sok népe között létezett - varangok, törökök, mongolok, beleértve a kínaikat stb. -, és ezt kizárólag a higiéniai szabályok diktálták, így egy hosszú utazás során amikor nincs lehetőség a haj gondozására, az élősködők nem kezdődtek meg bennük. A Chubchik stílusos és praktikus: különféle dísztárgyakat fonhat bele, amire gyakran is sor kerül.
Most a mongol befolyásról. A mai ukránok ősei már a 9. században ismerkedtek meg a „ülő emberrel”, amikor Oleg herceg magával vitte a varangói csapatot Kijevbe. A mongol invázió, amint tudjuk, a 13. század közepén történt. Igen, előttük voltak Pechenegok, szintén borotvált és hajszálakkal a tetején. Mindazonáltal minden sokkal korábban történt. A varangiak körében a „bolondit” egy nagy birtok jeleinek tartották, és a tisztelt harcosok ilyen birtoknak voltak. Ezt az elvet Kievan Rus elfogadta. Csak magasan született vagy tapasztalt, tisztelt harcosoknak volt joguk kopaszon borotválni a fejüket, hosszú hajszálakat hagyva. A csata elvesztését szégyennek tekintik.
