Miből áll a talaj? Egyszerű kérdésnek tűnik. Mindannyian tudjuk, mi az. Minden nap sétálunk rajta, ültessünk bele növényeket, amelyek termést adnak nekünk. Megtermékenyítjük a földet, ásni. Időnként hallani tudja, hogy a föld termékeny. De mit tudunk valójában a talajról? A legtöbb esetben csak az, hogy ez a föld felszínének legfelső rétege. És ez nem annyira. Lássuk, milyen összetevőkből áll a föld, miféle lehet és hogyan alakul ki.
A talaj összetétele
Tehát a talaj a föld legtermékenyebb rétege. Különböző alkatrészekből áll. A szilárd részecskék mellett ide tartozik a víz és a levegő, sőt az élő szervezetek is. Valójában ez utóbbiak döntő szerepet játszanak a kialakulásában. A termékenység mértéke a mikroorganizmusoktól függ. A talaj általában fázisokból áll: szilárd, folyékony, gáznemű és „élő”. Elemezzük, hogy mely alkotóelemek képezik őket.
A szilárd részecskék különféle ásványokat és kémiai elemeket tartalmaznak. A talaj szinte a teljes periódusos táblát tartalmazza, de különböző koncentrációkban. A föld termékenységi foka a szilárd részecskék alkotóelemétől függ. A folyékony komponenseket talajoldatnak is nevezik. Ez a víz, amelyben a kémiai elemek feloldódnak. Még a sivatagi talajban is folyékony, demennyisége kevés.
Tehát miből áll a talaj ezen alapvető alkotóelemek mellett? A szilárd részecskék közötti teret gáznemű alkatrészek töltik meg. A talaj levegője oxigénből, nitrogénből, szén-dioxidból és szerves vegyületekből áll. Hála neki, különféle folyamatok zajlanak a földön, például a növényi gyökerek légzése és a bomlás. Az élő szervezetek - gombák, baktériumok, gerinctelenek és algák - aktívan részt vesznek a talajképződés folyamatában, és jelentősen megváltoztatják annak összetételét, kémiai elemek bevezetésével.
A talaj mechanikai szerkezete
Most már tisztában van, hogy mi a talajból. De szerkezete homogén? Nem titok, hogy a talaj más. Lehet homokos és agyagos vagy sziklás. Tehát a talaj különböző méretű részecskékből áll. Szerkezete tartalmazhat hatalmas sziklákat és apró homokszemcséket. A talajba bejutó részecskéket általában több csoportra osztják: agyag, iszap, homok, kavics. Ez a mezőgazdaság szempontjából fontos. A talaj szerkezete határozza meg az erőfeszítés mértékét a feldolgozáshoz. Attól is függ, hogy a föld mennyire fogja felszívni a nedvességet. A jó talaj egyenlő százalékban tartalmaz homokot és agyagot. Az ilyen földet agyagosnak nevezik. Ha van egy kicsit több homok, akkor a talaj törékeny és könnyen megmunkálható. Ugyanakkor az ilyen talaj rosszabb a víz és az ásványi anyagok visszatartása. Az agyag talaj nedves és ragadós. Rosszul vízteleníti. De ugyanakkor a legtöbb tápanyagot tartalmazza.
A mikroorganizmusok szerepe a talajképződésben
A talaj tulajdonságaitól függ, hogy mely összetevőkből áll a talaj. De nem csak ez határozza meg tulajdonságait. Az állatok és növények halott maradványaiból a szerves anyagok bejutnak a talajba. Ennek oka a mikroorganizmusok - szaprofitok. Kritikus szerepet játszanak a bomlási folyamatokban. Aktív tevékenységüknek köszönhetően az úgynevezett humusz felhalmozódik a talajban. Ez egy sötétbarna anyag. A humusz összetétele tartalmazza a zsírsav-észtereket, a fenolos vegyületeket és a karbonsavakat. A talajban ennek az anyagnak a részecskéi tapadnak az agyaghoz. Kiderül, hogy egyetlen komplexum. A humusz javítja a föld minőségét. Növeli a nedvességet és az ásványi anyagokat. A mocsaras térségben a humusztömeg nagyon lassan képződik. A szerves maradványokat fokozatosan tömörítik tőzeggé.
A talajképződés folyamata
A talaj lassan formálódik. Ahhoz, hogy ásványi részét kb. 1 méter mélyre lehessen teljesen megújítani, legalább tízezer év szükséges. A talajból a szél és a víz állandó munka eredményei állnak. Tehát honnan származik a talaj?
Mindenekelőtt ezek a kőzet részecskék. Ezek a talaj alapját képezik. Az éghajlati tényezők hatására megsemmisülnek és összetörnek, és a földre helyezkednek el. Fokozatosan ezt a talaj ásványi részét mikroorganizmusok kolonizálják, amelyek a szerves maradványok feldolgozásakor humuszot képeznek benne. A gerinctelenek, folyamatosan áttörve a benne lévő járatokat, meglazítják, hozzájárulva a jó szellőzéshez.
Idővel a talaj szerkezete megváltozik, termőképesebbé válik. A növények szintén befolyásolják ezt a folyamatot. Növekedve vezetnek szerves anyagot a talajba, megváltoztatva annak mikroklímáját. Az emberi tevékenység a talajképződést is befolyásolja. Művel és művel a földet. És ha a talaj terméketlen összetevőkből áll, akkor az ember megtermékenyíti, ásványi és szerves trágyázással egyaránt.
A talaj osztályozása összetétel szerint
Általában a talajok általánosan elfogadott osztályozása jelenleg nem létezik. Ennek ellenére szokásos, hogy mechanikai összetételük szerint több csoportra osztják őket. Ez a megosztás különösen releváns a mezőgazdaságban. A besorolás tehát azon alapul, hogy a talaj mennyi az agyagból:
- laza homok (kevesebb mint 5%);
- kohéziós homokos (5-10%);
- homokos agyag (11-20%);
- enyhe agyag (21-30%);
- közepes agyag (31–45%);
- nehéz agyag (46–60%);
- agyagos (több mint 60%).
