Fejlesztése során az emberi civilizáció többször szembesült és továbbra is számos nehézséggel és kihívással néz szembe. A huszadik században ezek a problémák sokkal súlyosabbá váltak, és teljesen új, fenyegető jellegűvé váltak. Ezek abszolút a bolygó minden lakójára vonatkoznak, és sok ország és a világ népei érdekeit érintik.
Ez a cikk tárgyalja a „globális probléma” fogalmának lényegét, a globális problémák osztályozását és a lehetséges megoldásokat ezek megoldására.
A kapcsolatok története az "ember-természet" rendszerben
Az ember és a természet kölcsönhatása az idő múlásával megváltozott. Az emberi test régen a lehető legkevésbé szervesen integrálódott a környező tájba. De aztán elkezdett aktívan "beállítani" a természetet igényeinek és igényeinek, egyre inkább megváltoztatva a Föld felületét, behatolva a bolygó bélébe és elsajátítva annak új kagylóit.
Általánosságban öt mérföldkövet (szakaszot) lehet megkülönböztetni az ember és a természet kapcsolatának történetében:
- Az első szakasz (kb. 30 ezer évvel ezelőtt). Ebben az időszakban az ember alkalmazkodik környező természetéhez. Főleg gyűjtéssel, vadászattal és halászattal foglalkozik.
- A második szakasz (kb. 7 ezer évvel ezelőtt). Ebben az időben az ember forradalmian újragondolódik az összegyűjtésről a mezőgazdaságra. Az első kísérletek történnek a környező táj átalakítására.
- A harmadik szakasz (IX-XVII. Század). A kézművesség és az első súlyos háborúk korszaka. Az emberi környezetre nehezedő nyomás jelentősen növekszik.
- A negyedik szakasz (XVIII-XIX. Század). Az ipari forradalom forradalmasítja a világot. Az ember megpróbálja teljesen alárendeltje a természetnek.
- Az ötödik szakasz (huszadik század). A tudományos és technológiai forradalom szakasza. Ez volt az idő, amikor az emberiség összes globális problémája, különösen a környezeti problémák jelentősen súlyosbodtak.
A civilizáció fejlődésének ilyen távoli története megismerése segít alaposabban megközelíteni a globális problémák osztályozásának és jellemzésének kérdését. Szinte mindegyikük csak a huszadik század második felében jelentkezett teljesen.
Globális problémák, azok lényege és kiváltó okai
Mielőtt megvizsgálná a civilizáció konkrét globális problémáit és azok besorolását, meg kell értenie ennek a koncepciónak a lényegét.
Tehát azokat olyan problémákként kell érteni, amelyek a Föld bolygó mindenki életét érintik, és megoldásukhoz különféle nemzetközi szervezetek, nemzetek és államok együttes erőfeszítéseit igénylik. Fontos megtanulni egy kulcsfontosságú pontot: e problémák figyelmen kívül hagyása kétségbe vonja a földi civilizáció folytatódását. És az emberiség számára a legveszélyesebb a katonai és a környezeti veszélyek. A globális problémák osztályozásában manapság "tiszteletreméltó" (azaz a legfontosabb) helyet foglalnak el.
A globális problémák fő okai a következők:
- objektív konfrontáció az ember és a természet között;
- a kultúrák és a világkép eltérése az emberi civilizációban;
- a tudomány és a technológia gyors fejlődése;
- a bolygó gyors népességnövekedése;
- a természeti és energiaforrások fogyasztásának hirtelen növekedése.
A globális problémák osztályozásának megközelítései
Tehát már meghatároztuk, hogy mely problémák tekinthetők globálisnak. Ezenkívül kiderült, hogy csak bolygóméretben és közös erőfeszítésekkel oldhatók meg. Most nézzük meg közelebbről a globális problémák jelenlegi osztályozását. A filozófia, az ökológia, a közgazdaságtan és más társadalomtudományok nagyon sok figyelmet szentelnek erre a kérdésre.
Fontos megjegyezni, hogy a tudományos osztályozás soha nem jelent önmagát. Valójában annak segítségével ki lehet különíteni a komponensek közötti jelentős kapcsolatokat, valamint meghatározni az egyes jelenségek fontossági (prioritási) fokát. Ezenkívül a besorolás elősegíti a vizsgált tárgy mélyebb és alapvető tanulmányozását.
Manapság számos lehetőség létezik az emberiség globális problémáinak osztályozására. Mindegyikük elsősorban a kutató egy adott tudásterület véleményét tükrözi.
Fontos megjegyezni, hogy korunk globális problémáinak osztályozása dinamikus. Végül is maga a tanulmány tárgya rendkívül dinamikus. A világ gyorsan változik, és a fenyegetések együtt változnak. Tehát néhány évtizeddel ezelőtt a terrorizmus problémája nem volt olyan akut a világon. Manapság ez egyre inkább az ENSZ és más szervezetek csúcstalálkozóinak napirendjén szerepel.
Így az emberiség globális problémáinak osztályozása, amelyet a tudósok kidolgoztak és aktívan használtak tegnap, holnap, máris irreleváns lehet. Ezért nem áll meg ezen az irányú kutatás.
A modern civilizáció globális problémái és besorolása
A globális problémák élessége és megoldásuk prioritása a fő kritériumok, amelyek alapozzák a besorolásuk legnépszerűbb megközelítését. A globális problémákat ennek megfelelően három fő csoportra kell osztani:
- A különböző államok közötti ellentmondások és konfliktusok által okozott problémák (háború és béke, terrorizmus stb.).
- Az ember és a természet kölcsönhatása során felmerült problémák ("ózonlyukak", "üvegházhatás", az óceánok szennyeződése és mások).
- A Man-Society rendszer működésével kapcsolatos problémák („népességrobbanás”, gyermekhalálozás, női írástudatlanság, az AIDS és más veszélyes betegségek terjedése stb.).
A globális problémák egy másik osztályozása szerint mindegyiket öt csoportra osztják. Ez a következő:
- gazdasági;
- környezeti;
- politikát;
- társadalmi;
- szellemi kérdések.
A modern világ legfontosabb globális kérdéseinek felsorolása
A globális problémák lényegének és osztályozásának kérdéseivel sok modern kutató foglalkozik. Mindannyian egyetértenek egy dologban: manapság egyetlen létező állam sem képes egyedül megbirkózni ezekkel a súlyos kihívásokkal és fenyegetésekkel.
A XXI. Század elején az emberiség alábbi problémáit nevezhetjük prioritásnak:
- környezeti;
- energiát;
- élelmiszer;
- demográfiai;
- a háború és a béke problémája;
- terrorista fenyegetés;
- a társadalmi egyenlőtlenség problémája;
- Észak-dél probléma.
Meg kell jegyezni, hogy a fenti globális problémák nagy része szorosan kapcsolódik egymáshoz. Tehát például az élelmiszer-probléma a demográfiai viszonyokból fakad.
A modern civilizáció ökológiai problémái
A globális környezeti problémák a Föld földrajzi héjának leromlása miatt meglehetősen széles körű veszélyeket jelentenek. Mindenekelőtt a természeti erőforrások (ásványi anyagok, víz, földterület és mások) irracionális felhasználásáról és a bolygó szennyezéséről beszélünk az emberi hulladékkal.
A globális környezeti problémák osztályozása során szokás megkülönböztetni a következő negatív folyamatokat:
- légköri szennyezés kipufogógázokkal, ipari kibocsátások stb.;
- talajszennyezés nehézfémekkel, peszticidekkel és más vegyi anyagokkal;
- a vízkészletek kimerülése;
- teljes és ellenőrizetlen erdőirtás;
- talajerózió és sósodás;
- az óceánok szennyeződése;
- bizonyos növény- és állatfajok megsemmisítése.
Energia kérdés
A globális üzemanyag-fogyasztás jelentősen megnőtt a huszadik század második felében. A legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelyek dühös mértékben kimerülnek. És míg a fejlett országokban megpróbálják valamilyen módon megoldani az energiafelhasználás problémáját, a fejlődő országokban ezt általában nem veszik figyelembe.
Legalább két módszer létezik az energiaprobléma megoldására. Ezek közül az egyik a nukleáris energia aktív fejlesztése, a második pedig a nem szokatlan energiaforrások (nap, szél, árapály stb.) Széles körű használatát foglalja magában.
Élelmiszer-probléma
E globális probléma lényege az, hogy az emberi civilizáció képtelen ellátni magát a szükséges élelmiszerekkel. Az Egészségügyi Világszervezet szerint tehát ma körülbelül 1 milliárd ember éhezik a bolygón.
Az élelmiszerprobléma külön földrajzi jellegű. A tudósok feltételesen megkülönböztetnek egy bizonyos „éhínséget”, amely mindkét oldalán a föld egyenlõi vonalával határos. Lefedi Közép-Afrika és néhány Délkelet-Ázsia államát. Az éhező emberek legnagyobb százaléka Csádban, Szomáliában és Ugandában van (az ország teljes népességének 40% -a).
Demográfiai probléma
A demográfiai probléma különösen a 20. század második felében vált súlyosabbá. És kettős karakterű. Tehát számos országban és régióban van „népességrobbanás”, amikor a születési arány jelentősen meghaladja a halálozást (Ázsia, Afrika, Latin-Amerika). Más államokban ezzel szemben a születési ráta túl alacsony a nemzet általános öregedése fényében (USA, Kanada, Ausztrália, Nyugat-Európa).
Sok közgazdász úgy véli, hogy a „népességrobbanás” a teljes szegénység fő oka sok harmadik világ országában. Vagyis a népesség növekedése messze meghaladja ezen államok gazdaságainak növekedését. Bár más szakértők szerint a probléma nem annyira a Föld népességének növekedésében, hanem a világ egyes országainak gazdasági lemaradásában rejlik.
Háborús probléma
Az emberi civilizáció általában véve nem tanult meg a második világháborúból. Manapság új konfliktusok és helyi háborúk válnak ki a világ különböző részein. Szíria, Palesztina, Korea, Szudán, Donbass, Hegyi-Karabakh - ez messze a világ modern „forró pontjainak” teljes listájáról. A modern diplomácia egyik fő feladata a lehetséges harmadik világháború megakadályozása. Végül is, a nukleáris fegyverek feltalálásával nagyon gyorsan véget érhet, és általában hagyhatja el a bolygót az emberiség nélkül.
A terrorizmus problémája újabb súlyos fenyegetést jelent a modern világ számára. Bizonyos értelemben az új század negatív szimbólumává vált. New York, London, Moszkva, Párizs - az elmúlt két évtized szinte minden nagyobb bolygója érezte ennek a fenyegetésnek a súlyosságát.
A társadalmi egyenlőtlenség problémája
A társadalmi egyenlőtlenség mély jövedelmi különbség a nagyon gazdag emberek apró százaléka és a világ többi lakója között. Sok szakértő szerint három fő ok vezette a világ ilyen helyzetét:
- a munkásosztály béreinek csökkentése;
- oligarchák adócsalás;
- nagyvállalatok egyesítése a hatalommal.
A társadalmi egyenlőtlenség problémáját leginkább a posztszovjet államok, valamint Ázsia és Latin-Amerika fejletlen országai mutatják. Ez elkerülhetetlenül a lakosság munkaképes rétegeinek szegénységéhez vezet, vagyis ahhoz, hogy az emberek képtelenek legyenek kielégíteni alapvető szükségleteiket.
Az észak-déli probléma
Ez egy másik globális kérdés, amely egyértelműen kapcsolódik a földrajzhoz. Ennek lényege a világ legfejlettebb és fejlődő országai közötti legmélyebb társadalmi-gazdasági szakadékban rejlik. Így történt, hogy az előbbiek elsősorban az „északon” (Európában és Észak-Amerikában) helyezkednek el, az utóbbi pedig a bolygó „délen” (Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában) helyezkedik el. Ezen államok közötti határ a következő térképen látható: feltételesen gazdag országok kék színűek, és feltételesen szegények piros színűek.
A statisztika elképesztő: a jövedelemszint a bolygó leggazdagabb országaiban 35-40-szer magasabb, mint a világ legszegényebb országaiban. Sőt, az elmúlt évtizedekben ez a rés csak kibővült.
