Az oroszországi modern politikai rendszert több kormányzati szint képviseli. A funkciók megosztását közöttük a törvény, beleértve az alkotmányt is, rögzíti. Az emberekhez legközelebb eső lakosság érdekeinek képviselője az önkormányzati szint. Ezek egy adott területen megválasztott személyek és embercsoportok, akik felelősek az önkormányzat ügyeivel.
Teljesítményszintek
Három kormányzati ág folytathat jogalkotási tevékenységet az országban. A szövetségi, regionális és önkormányzati szintet az alkotmány rögzíti. A nemzeti szabályozási dokumentumok előkészítése, tervezése és elfogadása a kormányzat legmagasabb ágának feladata. Ide tartoznak az Állami Duma, az Elnöki Hivatal, a kormány és más struktúrák. A régióknak megvannak a megválasztott és kinevezett hatóságai, amelyek bizonyos területi egységek irányítását és ellenőrzését biztosítják. Ide tartoznak nem csak a régiók, hanem a köztársaságok, az autonóm régiók is. Az Orosz Föderációban részt vevő egységek száma 85.
Végül: a harmadik önkormányzati szint az emberek által megválasztott képviselők, akik helyi jelentőségű dokumentumok kidolgozására, más struktúrákkal való kapcsolattartásra és a saját költségvetésükből finanszírozásuk elosztására irányuló tevékenységeket végeznek.
Fő célja a lakosság életének javítása, az embereknek a problémák megoldásában történő segítése.
A történet
Az önkormányzatok eredete Oroszországban, zemstvos megjelenésével kezdődött. Ez történt a XIX század 60-as éveiben. Kicsit később megtörtént a városi reform, külön hatalmi struktúrák jelentek meg a városokban. Zemstvosban viszont a cselekvési terület csak a vidékre terjedt ki. Egy nagy országban az ilyen reformokra szükség volt, mivel a központi régiókból kinevezett vezetők nem tudták a problémákat, amelyek a területen több száz és ezer kilométer távolságra vannak. A vidéki élet nagyon különbözik a főváros életétől. Ezért félreértés történt, a fővárosi törvényeknek nem volt engedelmeskedniük.
Az új szabályok szerint a tartományok hatóságait a helyi lakosok közül választották ki (nagyrészt a földtulajdonosok). Volt egy meglehetősen bonyolult választási rendszer. Az adminisztrációt bízta meg az üzleti ügyek kezelésével, ideértve az oktatás, a kórházak és az adóbeszedés szervezését. A reform végrehajtása nagyon lassú volt: a 20. század elejére a választható testületek még nem jelentkeztek az ország összes tartományában.
Jelenlegi állapot
1993-ban, az Orosz Föderáció alkotmányának elfogadása után, az önkormányzat fogalma jelentős változásokon ment keresztül. Már nem minősül állami struktúrának. Új funkciók és kompetenciák jelentkeztek. Az önkormányzat nem csupán egy vidéki települést jelent, hanem egy városi települést, valamint egy különálló kerületet vagy kerületet a városon belül. Joga van a saját költségvetésének kezelésére, az adóbeszedés és a vagyon megszervezésére. A feladatok közé tartozott a közrend fenntartása.
Pár évvel később olyan törvényt adtak ki, amely közvetlenül kapcsolódik a helyi hatóságokhoz, tisztázva a hatalmat, különösen a választásokat. Ezt a dokumentumot később, 2003-ban adták ki frissített formában. Az országban ma több mint 20 ezer önkormányzat működik.
meghatározás
Az önkormányzati szint a három közül a legalacsonyabb, ez szemlélteti az emberek akaratát. Ugyanakkor a megválasztott testületek kötelesek a törvény keretein belül cselekedni és tevékenységeiket összehangolni a magasabb hatalommal. Az önkormányzati szervek csak néhány kérdést képesek önállóan megoldani. Az orosz jogban a „helyi” és a „települési” fogalommeghatározásokat szinonimákkal használjuk.
A lakosság azon területen, ahol egy vagy másik helyi önkormányzat működik, aktívan részt vesz a szavazásban és az új törvények és törvények kidolgozásában. Az önkormányzatnak saját szabályzattal kell rendelkeznie, amelynek létezését szövetségi szintű törvény rögzíti. Felsorolja a tisztviselőket, a hatásköröket megosztják közöttük, megjelöli a rendeletek elfogadásának eljárását és a helyi költségvetéssel kapcsolatos minden.
funkciók
Önkormányzati szervek azonosítják és megoldják a helyi jelentőségű kérdéseket. E problémák megoldására költségvetési pénzeszközöket lehet elkülöníteni, amelyek részben adókból, részben állami támogatásokból származnak. A funkciók között szerepel a tájrendezési projektek fejlesztése. A helyi hatóságok feladata az utcai rend biztosítása, kulturális rendezvények szervezése a lakosság számára. A hatáskörök között szerepel a pénzösszegek elosztása a saját költségvetéséből egy vagy másik igény kielégítésére.
Számos objektum kapcsolódik az önkormányzati vagyonhoz. Ezek javító- és építőipari vállalkozások, oktatási intézmények, egyes kereskedelmi vállalatok és raktárak, kórházak és sportszervezetek.
Az önkormányzati hatalmi szint feladatai között szerepel ezen létesítmények üzemeltetése és tevékenységeik figyelemmel kísérése.
szerep
Az önkormányzati szint megléte egy országban a demokrácia egyik legfontosabb jellemzője. A demokratikus rendszer alatt az emberek képesek diktálni körülményeiket és befolyásolni a politikai rendszert egészében. Ezt a befolyást a helyi hatóságokon keresztül hajtják végre, amelyek fontos közvetítői ebben a láncban. Így a felső vezetők megismerik a sürgető belpolitikai problémákat, további reformokat terveznek, új törvényeket vezetnek be és költségvetési előirányzatokat osztanak szét a régiók igényei szerint.
A választott testületeket a helyi hagyományoknak és szokásoknak kell vezetniük, figyelembe véve a területén élő népek és nemzetiségek érdekeit. Ugyanilyen fontos a régió története. A korábbi évek tapasztalatait figyelembe veszik az új projektek, a kerület fejlesztési terveinek kidolgozásakor. Az önkormányzatok célja a társadalmi stabilitás, a társadalom nyugodt környezetének megteremtése.
Önkormányzati költségvetés
A helyi hatóságoknak lehetősége van adók beszedésére a lakosságtól. Ide tartozik a földhasználathoz szükséges pénzgyűjtés (például egy garázsszövetkezet vagy kert részei). Ezenkívül ezek a reklám, az öröklés, a tulajdon és az engedély adói. Az adódíjak mellett a helyi költségvetésbe való beszerzésnek más módjai is vannak: különféle bírságok, vállalkozók jövedelemadója, állami illetékek. Részben a szövetségi adókat elosztják az önkormányzatok költségvetései között: az alkoholtartalmú italok, a mezőgazdaság és a többi jövedéki adó bizonyos százaléka. Létezik egy speciális támogatási rendszer az önkormányzatok számára állami támogatások és támogatások formájában, ilyen igényekhez speciális kölcsönök is vannak.
A helyi pénzköltségek fő tétele a szövetségi rendeletek és az állami követelmények érvényesítése. Jelentős összegek kerülnek a költségvetési intézmények fenntartására: iskolák, kórházak, óvodák. A fennmaradó költségek közvetlenül kapcsolódnak a helyi kérdések megoldásához és maga a szervezet tartalmához. A költségvetésből pénzt különítenek el az önkormányzat alkalmazottainak fizetéseire, a biztonsági ügynökségek fenntartására, a lakhatási és kommunális szolgáltatások fejlesztésére, a helyi média fejlesztésére, a tájrendezésre és a választások megtartására. A pénzügy a közlekedési rendszer fejlesztésére és az útburkolat javítására is irányul. Költségvetési hiány esetén a helyi hatóságok kölcsönt kérhetnek a kereskedelmi szervezetektől, vagy folytathatják az ingatlan eladását.
