A tudományos ismereteket hagyományosan több csoportra osztják, az alkalmazás szélességétől függően: ide tartoznak a magántudományi, egyetemes és általános tudományos módszerek. Vizsgáljuk meg mindegyiket részletesebben.
Történelmileg csak két univerzális módszer létezik: metafizikai és dialektikus. Sőt, az elsőt fokozatosan a második váltotta fel, a XIX. Század közepétől kezdve.
A fő általános tudományos módszerek széles körű alkalmazási körrel rendelkeznek, ami multidiszciplináris. Ennek a sokoldalúságnak köszönhetően az emberi élet tudományos területének különböző területein használják őket.
A magán-tudományos módszerek viszont egy speciális csoportot képeznek, amely magában foglalja az egyes tárgyak vagy jelenségek kutatását. Ennek ellenére tartalmazzák mind a kutatási módszer, mind a környező világ megismerésének sajátosságait, amelyeket korábban figyelembe vettek.
A bemutatott kategóriák mindegyikének megvan a saját osztályozása. Például az általános és a tudományos módszerek tartalmazzák az elméleti és empirikus, valamint a vegyes tudást.
Az elméleti szintű megismerési módszerek a jelenség logikai vagy racionális elemének tanulmányozása. Ez elősegíti az objektumok közötti kapcsolatok és minták azonosítását, továbbá ezen elemek legfontosabb és legfontosabb szempontjainak azonosítását. Következésképpen az ilyen tanulmányok eredményei törvények, elméletek, axiómák és hipotézisek.
Az empirikus tudásszinthez kapcsolódó általános tudományos módszerek viszont olyan valós tárgyakhoz közvetlenül alkalmazandó tanulmányok, amelyeket az ember az érzékek segítségével képes érzékelni. A kapott adatokat összegyűjtik, majd végigmennek az elsődleges rendszerezés folyamatán. Az eredmény grafikonok, grafikonok és táblázatok.
Mivel az empirikus és az elméleti szint szorosan kapcsolódik egymáshoz, akkor külön csoportban általános tudományos módszereket készíthet, amelyek adott helyzetben az elsőnek és a másodiknak tulajdoníthatók. Például ez a csoport magában foglalja a modellezést. Ez lehetővé teszi a pszichológiai valóság újratelepítését, amely lehetővé tenné a tárgy viselkedésének meghatározását egy adott helyzetben (az érzelmileg színes emlékek és történetek hatása a téma hangulatának és állapotának változására).
Nézzük meg részletesebben a leggyakoribb általános tudományos módszereket.
őrzés
Objektumok és jelenségek célzott vizuális-érzéki szisztematikus vizsgálata a külvilág készségeinek és tudományos ismereteinek megszerzése céljából. Három jellemzője van: 1. szabályszerűség; 2. fókuszálás; 3. tevékenység. A fenti jellemzők nélkül a megfigyelés passzív elmélkedéské válik.
Empirikus leírás
Információk rögzítése és rögzítése a folyamatokról, tárgyakról és jelenségekről, amelyeket a megfigyelési folyamat során kaptunk, különféle mesterséges és természetes nyelven. A megismerés ezen módszerére azonban bizonyos követelmények vonatkoznak, például az objektivitásra, az információk teljességére és tudományos tartalmukra.
Egy kísérlet
Ez egy komplexebb megfigyelési forma, mivel magában foglalja a fókuszált és aktív részvételt. Más szavakkal, ez egy változó egy irányított változása és egy objektum, jelenség vagy folyamat más alkotóelemeire gyakorolt hatás átfogó monitorozása.
