2016-ban Ausztria felkeltette a média figyelmét. Az országban az elnökválasztás nem volt botrány és újraválasztás nélkül. Minden békésen és a törvény keretein belül végződött. A második fordulóban veszített politikus vereséget elismert, és felhívta az ország polgárait, hogy egyesüljenek és működjenek együtt.
Államfő politikai struktúrában
Az állam egy parlamenti köztársaság, amelyben az 1920. évi alkotmány hatályban van. Fejnek Ausztria elnökét tekintik. Feladata az állam képviselete a nemzetközi színtéren, szerződések aláírása, a kancellár kinevezése és felmentése, a Nemzeti Tanács és a Landtag feloszlatása. Parancsolja az ország fegyveres erőit is.
Az államfőt hatéves időtartamra választják. Sőt, ugyanaz a személy tizenkét évnél hosszabb ideig nem lehet elnök.
2004-2016 elnök
Heinz Fischer tizenkét éve volt hatalmon a 2016-os választások előtt. 1938. szeptember 10-én született. Jogi diplomáját a bécsi egyetemen szerezte. A leendő elnök 1971-ben került a parlamentbe. A huszadik század nyolcvanas éveiben a tudomány minisztere, 1993 óta pedig a politológia professzora.
2004-ben Fisher lett az államfő. Miután megnyerte a választásokat, felfüggesztette a PSD-tagságát. Az országban szokás, hogy Ausztria elnöke objektíven látja el feladatait. Ezért Fisher úgy döntött, hogy "pártközi pártelnök" lesz.
2009-ben a politikus ismét jelöltként jelentkezett. A választásokra 2010-ben került sor, amelyben Fisher nyert, nagyszámú szavazattal. A szavazók kicsit több mint hetvenkilenc százaléka szavazott érte. Ugyanakkor a legalacsonyabb szavazók részvétele volt, mintegy ötvenhárom százalék.
2016. évi választások és újraválasztások
Ausztria elnökét az alkotmány, az 1971. évi módosított törvény alapján választják meg. A kormány határozza meg a szavazási napot. A tizenhat évesnél idősebb polgárok vesznek részt a választásokon.
A jelöltet, aki a szavazatok több mint felével megkapta, megválasztják. A többség hiányában további hét kerül lerendezésre négy hét után. Az első forduló eredményeit követõen két legtöbb szavazattal bíró jelölt vesz részt.
1982 óta hatályban van egy törvény, amely szerint csak egy jelölt vehet részt a választásokon. Ebben az esetben népszavazás formájában kerül megrendezésre. A törvényt arra az esetre írták elő, ha a hivatalban lévő elnök lesz az egyetlen jelölt. Hasonló precedensek még nem merültek fel. 2007-ben legalizálták a postai úton történő szavazás módszerét.
2011-ben hatályon kívül helyezték az 1919-es törvényt, amely szerint a Habsburg-dinasztia képviselői nem jogosultak elnöki tisztségre.
Jelöltek az államfőre 2016-ban:
- Alexander van der Bellen;
- Irmgard Griss;
- Hofer Norbert;
- Rudolph Hundstorfer;
- Andreas Kohl;
- Richard Lugner.
