A Szovjetunió összeomlása után az etnikai németek tömegesen elindultak az egykor hatalmas állam volt köztársaságaiból történelmi hazájukba. A múlt század 90-es évei óta csaknem 1, 5 millió ember költözött Németországba. Természetesen mindannyian jobb életre törekedtek, nem elképzelve, hogy sok nehézség vár rájuk történelmi hazájukban.
Hogyan élnek az orosz németek Németországban? És miért némelyikük visszatér a volt Szovjetunió országaiba?
Németek Oroszországban
E nép képviselői először jelentek meg államunk területén már a 9. században. A 12. század végén Oroszország számos városában német városok és orvosok, harcosok, kézművesek és kereskedők éltek.
Ezen nép képviselõinek jelentõs része Moszkva államba költözött abban az idõben, amikor III. Vaszilij és III. Iván hercegek uralkodtak benne, azaz a 15-16 században. Különösen nőtt a németek aránya az orosz városokban a Szörnyű Iván alatt. Sokan egész környéket jelentettek meg, ahol a német diszpróma képviselõi éltek.
A 18. században sok külföldi művészt, diplomatát, katonát és tudósot hívtak Oroszországba. Közöttük voltak a németek. Ezen emberek leszármazottai gyakran Oroszországban telepedtek le. A legtöbb esetben anyanyelvüket használták fő nyelvként, megőrizve nemzeti identitásukat és a katolikus és evangélikus egyházhoz tartozását.
A 18. században II. Catherine manifesztumával meghívta a német parasztokat a Volga régió, valamint az Északi-Fekete-tenger szabad területeire. Utódjaik ezeken a helyeken éltek több mint másfél évszázadon keresztül. Ugyanakkor őrizték meg a német nyelvet, a katolikus vagy evangélikus vallást, a nemzeti mentalitás főbb jellemzőit.
Az 1920-as években növekedett a német diaszpóra. A Szovjetunióban a kommunisták Németországból költöztek, és tartózkodási helyükhöz a világ egyetlen szocialista országát választották.
Ennek ellenére az orosz németek többsége azon paraszti gyarmatosítók leszármazottja, akik már a 18. században elhagyták Németországot. A második világháború kitörése után ezen emberek képviselőit a Szovjetunióban kémeknek tekintették. Sokan Közép-Ázsiába és Szibériába deportálták. A fasizmus elleni győzelem után az egész Szovjetunióban telepedtek le. A szovjet útlevélben az "állampolgárság" oszlopban ezeknek az embereknek a "német" szó volt.
A lakosság ezen részének tömeges kivándorlásának első hulláma 1987-ben kezdődött. Ebben az időben Gorbacsov egyszerűsítette a Szovjetunió elhagyásának szabályait. Ennek ellenére a mozgalom csúcsa 1994-ben érte el. Aztán 214 ezer ember távozott a volt szovjet köztársaságokból Németországban. Mindegyikük német állampolgárságot kapott. Ezek az emberek visszatértek hazájukba, miután őseik kétszáz évig külföldön laktak.
Hány orosz német van Németországban? A német szövetségi intézmények szerint ma ez a szám 800 és 820 ezer ember között van.
Oroszok vagy németek?
Az emigráció meglehetősen bonyolult folyamat. Ez különösen igaz a szellemi (erkölcsi) tervre. Az embernek el kell hagynia mindent, amellyel elég jól hozzászokott, és bele kell merülnie egy másik világba, amely még mindig idegen neki. Ebben az új társadalomban mindenképpen megpróbálja sajáté válni. Ennek ellenére a emigránsok számára nehéz elkerülni számos problémát. Ezt a német orosz németek áttekintése is igazolja. Az országban etnikai gyökerekkel rendelkező bevándorlók, akik ide érkeztek, rájöttek, hogy második hazájuk is van - Oroszország.
Sőt, a németek százazrai közül, akik Németországba érkeztek, sokknak világossá vált, hogy nemzetiségük ellenére is oroszok voltak. Ezért folytatják szoros kommunikációjukat egymással. Az orosz németek német diaszpórája ma minden nagyobb városban megtalálható. Ezek Hamburg és Düsseldorf, Berlin és Stuttgart. Itt az orosz infrastruktúra viszonylag jól fejlett és felszerelt, ideértve az üzleteket, a fogyasztói szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat stb. Baden-Württemberg Németország azon régióinak egyike, amelyet az oroszországi kivándorlók választottak a legtöbbet.
Az elmúlt két évtized időszakává vált, amikor számos német „orosz” biztosítási szolgáltatás, utazási iroda, média stb. Jelent meg a Német Szövetségi Köztársaságban: manapság aligha lehet meglepni az oroszul beszélő ügyvédeket vagy orvosokat. A FÁK országokból érkező bevándorlók ágazata a német üzleti szerves részévé vált. Ez lehetővé tette számunkra, hogy nagyszámú munkahelyet hozzunk létre, amely lehetővé tette honfitársaink számára, hogy munkát találjanak.
"Az egyik az idegenek között, egy idegen a sajátjai között"
Hogyan élnek az orosz németek Németországban? A pszichológusok megjegyzik, hogy ezeknek a bevándorlóknak minden bizonnyal van egy érzése, amely hangsúlyozza kettős kulturális különbségüket. A német orosz németek úgy tűnik, hogy egyszerre két székre próbálnak ülni. Végül is mind német, mind orosz kultúrának tekintik magukat. A tudósok ezt az érzést "kettős elidegenedésnek" hívják. Végül is ezek az emberek nem élhetnek Oroszországban, bár elfogadja őket, ám ugyanakkor rájönnek, hogy a németek körében nem válhatnának sajátmá.
Érdemes megjegyezni, hogy sok bevándorló nincs különösebben idegesítve ezzel. Folytatják az orosz ünnepek ünneplését, ugyanakkor megpróbálják asszimilálódni egy új társadalommal számukra. Sőt, az ország bennszülött lakói szerint a németországi orosz németeknek jól teljesítenek.
A bevándorlók szocializációja
Sok németországi orosz német kettős állampolgárságú, mivel hazatérőnek tekintik őket. Azok az emigránsok, akik az elmúlt két évtizedben érkeztek Németországba, legerősebben érzik az etnikai azonosulás válságát. Egyrészt ezek az emberek már nem oroszok, de még nem váltak németekké. A Német Szövetségi Köztársaság szakértői által készített szociológiai tanulmányok szerint ezen emigráns körök képviselőinek többsége nem volt képes beilleszkedni egy új társadalomba. Nem alkalmazkodtak a társadalomban, inkább zárt struktúrákban, vagyis a saját világban léteznek.
A közvélemény-kutatások alapján sok orosz német, aki a posztszovjet utáni időszakban Németországba emigrált, úgy véli, hogy mélyen tévedett a várakozásaikban a fogadó ország hozzáállásával szemben. Abban az időben, amikor a jövőbeli emigránsok a Szovjetunióban éltek, fasisztáknak hívták őket. Ehhez hozzájárultak a Nagy Honvédő Háború katasztrofális következményei. Az egész nemzetiség negatív színezést kapott. Az orosz németek élete Németországban nem vált paradicsommá. Németországban "Rusakov" lett. Néha még Putyin titkos ügynökeiként is nevezik őket. E tekintetben a bevándorlóknak folyamatosan részt kell venniük az önmeghatározásuk kiigazításában.
A nyelv ismerete
A FÁK-országokból Németországba irányuló tömeges kivándorlás hulláma speciális szubkultúra kialakulásához vezetett az orosz németek körében. Egyes bevándorlók egy speciális alnyelvet kezdtek használni. Hasonló szociolingvisztikus jelenség esik ki minden zsargon, nyelvjárás, szleng vagy pidgin leírásában. Ugyanakkor tökéletesen illusztrálja az olyan fogalmakat, mint a nyelv egyszerűsítése és az interferencia.
Mi okozta ezt a nyelvi jelenséget? Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a bevándorlók utolsó hulláma tovább folytatta az orosz nyelvet abban az időben, amikor az összes szakmai és háztartási szféra németül működött. Ez a jelenség mindenekelőtt a szóbeli beszédben, valamint a személyes levelekben vagy e-mailekben fordul elő. Egy ilyen alnyelvet a filmkészítők gyakran használnak, amikor saját filmeket készítenek, amelyek az utolsó hullám bevándorlóiról szólnak. Időnként ezt a jelenséget megengedik a sajtóban is, de csak azokban az interjúkban, amelyek informális témákkal kapcsolatosak.
Közvetlenül Németországba költözés után az orosz németeknek nyelvtanfolyamokra kellett menniük. Időtartamuk egy év volt, és ez az idő munkával volt egyenértékű. Érdekes azonban, hogy még a „könyv” német nyelv tanulmányozása után is lehetetlen a bevándorlók számára, hogy normál módon kommunikáljanak a német lakosokkal. A helyzet az, hogy ebben az országban senki sem beszél szokásos nyelvet. A németek között elhangzott zsargon szókincsében, nyelvtanjában és kiejtésében a klasszikusoktól néha nagyon messze van. Általános nyelvet általában csak az egyetemi tanárok vagy a német hírekben hallhatnak. Az orosz németeknek, valamint egyéb emigránsoknak, egyébként, nehéz ezt megtenni. A nem megfelelő nyelvtudás problémája ahhoz vezet, hogy az emigránsoknak nehéz munkát találni, és méltó helyet foglalni.
munka
A foglalkoztatás az egyik fő probléma, amellyel a emigránsoknak szembe kell nézniük. És még abban az esetben is, ha az oroszországi bevándorló keresett és magasan képzett szakember volt, az FRG-ben ezt mindenképpen a nulláról ki kellene bizonyítania. Az oklevél megerősítése ugyanakkor nem garantálja a speciális eszköz használatát. Az egész az ország munkaerőpiacán létező erős versenyről szól. És ha a munkáltató ilyen helyzetben van, amikor választania kell egy emigráns és egy német között, akkor természetesen a második lépést választja.
Eleinte az emigránsnak általában pincérként, pénztárosként, eladóként és néha takarítóként kellett dolgoznia. Természetesen a bevándorló fizetése jóval alacsonyabb lesz, mint egy németnél, aki Németországban született és nevelkedett.
Az orosz németek áttekintése alapján az a legjobb, ha Németországban élnek azok, akik elhagyták Oroszországot több mint tíz évvel ezelőtt, akik tudják, hogyan és szeretnek dolgozni, valamint azok számára, akik még soha semmit sem láttak jónak az előző életükben, és nincs semmi, akivel összehasonlíthatnák. Azok a bevándorlók, akik második hazájukban vezető pozíciókat töltöttek be, gyakran megbánják a költözésüket. A németországi vállalati létrán a legmagasabb szintre való feljutás valószínűleg kudarcot vall.
A németek németországi németországi hozzáállása az orosz bevándorlókkal szemben olyan, hogy az utóbbi csak egyfajta kaszthierarchiában a negyedik helyet foglalja el. Elsősorban nyugat-németek vannak. Akkor kövesse a keleti ösvényeket. Harmadik helyet a törökök kaptak, akik a háború után újjáépítették az országot. És csak utána követik az orosz németek. Németország őslakosai számára idegenek maradnak. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakossága az „embereket” csak az „orosznak” hívja.
Alkalmazkodás új életmódhoz
A bevándorlóknak mentalitásuk miatt nehéz helyzetben van. Valójában szellemük szerint inkább oroszok, mint németek. Életük évtizedeiben a Szovjetunióban és annak összeomlása után - a posztszovjet térben az emigránsok megszokták más értékeket és hozzáállásokat. Hasonló tényt különösen jól mutat a közmondás „Mi jó az orosznak, akkor a német a halál”. Korábbi honfitársainknak megvannak a társadalmi viselkedésük sajátosságai, amelyek elfogadhatók voltak abban az országban, ahonnan elhagyták, de teljesen idegenek a Nyugat felé. Például Oroszországban úgy gondolják, hogy valaki, aki tudja megvesztegetni, házat építeni vagy autót vásárolni, szerencsés, és szinte mindent megtagad. Az oroszok többsége szerint az a személy, aki nem bízik a kölcsönökben, okosan viselkedik.
A bennszülött németek másképp gondolkodnak. Németországban nem szokás megköszönni egy olyan személyt, aki időben jött dolgozni. Nem valószínű, hogy dicsérni fogják azt is, aki elosztotta a szemetet, külön tárolóedényekbe csomagolva. Ellenkező esetben a szemetet egyszerűen nem veszi fel. Emiatt fizetnie kell a további hulladékártalmatlanításért. Ha a tulajdonos megpróbálja dobni a csomagot az út szélére vagy egy szakadékba, akkor Németországban pénzbírságot szabnak ki az ilyen cselekedetekért. Végül is a németeket rendkívüli hozzáállás jellemzi a tisztasággal.
Az orosz németeknek, mint más emigránsoknak is, el kell dönteniük, elfogadják-e azokat az utasításokat, amelyek az országban működnek, vagy bezárják magukat a világban, az asszimiláció reménye nélkül.
Nyugdíjak és ellátások
Hogyan élnek az orosz németek Németországban? A bevándorlók válaszai alapján ítélve az emigránsok első hulláma már kezdetben meglehetősen jó előnyöket kapott. Valamivel később azonban a helyi lakosság megváltoztatta az orosz németekkel szembeni hozzáállását. A helyzet az, hogy néhányan úgy döntöttek, hogy hazajöttek, és mindannyian engedték. A bevándorlók küzdelme és zajos bulizása nem vonzott a bennszülött lakosokat. De a hatóságok még csak nem is megpróbálták megtalálni a választ arra a kérdésre: „Ki a hibás?” Németország népe eleinte tévesen gondolta, hogy a németek visszatértek az országba. A bevándorlók orosznak bizonyultak. A hatóságok döntése egyértelmű: a FÁK országokból Németországba visszatérőnek ugyanúgy kell élnie, mint az összes orosz kivándorlónak.
Ennek ellenére speciális, bekezdésekből álló skálát dolgoztak ki az ország bevándorlóinak. A megkövetelt szint elérése után az emigránsnak joga van mindazt megkapni, amely az őslakosoktól elvárható.
További pozitív tényező, hogy a nyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik a migráns oroszországi szolgálati idejét. Az özvegyek további kifizetéseket kapnak. Nyugdíjukhoz az állam az elhunyt házastárs nyugdíjának 70% -át halmozza fel.
Viszlát, Németország!
A migrációs szolgálat és a rendõrség szerint évente akár 9 ezer orosz német visszatér Németországból Oroszországba. Legtöbbjük célzottan utazik. Lakhelyükként Szibériát választják, nevezetesen az Altajban található Halbstadtot és az Omski régióban az Azovót, ahol az autonóm régiókat újjáépítették számukra. Jelenleg két tucat faluban több mint 100 ezer ember él.
Van egy vélemény, hogy az orosz németek hazafias érzelmek miatt nem térnek vissza Németországból. Az egyik vonzza a szabadságot. Megállapodnak abban, hogy víz és gáz nélkül élnek, de például tudják, hogy a szomszéd nem fog értesíteni, mert a gyepben a fű már meghaladta az előírt szintet. Más orosz németek nagy pénzért jönnek. Általános szabály, hogy ezek olyan emberek, akiknek a barátai és rokonai előkészítették a szükséges helyeket. Érkezéskor ezek az orosz németek csatlakoznak a kész üzlethez.
