Népszerű tévhit, hogy a legforróbb Merkúrot a legkisebb bolygónak, a Naphoz legközelebb eső bolygónak tekintik. Valójában a legkisebb bolygó a hideg és a távoli Plútó. Néhányan általában megtagadják tőle a bolygó státusát, de ez egy vita kérdése, Plútó státusát nem bizonyították, és a nem-bolygó státusza csak egy "újságírói tény". A második legnagyobb bolygó valóban a higany. A Plútó bolygót a rómaiak alvilágának istenéről nevezték el, és ezt a nevet elég logikusnak kell tekinteni. Plutó sokkal kevesebb napfényt kap, mint a Föld.
A rejtély világa
A nagyteljesítményű távcsövek csak az elmúlt évtizedekben voltak elérhetők az emberek számára, és a Plútó bolygót hivatalosan fedezték fel 1930-ban. 1915-ben hivatalosan bejelentették, hogy a Naprendszer szélén kilencedik bolygó található. Hogyan számították ki ezt a kis égi testet? A test, amelynek tömege összehasonlítható a hold tömegével, elkerülhetetlenül gravitációs hatást gyakorol a szomszédaira. A megfigyelők megfigyelték, hogy Uránusz és Neptunusz kissé eltérnek a kiszámított pályáktól, és ez vezetett a megfigyelt leginkább titokzatos bolygó létezéséhez.
A jég alatt
A Plútó egy szélsőséges bolygó. Feltételezzük, hogy légköre metángázból áll, és a felületet metánjég borítja. A hideg ott uralkodik (a szokásos hőmérséklet kevesebb, mint 200 fok a nulla Celsius alatt). Mellesleg, elméletileg ütközhet a Neptunussal (keringőik átfedik egymást), de egy ilyen esemény valószínűsége nagyon kicsi, a távoli bolygók pályái túlságosan hatalmasak.
Kettő az egyben
A Plútó (külön bolygó) helyzete azonban nem egyértelmű. A helyzet az, hogy a Naprendszer legkisebb bolygójának mérete óriási műholdas. És a Plútó forgási sebessége a tengelye körül egybeesik a Charon forgási sebességével körülötte. Úgy tűnt, hogy a bolygó egy pontján megfagyott. Ezért, ha élet lenne Plutonon, csak egy félteké lakói látnák a Charon nevű műholdat. Logikus még ezt a párot kettős bolygónak tekinteni, a piros műholdas annyira nagy. A tudósok úgy gondolják, hogy Charon sziklákból áll. De senki sem tudja biztosan mondani, amíg nem vett mintát az anyagból a felszínről.
Honnan van a bolygó?
Amint felfedezték Plutót, a tudósok elkezdték kitalálni, ahonnan származik a Naprendszer legkisebb bolygója. És kiderült, hogy a leglogikusabb a bébi bolygót Neptunusz egykori műholdjának tekinteni. Úgy tűnik, hogy maga Plútó műholdas fémkövekkel nem rendelkezik, hanem jégből áll. Keringési pályájának titkait a csillagászok még nem fedezték fel (mint például a Neptunusz jeges műholdainak néhány titka), ám bizonyos hasonlóságot nyomon lehet követni. De miért történt ez? Talán Plútót egy nagyon nagy repülő aszteroida vagy üstökös kiüti a pályáról. De akkor hol van Charon? Egyesek úgy vélik, hogy ez a Plútó része a múltban. De ez nem valószínű, mert a bolygó és a műholdas összetétele nagyon különböző.
Nehéz valamit biztosan mondani egy égi testtel kapcsolatban, amely messze van tőlünk. A Naprendszer legkisebb bolygója titkait őrzi. És nagyon hosszú ideig tárolják, elsősorban a Földtől elválasztó hatalmas távolság miatt.
2006-ban beszámoltak arról, hogy Plútó egyáltalán nem bolygó, hanem az aszteroida öv része. Könyvekben és tanulmányokban Plútó a Naprendszer kilencedik bolygója. Ezért a legkisebb bolygó státusának Plutonnak kell lennie, nem pedig a Merkúrnak.
