A Szovjetunió kialakulása kezdetben a kommunista társadalomba történő fokozatos áttérésen alapult, ám létezésének évei során nem sikerült elérni a célját. De nyugodtan mondhatjuk, hogy a Szovjetunióban szocialista társadalmat építettek, amely megfelel a koncepció szinte minden alapelvének. Kezdetben ezt a fajta társadalmat csak egy kis lépésnek tekintették a fényes kommunista jövő felé, ám az idő múlásával teljesen önálló fogalommá vált.
A szocializmus felemelkedése
Annak megértése érdekében, hogy mi a társadalom szocialista rendszere, először el kell utasítani azt, mint fogalmat, amely kizárólag a 20. században jelent meg. A történelem legalább két olyan állam létezésére hívja fel a figyelmünket, amelyek alapvetően a szocializmus visszhangját idézték elő.
- Az ókori Mezopotámia, amely az egyik első földi állapot felmerült a Földön. A templomok hatalmán alapult, amelyek körül hétköznapi emberek gyűltek össze. A teljes folyású folyók lendületet adtak a mezőgazdaság aktív fejlődésének, amelynek eredményeként a területet azonnal több apró államra osztották. Számos cuneiform tabletta azonban eljött korunkba, amelyek lehetővé teszik a gazdasági oldal megismerését: az összes megművelt terméket raktárba küldték, ahonnan minden munkavállalónak elosztották, és akkoriban nem lehetett földeik a tulajdonuk alapján.
- Az inkán birodalom a hódítás ideje előtt is a szocialista társadalomhoz hasonlított: ezen állam lakosainak gyakorlatilag egyikének sem volt tulajdonosa a tulajdonában, és a magántulajdon vagy a pénz fogalma mint ilyen nem létezett. A kereskedelmet nem tekintették jelentős foglalkozásnak. Mindent a király irányította, úgyhogy az egész területet állami tulajdonnak tekintették és felhasználásra engedélyezték.
Ha elmélyült a történelemben, nagyon sok hasonló példát találhatunk a középkorban és az újkorban is.
A szocialista társadalom lényege
Sok fogalom létezik, amelyeket a tudósok a szocializmus fogalmába helyeznek. A bázis azonban egy politikai és gazdasági kormányzási rendszer, amelynek alapja a társadalom túlsúlya mindent felett. A jövedelemtermelés és -elosztás nem az egyes vezetők, hanem a tömegben élő hétköznapi személyekre hárul.
Úgy gondolják, hogy a fejlett szocialista társadalomban a kapitalizmusban uralkodó magántulajdon helyett a köztulajdon játszik a fő szerepet, az egyén és maga az állam a háttérbe merül. A kollektív lesz a legfontosabb.
A politikai modell alapjai
Az évszázadok során a szocialista társadalom gondolata fokozatosan megváltozott. Ennek eredményeként megkaptuk az ilyen típusú állapotok következő elméleti alapjait:
- a magántulajdon teljes eltörlése és a kollektív bürokratikus hatalom személyiségének feletti ellenőrzés átruházása;
- nemcsak a vagyon megsemmisítése, hanem a házasság, a vallás és a család intézményei is (hosszú ideje még a feleségek és gyermekek cseréje is az alapfogalomban feküdtek).
Egy hasonló modellt csak elméletileg javasoltak, és a gyakorlatban még a korai századokban sem alkalmazták. Hatalmas különbségek vannak a szocializmus elméleti és gyakorlati modellje között.
A szocializmusban megtestesült ötletek
Manapság általánosan elfogadott tény, hogy a szocialista társadalmat a 20. század jelenségének tekintik, amely Nyugat kapitalizmusával ellentétben jelent meg, vagy az arab vagy afrikai országok lakosainak viselkedése alapján merült fel.
A történelem alapján azonban megérthető az a gondolat, amelyet a tudósok a szocializmusban fogalmaztak meg. Úgy vélik, hogy az ember kezdetben hajlamos a kollektív munkára, tehát az elvégzett munka érdekében biztonságosan részesülhet az összes társadalom által nyújtott előnyök egy részétől. Ugyanakkor a fogyatékos állampolgároknak biztosítaniuk kell a lakosság olyan szegmenseit is, mint a fogyatékkal élők vagy a nyugdíjasok, akik nem képesek egyenlő elosztás révén gondoskodni magukról.
Egy ilyen társadalom elképzelése, ahol minden ember teljesen egyenlő, és az osztálybeli egyenlőtlenség elvben nem létezik, sokan számára hihetetlenül vonzónak tűnik. A hétköznapi polgárok minden igényét teljesen ingyenesen teljesítik: oktatás, orvostudomány, rekreáció, kultúra. Feltételezzük, hogy az egyén teljesen elégedett azzal, amit megkap, és nem akar többet elérni, vagy önmagát megvalósítani.
elvek
Az egyetemes igazságosság és a társadalom bármely tagja közötti egyenlőség elvei, függetlenül attól, hogy milyen feladatokat látnak el - mindig a szocialista állam alapját képezik. A fő álláspontok a következők:
- a társadalom prioritása az egyén felett: bármely személy teljesen függ a kollektól, és minden cselekedete az ő érdekeire irányul;
- az osztálybeli egyenlőtlenségek teljes kiküszöbölése;
- kollektivizmus: a társadalom minden emberét a testvériség szoros kötelékei kapcsolják össze;
- magántulajdon nyilvános cseréje;
- tervezett gazdaság - az egész gazdaságot maga az állam teljes mértékben szabályozza.
Ne feledje, hogy a szocialista társadalom különféle típusai léteznek: utópiai, paraszt, marxista és mások. Mindegyik számos további funkciót kiemelhet prioritásként, ám ezek alapját a fent felsorolt képezi.
Utópusi szocializmus
A szocialista társadalom minden ötlete pontosan az utópia alapján épült fel. Thomas More az ideális állammal kapcsolatos munkájában nem a társadalmi fejlődés törvényeit határozta meg a társadalom átalakulásának alapjaként. Ezért az utópiai szocializmus élesen kritizálta a kapitalista társadalmat, és álmodozott annak megsemmisítéséről, ugyanakkor nem adott valódi utat a helyzetből.
Az ilyen típusú szocializmus az emberek egyenlőségén és testvériségén alapult, amelyet a korai keresztények prédikáltak, a burzsoázia szigorú kritikája és az állami hatalom elismerése, mint a társadalom szocialista rendszerének fejlődésének fő serkentője. A pestence azt javasolta, hogy építsenek egy teljesen tökéletes társadalmi rendszert - teljes szabadságot, egyenlőséget és testvériséget bárki számára.
Marxista szocializmus
Marx és Engels először kezdték a szocializmus elméleti utópikus modelljét olyan tudománysá változtatni, amelyet legalább egy kicsit alkalmazni lehet a gyakorlatban. Azt hitték, hogy a szokásos történelmi fejlődés során a proletariátus osztályharcát követően, amely minden dolgozó embert magának hívott, szocialista társadalom épülhetne fel.
A marxista elméletben a szocializmust csak az egyik lépésnek tekintették, amellyel a kapitalista állam kommunistá válhat. Vagyis csak kisegítő szerepet kaptak neki. Mindkét közgazdász felismerte, hogy az ilyen típusú társadalomnak rendelkeznie kell a kapitalizmus bizonyos vonásaival, ezért a munka minden eredményét az egyes munkások hozzájárulásának megfelelően kell megosztani. Az ilyen szocializmus az egyenértékűség elvén alapult, ám a személyes tulajdon nem lehet más, mint egyedi fogyasztási cikkek. És a magánvállalkozásnak büntetendőnek kell lennie.
Fejlesztési szakaszok
A modern irodalomban meglehetősen ellentmondásos információk vannak arról, hogy a szocialista társadalom építésének miként kell zajlania. Két fő szakasz mégis megkülönböztethető:
- a proletariátus diktatúrája;
- országos társadalom.
Nem szokás egy olyan speciális szakasz kiválasztása, amelynek során a társadalom országos szintű átszervezése közvetlenül zajlik. Ez továbbra is a tudósok közötti számos vita oka. Néhányuknak megkülönbözteti a harmadik szakaszt - az elnövekedést.
