Különösen súlyosak a társadalmi szervezetek szociálpszichológiai légkörének problémái. Gondoljunk arra, amit általában ilyen éghajlatnak nevezünk. Elemezni fogjuk annak kezelésének jellemzőit. Ugyanilyen érdekes szempont a formáció változatossága és árnyalata.
Miről beszélsz?
A társadalmi szervezetek szociálpszichológiai légköre az ilyen közösség minden tagjának az állapota. Ez szorosan kapcsolódik a csoport, mint egyetlen tárgy életének. A kifejezés értelmezésének második változata a tárgy tagjainak, egységeinek állapotait és kapcsolatait tükrözi. Ez magában foglalja a kommunikáció aspektusait. Az éghajlat magában foglalja az emberek hangulatát, az intézménybe bevont osztályokat, pszichológiai és érzelmi mutatókat, nézeteket. Mindezen szempontok nagy hatással vannak a szervezet egészének eredményére. A vizsgált éghajlat sok szempontból korrigálja az egyes csoporttagok fegyelmi szintjét. Szerkezetileg az éghajlat az intellektuális tulajdonságok és a sajátos érzelmi állapot kombinációja. Attitűdök formálják, és a kapcsolatoktól függ, melyeket a résztvevők érzései, meggyőződései, hangulata határozza meg.
Az éghajlat szempontjából két lehetőségről beszélnek: egészséges lehet vagy sem. Az első alatt szokás megérteni azt, amelynek funkciói hasznosak a közösség számára. Akkor jön létre, amikor a csoport tagjai elégedettek. Az ilyen éghajlat funkcionálissága nem ütközik az állami, állami funkciókkal. A társadalmi szervezetek egészségtelen szociálpszichológiai légköre olyan jelenség, amely akkor fordul elő, amikor egy szervezet nem működik megfelelően. Ha tevékenysége veszélyt jelent a társadalomra, akkor magabiztosan beszélhetünk az egészségtelen éghajlatról, amely uralkodik a belső életben.
Társadalmi szervezet
A társadalmi szervezetek szociálpszichológiai légkörének helyes megértéséhez tudnia kell, hogy mi ezek a csoportok. Jelenleg a társadalmi szervezeteket közösségeknek nevezik, amelyek egyesültek annak érdekében, hogy valamilyen stabil feladatot elvégezzenek, egy funkciót teljesítsenek. Az ilyen szervezet kialakításának egyik lehetséges motívuma egy előre kitűzött konkrét cél.
Az ilyen szervezet jellemzéséhez meg kell határozni annak típusát. A csoport kereskedelmi lehet, de költségvetési alapokból létezhet. A közösségek nyitottak és zártak, termelés vagy tudomány elkötelezettek. Lehetséges jótékonysági típusú társadalmi szervezetek, de vannak bűnözői csoportok is. A teljesebb értékeléshez meg kell határozni a résztvevők életmódját, létezésének szintjét, életminőségét. Az emberek élhetnek a városban, a faluban. A harmadik kulcsfontosságú szempont a feltételek. Ezeket a környezet és a társadalom leírására osztják. A második csoport olyan feltételeket foglal magában, amelyek a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szempontokra vonatkoznak.
Klíma és környezet
A szervezet szociálpszichológiai klímájának jellemzője feltétlenül magában foglalja az adott csoportra jellemző összes típus és feltétel leírását, mivel tőlük függ, hogy mi lesz a közösségen belüli helyzet. Egy ilyen közösség jellemzője, hogy a társadalmi kapcsolatok az élet minden területére kiterjednek. Egy ilyen szervezet légkörét számos külső és belső tényező hozza létre.
Bármely csoport létezik makro környezetben. Van egy környezet, van egy nagy tér a társadalmi interakciónak. Bármelyik csapatnak van egy, és abban él és látja el funkcióit. Ezenkívül a makrokörnyezet a gazdasági államrendszer és a társadalmi szerkezet árnyalata. Az éghajlat egy kis csoporton belül a hatalom fejlettségi szintjétől, a jelentős társadalmi intézmények jelenlététől függ. Sok tekintetben szerepet játszanak a munkanélküliség mértéke és a csőd kockázata.
A tényezőkről
Az éghajlat kialakulását befolyásolja a társadalom fejlődésének anyagi, szellemi szintje, amelyen belül a csoport kialakult. A befolyást az állam kulturális fejlettségi szintje gyakorolja. Az éghajlat a társadalmi tudattól is függ. A jelenség neve a társadalom létének ellentmondásos szempontjai miatt a fejlődésének, a haladás pillanatában.
Végül a makroszintű tényezők között, amelyek magyarázzák a szociálpszichológiai légkör kialakulását a szervezetben, meg kell említeni a más közösségekkel való partnerséget. Bármelyik csoportnak bizonyos fokig számos kapcsolat van egyesületekkel, egyénekkel, akik a szervezet eredményeit fogyasztják. Ennek a faktornak a mértékét a piacgazdaság határozza meg. Minél stabilabb, annál erősebben befolyásolja a társadalmat, annál jelentősebb ez a tényező.
mikrokörnyezet
Ennek kihatása van a szervezet szociálpszichológiai légkörének kialakulására. A mikrokörnyezet a szervezetet alkotó emberek állandó napi tevékenysége. Ezek olyan anyagi, szellemi körülmények, amelyek nap mint nap kísérik az ember munkáját. Ezen a szinten a környezetnek az egyénre gyakorolt hatása szigorúan meghatározva van, és összekapcsolódik az általa szerzett tapasztalatokkal. Mikroszinten láthatja a törvények, egyéb dokumentumok alkalmazásának maximális hatását, amelyek célja a rend meghatározása a társadalomban. Makró szinten az ember vágya nem mindig felel meg annak, amit elért.
Klíma relevancia
A szervezet szociálpszichológiai klímájának kezelésének szükségessége abból a tényből következik, hogy éppen ez a szempont határozza meg, mennyire folyékony lesz a vállalkozás személyzete. Szokás három aspektusról beszélni, amelyek az éghajlati zónák. Az első a csoporton belüli éghajlatot foglalja magában, mivel minden egyes személy képes a csoport egésze előtt álló közös feladatok, célok megvalósítására. Ilyen légkör a vezetők személyes példájának köszönhető, akik szenvedélyesen cselekszenek, valamint azért, mert betartják az összes fontos előírást és a termelésirányítás terén a demokrácia fejlődésével járnak.
A második zóna az erkölcsi légkör. Ezt az értékek határozzák meg, amelyek uralják a csapatot. Ez az éghajlat szigorúan helyi és jellemző az egyes elsődleges csoportok számára. A harmadik zóna egy olyan éghajlat, amely olyan csoportok között alakul ki, akik rendszeresen kölcsönhatásba lépnek egymással egy csoportos munka során.
Szerkezeti árnyalatok
A szervezet szociálpszichológiai klímájának tanulmányozásakor azért felelős vezetõ személyzetnek figyelembe kell vennie a jelenség szerkezeti jellemzõit. Ha a csapat egészségtelen környezetben van, gyakori a munkavállalók cseréje, a termelékenység szintje valószínűleg az átlag alatt lesz. Meg kell jegyezni, hogy a rossz éghajlat maximális érzékenysége a fiatalok, a nők velejárója. A teljesítmény szintje közvetlenül kapcsolódik a személyzet hangulatához. Ha jó, akkor a termelékenység az átlaghoz képest 5-10% -kal növekszik. Rossz éghajlaton hasonló csökkenés figyelhető meg. Ennek eredményeként csak a dolgozó személyzet hozzáállása már 10-20% -kal megváltoztatja a vállalkozás termelékenységi fokát.
Talán a társadalmi-pszichológiai légkör kezelése a szervezetben. A megfigyelések különösen azt mutatták, hogy a funkcionális zene igénybe vehető. Csak ez a szempont teszi lehetővé a munkanap termelékenységének 3% -kal történő növelését (egy lehetséges eltéréssel százalékkal felfelé és lefelé). Amint a zene csoportokra gyakorolt hatásáról szóló tanulmányok kimutatták, hogy ha egy csoport megfelelő hangzással működik, a hibás tárgyak gyártásának kockázata körülbelül 7% -kal csökken. Ugyanakkor a kultúra növekszik a társadalomban. A funkcionális zene menedzsment módszerként történő felhasználása jó megoldás a személyzet fluktuációjának és az alkalmazottak számának csökkentésére.
Felépítése: nem olyan egyszerű
A szervezet szociálpszichológiai klímájának tanulmányozásakor figyelembe kell venni ennek a jelenségnek a sokféleségét, számos szempont jelenlétét. Lehetetlen egyértelmű elképzelést kialakítani a társadalmi csoportban uralkodó éghajlatról, ezért még nem sikerült megfogalmazni egységes és általánosan alkalmazott megközelítéseket a jelenség tanulmányozására. A tipikus modern taktika magában foglalja a sajátosságok bevezetését a tényezőkbe, olyan körülményekbe, amelyek segítségével megjelenítheti az éghajlati viszonyok változásának dinamikáját. Amikor az éghajlattal mint jelenséggel való foglalkozást tervezik, a vezetõ személyzet köteles megvizsgálni az egyéni csapatban rejlõ valós nehézségeket. Már a megszerzett információk alapján meghatározzák, hogy mi lesz a releváns feladat az e csoportban rejlő éghajlat tanulmányozása szempontjából.
A szervezet szociálpszichológiai klímájának elemzése során a klíma felépítését és annak megjelenési formáit, az éghajlatnak a csoport életének szempontjaira gyakorolt hatásait, az egyes közösség tagjait meg kell határozni. Vegye figyelembe nem csak a sajátosságokat, hanem az éghajlatváltozás formáit is. Az éghajlatot a kapcsolatok egy eleme okozza - ezek képezik a vizsgált jelenség alapját. Pontosabban ki tudja értékelni a kapcsolatot kommunikáció, kölcsönös cselekvések, az emberek egymásra gyakorolt hatása révén. Vegye figyelembe a kapcsolatok megnyilvánulásait, a csapatban uralkodó megismerési és elfogadási folyamatokat. Mindezek a társadalmi akciók végrehajtásának árnyalata. Ezen keresztül valósul meg az együttműködés és az ellenség, a verseny és a résztvevők közötti megállapodás. Ezek a formák lehetővé teszik a kohézió, a nem konformismus és más szempontok megnyilvánulását.
A kapcsolatról
A szociálpszichológiai légkör, amelyet az oktatási szervezetben, a kereskedelemben, az államban és minden más kölcsönös kapcsolatok révén alakulnak ki, a kulcsfontosságú tényezők kölcsönhatásának eredménye. Listájukban szerepelnek a társadalmi kapcsolatok, amelyek révén feltárják a személyek közötti kapcsolatokat a gazdaság, a politika, az etika és a jog szempontjából. Az ilyen társadalmi kapcsolatok jellemzőek egy adott csoportban egyesült egyénekre, és mindig befolyásolják az éghajlat egészét.
A kialakulás sok szempontból az interperszonális kapcsolatoknak köszönhető. Kapcsolódnak olyan társadalmi, pszichológiai formákhoz, amelyek kölcsönhatás, kollektív munka révén valósítják meg a társadalmi kapcsolatokat. Az ilyen kapcsolatok jellege sok szempontból függ a kollektív funkcióitól és tevékenységének feltételeitől. Az interperszonális kapcsolatok nemcsak a termelésben, hanem a háztartásban is fennállnak. A családokra jellemzőek.
Állapot-szerepkör rendszer
Ez a jelenség fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni a szervezet csapata szociálpszichológiai légkörének elemzésekor. Az interakció bizonyos árnyalata megjelenik és megvalósul a kapcsolatok és a kapcsolatok állapot-szerep rendszerén keresztül a csapaton belül. Az ilyen kapcsolatokat a csoport adminisztrációja által elfogadott poszt-struktúrán keresztül formalizálják. Ez a konszolidáció lehetővé teszi az ellenőrzési lehetőségek, a szankciók kiigazítását, valamint a csoporttagok egyedi tevékenységeinek, akcióinak nyomon követését. Az állapot-szereprendszert az adminisztrációs jogok hierarchiája, a különböző álláshelyekre és az őket betöltő alkalmazottakra jellemző felelősségpiramis határozza meg.
Valószínűleg az egyének közötti szerepviszonyok kialakulása. Bármelyik csapatban az ilyen kapcsolatok hivatalossá válnak, és nem rendelkeznek ilyen felépítéssel. Az informálisok általában spontán módon jelennek meg, és a csoportos alkalmazás feltételei és normái nem határozzák meg, vagy csak kis mértékben függnek tőlük. Az egyéni hajlamok oka. E jelenség elemzésének fontos szempontja az informális, formális szerepviszonyok arányának meghatározása.
Az elemzés szabályairól
A csoport szociálpszichológiai klímáját elemezzük a szervezetben, kiértékelve, mi a normalizált belső hivatalos struktúra. Ez kiterjed a gyártási helyzetek egész sorára vagy annak csak egy részére. Gyakran csak olyan körülményekre vonatkozik, amelyekben gyorsan reagálni kell, gyorsan össze kell hangolni a tevékenységeket. Ebben az esetben az informális kapcsolatok elrejtik az adminisztratív struktúra gyengeségeit és „lefedik” a termelési kapcsolatok problémáit.
A csapatban élő emberek közötti pozitív informális kapcsolatok általában pozitívan befolyásolhatják a kapcsolatokat, mivel az éghajlat nagymértékben függ az összes résztvevő érzelmi állapotától. Ezt a jelenlegi etikai normák, erkölcs, a csoporttagok kommunikációja, interakciója határozza meg. Ennek eredményeként az éghajlat szélesebb, mint az egyszerű ipari kapcsolatok, míg normatív módon az ilyen kapcsolatok az éghajlati struktúra egyik elemét képezik.
Éghajlat-formák
A szervezet szociálpszichológiai éghajlatát befolyásoló fenti tényezők ismerete, a manifesztációk megértése révén leírhatjuk az éghajlatot olyan kombinált jelenségként, amely több aspektust is magában foglal. Az éghajlati viszonyok a munka iránti hozzáállás és a csoportban részt vevő személy jóléte révén valósulnak meg. Ezt gyakran összekapcsolják lehetőségeivel és képességeivel, feltételeivel és megvalósításuk lehetőségeivel. Az éghajlat az emberek iránti hozzáálláshoz kapcsolódó tényezőkből áll. Ez a személyek közös munkájának eredményeként jelenik meg, láthatóvá válik az egyes résztvevők kollektív tevékenységének, módszereinek és cselekedeteinek elemzésében. Az éghajlat elemzéséhez meg kell határozni a viselkedés jellemzőit, viselkedését, a kommunikáció sajátosságait és az éghajlat csoportra gyakorolt hatásának bemutatására szolgáló szubjektív formákat.
A szervezetben a kedvező társadalmi-pszichológiai légkör kialakulása számos tényezőtől függ, beleértve a csoportosokat is. Az éghajlat csoportos megnyilvánulásait osztályozzák. Ez magában foglalja a csoport kohézióját és a konfliktusra való hajlamát, az emberek együttműködési képességét, összeegyeztethetőségüket, a meggyőződés egységét. Minden forma tükrözi az egyének közötti kapcsolatot. Amikor meg akarja vizsgálni ezt a formát, figyelembe kell vennie a szerkezeti elemek kapcsolatát, a csoport megkülönböztetését, annak felépítését, funkcionalitását és szerepkörét. Az éghajlat feltárásakor ki kell értékelni, hogy az informális, hivatalos struktúrák hogyan felelnek meg a vezetői alkalmazottak, a fő szakemberek és helyetteseik közötti kapcsolatoknak. Meg kell vizsgálni a kölcsönös munka mennyiségét, hogy a csoporttagok milyen intenzíven érintkeznek egymással, mi a belső szerep megkülönböztetés, léteznek-e kényelmi zónák, és milyen interakció okoz konfliktusokat. A kutató felhívja a figyelmet a menedzsment stílusra és annak éghajlatra, a csoport fejlõdési övezeteire gyakorolt hatására.
A szempontok feltárása
Az elemzés magában foglalja a stabilitási előrejelzés készítését, a vezetői személyi paraméterek és a vezetők közötti kapcsolatok meghatározását. A szervezet szociálpszichológiai éghajlatának kezelésére vonatkozó jellemzők kötelezik a csoportok közötti kapcsolatok árnyalatainak részletes vizsgálatát, mivel az ilyen interakció légköre befolyásolja a belső viszonyokat. Lehet, hogy konfliktusok merülnek fel egy szervezet vagy több szervezet csoportjai között. A menedzsment módszerek meghatározásának elemzése részeként meg kell vizsgálni a motívumokat, a konfliktuszónákat, és velük együtt kell dolgozni.
Fontos elemezni, hogy a vezetők interakciói milyen erősen befolyásolják a csoporton belüli éghajlatot. Vegye figyelembe, hogy a vezetők kapcsolata megváltoztathatja a társadalom pszichológiai helyzetét. Ez befolyásolja a szellemi kölcsönös munkát, az alkalmazottak kommunikációját. Nem kevésbé jelentős az általános séma kialakítása és a feszültség kulcsfontosságú paramétereinek meghatározása.
A szervezetben kedvező szociálpszichológiai légkört figyelnek meg a kommunikáció megfelelő telítettségével. Fontos szempontok a technológiai kölcsönös munka, a szervezeti interakció, a közös tevékenység és az együttműködési tevékenység. Ezen paraméterek elemzése után véleményt alkothat az éghajlat legfontosabb megnyilvánulásairól egy adott társadalmi szervezet keretében.
