politika

A Szovjetunió összetétele - milyen volt és hogyan alakult ki

A Szovjetunió összetétele - milyen volt és hogyan alakult ki
A Szovjetunió összetétele - milyen volt és hogyan alakult ki

Videó: Kommunista diktatúra a Szovjetunióban 2024, Június

Videó: Kommunista diktatúra a Szovjetunióban 2024, Június
Anonim

A Szovjetunió kezdeti összetételét azon az alapon határozták meg, hogy a polgárháború végére a volt orosz birodalom számos területén megteremtették a bolsevikok hatalmát. Ez bizonyos előfeltételeket teremtett a több terület egyetlen államba történő kombinálásához. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakult 1922. december 30-án, amikor a Szövetségi Szövetség kongresszusa jóváhagyta az állam megalakulásáról szóló megállapodást, amelyet 1922.12.12-én írtak alá.

Image

A Szovjetunió első összetételében szerepelt az RSFSR, Fehéroroszország, Ukrajna és a Kaukázus köztársaságok (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia). Mindegyiket függetlennek tekintették, és elméletileg bármikor kiléphet az unióból. 1924-ben Üzbegisztán és Türkmenisztán csatlakozott a fent említett köztársaságokhoz, Tádzsikisztán pedig 1929-ben.

A mai Kazahsztán területe a 18. század óta informális alapon az Orosz Birodalom része volt. Az állam mint ilyen azonban nem volt ott. A társadalmi rendszert egyes törzsek (hordák) képviselték. 1936-ban Kazahsztán területe a Szovjetunió részévé vált a Kazah Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság formájában. Ugyanakkor Kirgizisztán földjei csatlakoztak az unióhoz.

A többi köztársaságnak a Szovjetunióhoz vezető útja hosszabb volt és kevésbé egyszerű. 1940-ben Romániának részét képező Moldovát (Besszarábiát) a Molotov-Ribentrop Paktum végrehajtása után átvitték a Szovjetunióba. Ugyanebben az évben a litván parlament úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez az államhoz a Szovjetunióhoz, és az észt parlament nyilatkozatot fogadott el a köztársaság csatlakozásáról. Lettország ugyanakkor csatlakozott az unióhoz.

Image

Így elmondható, hogy melyik köztársaság volt a Szovjetunió része a második világháború elején - ukrán, üzbég, türkmén, tadzsik, orosz, moldvai, litván, lett, kirgiz, kazah, észt, belorusz, örmény és azerbajdzsáni.

Mindegyik egy hatalmas államot alkotott, amely megnyerte a második világháborút, és a föld egyhatodát elfoglalta, amelynek területén szinte valamennyi éghajlati övezet, a természeti erőforrás és a különféle kultúrák képviseltettek magukat. A Szovjetunió aktívan támogatta a kommunista ötleteket a világ minden részén, és sok nép emlékeztetett arra az idõszakra az együttmûködésre, amely nem magyarázta meg a háborúkat, hanem az aktív építkezés megvalósításával, az oktatás, az építkezés és a kultúra virágzásával.

Image

A Szovjetunióba tartozó országok 1990-1991-ben 15 állam megalakításával éltek az egyesületből való kilépés jogával. Ahogyan az idő mutatta, ez a döntés, részben az olajárak mesterséges esése által okozott gazdasági hanyatlás miatt, valószínűleg tévedés volt. A Szovjetunió államaként egy jól működő gazdasági rendszer volt, amely elsősorban összeomlott, még nagyobb szegénységet okozva az eltérő államok területén és számos háborút, amelyben sok ember halott meg.

Ma megpróbálják szoros együttműködést folytatni az összeomlott birodalom korábbi köztársaságai között - létrehozták a struktúrát független államok közösségeként és vámunióként, amely magában foglalja Oroszországot, a Fehérorosz Köztársaságot és a Kazah Köztársaságot.