Az ukrán lakosok által használt nevek általában közel állnak az orosz és a belorusz nyelvhez. Megvan azonban saját sajátosságuk, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk, az ukrán női nevek részletes elemzésével.
Az ukrán nevek közelsége az orosz és a belarusz nyelvhez
Nem meglepő, hogy az ukrán névkikötő hasonló az oroszhoz és a beloruszhoz. Mindhárom állam a közös kelet-szláv pogány kultúra örököse. Ezen túlmenően a kereszténység ugyanúgy érintette őket, mint a keleti ortodoxia uralkodó fontosságát. Együtt képezték a Szovjetuniót, amelynek kulturális hagyományai mind a három ország neveiben tükröződtek.
Szláv pogány nevek
Az első névkategória az ősi nemzeti kultúrához kapcsolódik. Ezek az eredeti szláv verziók voltak használatban, mielőtt Vlagyimir herceg kezdeményezte a kereszténység politikáját Oroszországban. Ezek az ukrán női nevek ismerős gyökerekből állnak, és szinte soha nem igényelnek fordítást. Megkülönböztetik őket a különleges dallam és a nemzeti szín, ezért könnyen felismerhetők az általános tömegből. Sajnos, miután Oroszországban megalapították a kereszténységet, és a pogányosság pusztulásra esett, sok szláv név vált ki széles körben. Néhányuk nagyon ritka, mások nyom nélkül teljesen elvesztek.
Keletkeresztény nevek
Azon uralkodók politikai orientációja, amelyek területén a modern Ukrajna található, ahhoz vezetett, hogy a keleti keresztény hagyomány, azaz az ortodoxia, amely nem áll Rómával való közösségben, jött létre földjükön. A névlista vonatkozásában ez tükröződik abban a tényben, hogy a lakosokat megkeresztelkedni kezdett olyan névvel, amely elsősorban a görögökre jellemző. Tehát sok ukrán női név az eredeti görög nevek adaptációja. Közülük vannak a latin és a szemita variációk.
Nyugat-keresztény nevek
De az ortodoxia önmagában nem ér véget Ukrajna vallási életének. Földrajzi elhelyezkedése és más államokhoz való közelsége miatt számos kulturális és vallási hagyomány találkozóhelye lett. Mivel létezésének történetében az Oroszország és a szomszédos nyugat-európai államok közötti politikai játékok arénája volt, Ukrajna befogadta a nyugat-európai kultúra egy jelentős rétegét. Az uralkodó ortodoxia ellenére a katolicizmus befolyása ezeken a területeken jelentős volt és továbbra is jelentős, ezért Oroszországgal ellentétben az ukrán női nevek számos európai - latin, német és egyéb lehetőséget tartalmaznak.
A nevek története Ukrajnában
Kezdetben sok ukrán lakos két nevet viselt: szláv pogány és keresztény. Ez különösen népszerű volt a kettős hit időszakában, amikor az emberek még mindig az apai hagyományokat betartották, és már részt vettek a kereszténység pályáján. A keresztény név az emberek fejében biztosította számukra az azonos nevű szent - egyfajta mennyei védőszentje és védőszentje - védelmét és védelmét. A pogány név szintén lehetővé tette számítani az istenek kegyelmére és segítségére. Ezenkívül egyfajta amulettként szolgált, amelyet a szülők adtak, amelynek lényegét a jelentése nyilvánosságra hozta. Az idő múlásával az egyházi papság neve megismerkedett, és rokonnak tekintették. Fokozatosan szinte teljesen helyettesítették az eredeti formákat.
A kiejtés sajátosságai
Ugyanakkor az ukránok idegen neveket elfogadva gyakran megváltoztatták hangzásukat úgy, hogy valóban ukránok voltak. Az ukrán női nevek különösen érzékenyek ennek a folyamatnak.
Például az egyház és a zsidó Anna Gann-ként kezdett kiejteni. Hasonló folyamatok mindig fordultak elő, amikor a név „a” -nel kezdődött. Ennek oka az a tény, hogy az ukrán nyelvben olyan ősi szabályt tartanak fenn, amely nem engedi, hogy egy szó ezzel a hanggal kezdődjön. Ezért elkezdték vagy megelőzni a „g” aspirációt, vagy „o” -vá változni. Tehát Alexandra Oleksandrá vált. Bár vannak kivételek. Például, Antonint használják leggyakrabban az "a" -val, bár az "o" -s változat is létezik, de rendkívül ritka.
Egy másik érdekes elem az, hogy az ősi időkben a szláv nyelvben nem volt f hang. Emiatt a nevek, amelyek összetételükben szerepelnek, új módon kezdtek hangzani.
Néhány ukrán nőnév és jelentése korrelál a többi nevével, ahonnan származnak, ám mégis független formákat képviselnek. Ezt lehetővé teszi például az eredeti formanyomtatványhoz hozzáadott kicsinyítő utótag. Így például megjelent a Varka név, amelynek forrása Varvara. De hivatalosan ez két különféle név.
