Kazahsztán külpolitikája alig 25 éves. 1991-ben a függetlenség elnyerése után az országnak a nulláról kellett formálnia a nemzetközi politikát, mert korábban a szakszervezeti minisztérium volt a felelős az összes fő irányért. Hosszú közös határa van az olyan geopolitikai nehézsúlyúakkal, mint Oroszország és Kína, és az ország megpróbálja kiegyensúlyozott, többvektoros politikát folytatni. Az Egyesült Államoknak Kazahsztánban is érdekei vannak, mivel ez egy jó földrajzi fekvésű és gazdag ásványkincsekkel rendelkező ország.
Egy kis történelem
A kazah khanatok idején nem volt külügyminisztérium, a kán irodája és különleges küldöttei minden nemzetközi ügyben részt vettek. A külpolitika fő iránya a területek kiterjesztése, a kereskedelmi útvonalak és a nemzetközi kereskedelem ellenőrzése volt. A nemzetközi kapcsolatok teljes fejlődése a kán kezében volt. A Törökország Autonóm Szocialista Köztársaság rövid létezése alatt (az októberi forradalom után) a külügyi népbiztos dolgozott. A Népbiztosság kapcsolatba lépett más államokkal, kereskedelemmel és polgárainak érdekeinek védelmével. A szovjet Kazahsztán külügyminiszter posztja 1944-ben jelent meg, amikor az összes köztársaság megkapta a jogot külpolitikai tevékenységek folytatására, természetesen kissé csökkentett formában. Kazahsztán teljes jogú külügyminisztériumát 1991-ben hozták létre.
Kazahsztán Külügyminisztériuma
A Külügyminisztérium a központi végrehajtó szerv, amely külpolitikai tevékenységeket végez, és irányítja a diplomáciai intézmények és a Külügyminisztérium Információs Bizottságának rendszerét. A minisztert Kazahsztán elnöke nevezi ki és menti fel a Parlamenttel való egyeztetés és konzultáció nélkül. Az osztályvezető az első vezető, és a minisztériumot irányítja, amely a központi készülékből és a külföldi intézményekből áll. 2007-ben az osztály részeként megszervezték az Információs Bizottságot, amelynek fő feladata az ország pozitív imázsának kialakítása a világon. A bizottság végrehajtja és figyelemmel kíséri a képprogramokat Kazahsztán külpolitikájában.
Nemzetközi politikai iránymutatások
Kazahsztán külpolitikáját a jelen szakaszban földrajzi és geopolitikai helyzete határozza meg. Egy gazdag természeti erőforrásokkal rendelkező, Kínával és Oroszországgal szomszédos, instabil Afganisztán közelében található országot egyszerűen csak arra kényszeríteni, hogy manőverezzen a hatalom különböző központjai között. A függetlenség megszerzése óta az ország többvektoros nemzetközi politikát folytat. Kazahsztán kiszámítható és kiegyensúlyozott politikát folytat, és most számos nemzetközi és integrációs szövetség teljes jogú tagjává vált. Az országnak komoly és megbízható partnerképe van. Nazarbajev, N. A. elnök hangsúlyozta, hogy Kazahsztán külpolitikájának célja jószomszédi kapcsolatok kialakítása Oroszországgal és Kínával, stratégiai partnerség az Egyesült Államokkal és többoldalú kapcsolatok az Európai Unióval. A szoros kapcsolatok összekötik az országot Törökországgal, mint egy török nyelvű országgal, és más muszlim országokkal. A szokásos munkakapcsolatok fennmaradnak a volt posztszovjet államokkal, különösen a közép-ázsiai államokkal.
Kapcsolatok Oroszországgal
A Kazahsztán és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó alapdokumentum az örök barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1992-ben aláírt megállapodás volt. A megállapodás megállapította az együttműködés alapelveit a tevékenységek minden területén - a gazdaságtól a külpolitikáig - elismerte a meglévő határok sérthetetlenségét. Kazahsztán mindig is hangsúlyozta a kapcsolatok prioritását Oroszországgal, amely az ország egyik legfontosabb gazdasági partnere. Kazahsztán csatlakozott a kollektív biztonsági szerződéshez, a sanghaji együttműködési szervezethez, ahol Oroszország játszik vezető szerepet. Az ország Oroszország fontos partnere a szíriai békefolyamatban, tárgyalásokat szervez a nemzetközi közvetítők és a harcoló felek között. A Kazahsztán és Oroszország közötti kapcsolatok partnerségnek számítanak a gazdaság és a politika számos területén. Ugyanakkor az ország megpróbálja független nemzetközi politikát folytatni. Kazahsztán jó kapcsolatokat alakít ki Ukrajnával és a nyugati országokkal. Az ország semleges álláspontot képvisel a Krím annektálása kapcsán, nem ismerte el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.
Posztszovjet integráció
Kazahsztán mindig is szorgalmazta a szoros integrációs kapcsolatokat a volt szovjet köztársaságok között. Kazahsztán elnöke már 1994-ben javaslatot tett az Eurázsiai Unió létrehozására. Hosszú folyamat után Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország létrehozta az eurázsiai gazdasági térséget, később Kirgizisztán és Örményország csatlakozott hozzájuk. Az országok most egységes gazdasági térséggel rendelkeznek, a tőke, az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásával. Létrejöttek a nemzetek feletti irányító testületek. Az ország vezetése többször hangsúlyozta, hogy az EAEU-országok Kazahsztán stratégiai partnerei.
Nagy szomszéd
Kazahsztán partnerkapcsolatot kíván létrehozni Kínával, a világ legnagyobb gazdaságával és az egyik fő kereskedelmi partnerrel. Az országok rendezték a vitatott kérdéseket a határhatárolással, a vitatott területek 57% -a - összesen mintegy 1000 négyzetkilométer nagyságú - Kazahsztán, 43% -a pedig Kína tulajdona. Kazahsztán és Kína több mint 50 nemzetközi szerződést kötött, amelyek az összes tevékenységi területen szabályozzák az országok közötti kapcsolatokat. Az országok együttműködnek a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a Selyemút gazdasági övezet keretében, amelyet Kína kezdeményezett. Az infrastruktúra létrehozása a Kínából Európába vezető szállítási útvonalon tovább erősíti az országok közötti gazdasági kapcsolatokat. Kína az egyik legnagyobb befektető a kazahsztáni olaj- és gáziparban. A Khorgos-szabadkereskedelmi övezet az országok között működik, amelyeken keresztül kínai fogyasztási cikkek áramolnak Közép-ázsiai országokba. Kazahsztán Kína felé irányuló külpolitikája határozott gazdasági hangsúlyt helyez.
Az Amerika mindenek felett van?
Az Egyesült Államok volt az egyik első olyan ország, amely elismerte Kazahsztánt és megnyitotta nagykövetségét. A kétoldalú együttműködés alapja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására és a biztonságra vonatkozó politika Kazahsztán általi elfogadása volt. Azokban az években az Egyesült Államok 300 millió dollárt különített el a nukleáris leszerelésre. Kazahsztán és az Egyesült Államok már régóta szorosan együttműködik a beruházások, a kereskedelem és a regionális biztonság területén, különös tekintettel Afganisztánnal kapcsolatban. Körülbelül 300 amerikai vállalat működik az országban, és az amerikai beruházások elérték az 50 milliárd dollárt. Az amerikai Chevron cég általában az egyik első befektető az országban, 50% -ot szerez a Tengiz olajmezőjét fejlesztő konzorciumban. Kazahsztán és az Egyesült Államok közös katonai gyakorlatokat folytat, a kazah hadsereg egységei pedig részt vesznek afganisztáni és iraki missziókban. Az Egyesült Államok Kazahsztánt stratégiai partnerének nevezi a régióban.
Közép-ázsiai szomszédok
Kazahsztán nehéz kapcsolatokat örökölt Közép-Ázsia újonnan független államaival. Kazahsztán, amely a régió leggazdagabb országa, vitathatatlanul sikeres piaci és politikai reformokban, joggal állítja, hogy a régió vezetője. A régió országai miért nem lelkesek, tekintve, hogy a régióban van egy másik vezető - Oroszország, amely nélkül egyetlen integrációs kérdés sem oldható meg. Kazahsztán együttműködik szomszédaival a terrorizmus, a szélsőségesség, az illegális kábítószer-kereskedelem és a migráció elleni küzdelemben. Afganisztán stabilitásának kérdése minden ország számára a túlélés kérdése. Kazahsztán közép-ázsiai országokkal kapcsolatos külpolitikája nagyon pragmatikus. Az utóbbi években javultak a kapcsolatok Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal. 2018 márciusában, az első 13 évben, Kazahsztánnak sikerült összehívnia a közép-ázsiai országok vezetői csúcstalálkozóját Asztanában.
Török kérdés
Törökország lett az első ország, amely elismerte a független Kazahsztánt, az országokat közös kultúra és vallás köti össze. Törökország arra törekszik, hogy a török nyelvű országok vezetőjévé váljon, Kazahsztán azonban nem akarja a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését más területek kárára. Nazarbajev, N. A. elnök a török miniszterelnökkel készített interjúban azt mondta, hogy Kazahsztán örökre elbúcsúzik a „nagy testvér” szindrómáról. Kazahsztán többvektorú külpolitikájában Törökország csak az oktatás és a kultúra területén játszik kulcsfontosságú szerepet, tekintettel a török világ közös történelmére. A két ország közötti kapcsolatokban nincsenek nagy problémák, sok nemzetközi kérdésben az álláspontok egybeesnek. Az országok közös projekteket hajtanak végre a közlekedés, az energia és az építőipar területén. Kazahsztán, Oroszországgal és Törökországgal barátságos kapcsolatainak köszönhetően hozzájárult a felek megbékéléséhez az esemény után egy szíriai leeresztett repülőgéppel.
Nemzetközi szervezetek és Kazahsztán
A függetlenség után az ország külpolitikájának fontos területe a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés. 1992 óta Kazahsztán a világ és a regionális biztonságban és a gazdasági integrációban részt vevő valamennyi fő intézmény tagjává vált. Az országban 15 ENSZ-szervezet képviselői dolgoznak, köztük az UNDP, az UNICEF, az UNESCO, a WHO. Kazahsztán és a nemzetközi szervezetek együttműködése különféle területeken fejlődik, ideértve a nemek közötti egyenlőség kérdését, a kábítószer és a bűnözés elleni küzdelmet, az egészségügyet és a humanitárius kérdéseket. Kazahsztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az EBESZ, az OIC (Iszlám Együttmûködési Szervezet) (ENSZ Biztonsági Tanács), a világ legnagyobb szervezeteinek elnöke. Az ország olyan nagy integrációs szövetségek társalapítója, mint az SCO, a CSTO, az EAEU és a FÁK.
Kazahsztán és az Egyesült Nemzetek Szervezete
1992 márciusában Kazahsztán csatlakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, és 168 tagja lett. Kazahsztán ENSZ-törekvései a béke, az atomsorompó-rendszer és a fenntartható fejlődés megerősítésére irányulnak. Nagy jelentőséggel bír Nazarbajev, N.A. az ENSZ-ben az ázsiai kölcsönös együttműködés és bizalom intézkedéseiről szóló tanácsi véleményt. Három tanácsi ülést tartottak, amelyek hozzájárultak a kazahsztáni és az ázsiai országok közötti kapcsolatok kialakításához. Az ENSZ Kazahsztán kezdeményezésére a szervezet gazdasági bizottsága elfogadta a SPECA programot a közép-ázsiai országok fejlődésének elősegítésére. 2017-ben az ország lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának első nem állandó tagja. És 2018. január 1-jétől Kazahsztán lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke.
