A csapadékmennyiség összehasonlító statisztikái hazánkban és az egész világban azt mutatják, hogy kevesebb eső és hó van, és intenzitása alacsonyabb, mint a világ sok más részén. Ennek ellenére Oroszország vízkészlete még ennek ellenére is a világ egyik első helyén van. Ennek oka elsősorban az a tény, hogy hazánk hatalmas területet foglal el, amelynek területe a bolygó teljes szárazföldi felületének legalább tizenöt százaléka. Oroszország vízkészletei mindenekelőtt az ország területét átlépő számos folyó, valamint a talajvíz, nem utolsósorban tavak és gleccserek.
A csapadék eloszlása az éghajlati zónák szerint
Hazánk számos éghajlati zónát foglal magában, ahol a csapadékmennyiség évente változhat. A túlzott nedvességtartalmú zónák többnyire északon helyezkednek el. Ott a csapadékmennyiség évente eléri a 700 mm-t, ami jelentősen meghaladja a felület természetes nedvességtartalmát. E területek nagy részén szennyvízelvezetési eljárásokra van szükség. Az elegendő nedvességtartalmú területek egyensúlyban vannak a csapadék mennyisége és a párolgás között. Ez körülbelül 500-600 mm az év során. Az ilyen területeket általában erdők és sztyeppék foglalják el.
Ezzel szemben az instabil nedvességgel rendelkező területeken túl kevés eső esik át, hogy kompenzálják a talaj magas nedvességtartalmát. Ezek elsősorban az ország déli régiói. A csapadék mértéke itt évente 300–500 mm. Ugyanakkor hazánkban az instabil nedvesedési zónák sokkal jobban laknak és fejlettek, mint a többi. Sajnos a mezőgazdaság számára alkalmas területek nagy része pontosan ilyen övezetekben helyezkedik el. Ezért további öntözésre van szükségük.
Oroszország felszíni vízkészletei
Hazánkban a folyók mindig történelmileg óriási szerepet játszottak. A múltban a helyük nagyban függött az emberek és a kereskedelem áttelepítésétől. Az egész Oroszországot széles folyami hálózat takarja, amelynek kb. 120 ezer tíz kilométer hosszú. Sok területükön terjedelmes mesterséges víztározók jöttek létre, amelyek közül néhány meghaladta az általuk elfoglalt terület nagy tóit.
A mocsarak ugyanolyan fontos elem, amely nélkül Oroszország vízkészletei sokkal szegényebbek lesznek. Túlzott nedvességtartalmú és időszaki fagyos területeken helyezkednek el, ahol a teljes terület felét el tudják foglalni (Nyugat-Szibéria). A vizes élőhelyek egyfajta természetes nedvességgyűjtő anyag. Ezen felül óriási szerepet játszanak a területek hidrológiai szabályozásában, stabilizálják az éghajlatot, és ők is a tőzeg fő forrása. A nagy mocsarak közül sok jelenleg védelem alatt áll.
Egy másik fontos elem, amely országunk vízkészletének részét képezi, a tavak. Ezek közül több mint 2 millió szétszóródik Oroszországban. A tavak szerepét nehéz túlbecsülni, mivel azok a rendelkezésre álló édesvíz több mint felét tartalmazzák. A tavak közül a legnagyobb Bajkál: az összes tóvíz 95% -át tartalmazza. Ezt követi Onega, Ladoga-tó, Ilmen és Taimyr.
Az ország édesvízkészleteinek egynegyede gleccserek.
Oroszország felszín alatti vizek
A vízkészletek azonban nem csak a felszínen találhatók. Vannak más vízforrások is, amelyek között fontos szerepet játszik a föld alatti víz. Ezek Oroszország egyedi természeti erőforrásai, elhelyezkedésük miatt jól védettek a szennyezés ellen. A földalatti vizek között vannak gyógyító ásványforrások is, amelyek számos vegyület és ásványi só túllépésének eredményeként képződnek benne. Összességében ezek közül több mint 300 ismert hazánkban, többségük európai részén található.
Ezen felül országunk területét 12 tenger vize mossa. Közülük a barents és a japán a legnagyobb kereskedelmi jelentőséggel bír. Mások széles körben használják szabadidős és nemzetközi szállításként. Az atlanti-óceáni polcokon potenciális olaj- és gázlelőhelyek találhatók.
