A kínai gazdaságot manapság a világ egyik leghatékonyabb és fejletlenebbnek tekintik. A GDP szempontjából Kína a második ország között a második, csak az Egyesült Államok után. Az ország kincstárát évente milliárd dollár tölti fel, még a jelenlegi globális pénzügyi válságot is figyelembe véve.
A gazdaság kialakulása
A 19. század közepén a kínai hatóságok arra kényszerültek, hogy mindössze 5% -os kedvezményes vámtételt nyújtsanak kikötőikben külföldi kereskedők számára. Ennek oka az ópiumháború veszteségéből fakadó egyenlőtlen szerződés volt. Mostanáig az ország vámjait a földrész legalacsonyabbnak tekintik.
A Kína jelentős gazdasági növekedését csak az 1950-es években kezdték megfigyelni, amikor a kommunisták Mao Zedong vezetésével sikerült egyesíteni a széttöredezett birodalmat. Addig a pillanatig az ország katasztrofálisan alacsony volt az egy főre jutó GDP szintjén. Kínát a 20. század elején a magas munkanélküliség és szegénység jellemezte. Egy egyszerű munkavállaló maximális éves jövedelme nem haladta meg a 300 dollárt.
Az 1980-as évek óta megindultak a nyitottsági reformok a köztársaságban. Abban az időben Kína GDP-növekedését a mezőgazdaság magas aránya határozta meg. 30 év alatt először ez az iparág mentesült a végtelen korlátozásoktól a Zedong-kor kormánya által. A kézműipart és a kis alapanyaggyártást is ösztönözték. Fokozatosan eltűnt a munkanélküliségi probléma.
Az új évezred kezdetével a kínai hatóságok Nyugat felé indultak. 2001 óta Kína olyan hatalmas mennyiségben kezdte exportálni termékeit, hogy ezt el sem lehetett volna képzelni. Ajtók nyitottak a nagy külföldi befektetők számára is.
Gazdasági teljesítmény
Kína GDP-jének az évek során tapasztalt volumene stabil fejlődésnek, növekedésnek felel meg. Ezek a mutatók természetesen növekedtek az elmúlt 35 évben. 2010 óta a GDP szempontjából a köztársaság folyamatosan a második helyen áll a világgazdasági besorolásban. A pénzügyi rendszer hatékonysága szempontjából a Kína meghaladta örök riválisát, Japánt.
Ezenkívül a közeljövőben a szakértők várhatóan példátlan magasságra emelik Kína GDP-jét. Ez előrehaladja az Egyesült Államokat a rangsorban. Ennek ellenére Kína az egy főre jutó GDP szerint csak a 91. helyet foglalja el. Az átlagos éves fizetés 6000 dollár között mozog. Ami a GDP általános mutatóit illeti, 2013-ban 9, 5 billió dollárra, 2014-ben pedig körülbelül 10, 4 billió dollárra tettek szert.
Az elmúlt 10 évben a bruttó hazai termék átlagosan évi 10% -kal nőtt.
A gazdaság felépítése
A Kínai Köztársaság már régóta jelentős globális ipari szuperhatalom. Ezen felül vezető szerepet játszik az iparban, például atomenergiában és űrkutatásban, értékes ércek, olaj, urán és gáz bányászatában.
Ennek ellenére a kínai GDP feltöltésének egyik fő ága a külkereskedelem. Az exporttermékek szempontjából az ország a világ rangsorában az első helyet foglalja el. Az ágazatból származó jövedelem részesedése Kína GDP-jének körülbelül 80% -a. Több mint 20 millió munkavállaló vesz részt exporttevékenységekben. Manapság Kína szoros kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezik a világ 182 országával. A legnépszerűbb terméktípusok az elektronika, autók, textiláruk, játékok, távközlési berendezések.
A köztársaság iparát több száz ipar képviseli. A hagyomány a textilipar, a szénbányászat és a vaskohászat. Az új gyorsan fejlődő országok közül kiemelni kell az olajfinomítást, a gyógyszereket, a repülést és az elektronikus gyártást. Az országban is a vezető szerepet játszik az élelmiszeripar.
Az elmúlt 20 évben Kína óriási mennyiségű primer energiát fogyasztott. A legtöbb szén, majd olaj, gáz, vízművek és atomreaktorok. Az energiaimport szempontjából Kína csak az Egyesült Államok második helyezettje.
A mezőgazdaság évente csökken az akut vízhiány miatt.
Pénzügyi rendszer
Jelenleg Kína rendelkezik a világ devizatartalékának pontosan a felével. A dollár-egyenérték felhalmozódásának csúcspontja 2012 volt. Ma a tartaléknövekedés üteme kissé lelassult, mivel a hatóságok úgy döntöttek, hogy más országokba fektetett beruházásokra összpontosítanak.
A köztársaság bankrendszere elsősorban a közszektor támogatására irányul. A magánvállalkozások hitelbefektetéseinek mértéke nem haladja meg az 5% -ot. Néhány bank fokozatos privatizációs folyamatának köszönhetően a helyzet fokozatosan jobbra változik.
2013 óta a kínai fióktelepek szerte a világon megjelentek külföldi pénzügyi intézmények részeként. Manapság a kínai bankoknak ötven országban vannak képviselete.
