Japán gazdasága a harmadik legnagyobb bruttó hazai termék. Az ország tagja az úgynevezett Nagy Hétnek - a világ legfejlettebb országainak klubjához. Japán GDP-je 2015-ben 4 123, 26 milliárd dollár volt. Az állam a harmadik legnagyobb autógyártó. Japán a világ egyik leginnovatívabb országa. Az ottani gyártás a csúcstechnológiájú termékek kiadására összpontosít.
Fő makrogazdasági mutatók
- A pénznem a japán jen.
- A pénzügyi időszak április 1-jétől március 31-ig tart.
- Tagság kereskedelmi szervezetekben - APEC, WTO, OECD.
- A nominális GDP 4, 41 trillió dollár (2016. április szerint).
- Bruttó hazai termék besorolás: a nominális mutató szempontjából a harmadik helyen a világon, a vásárlóerő-paritás alapján a negyedik helyen.
- A GDP növekedése - -1, 4% (a 2015. negyedik negyedév adatai szerint).
- Az egy főre jutó nominális bruttó hazai termék 34 870 USD (2016. április).
- GDP ágazatonként: mezőgazdaság - 1, 2%, ipar - 27, 5%, szolgáltatások - 71, 4% (2012-től).
- Fő iparágak: gépjárművek, elektronikai berendezések, szerszámgépek, acél és színesfém, hajók, vegyszerek, textil, élelmiszeripar.
- A munkanélküliségi ráta 3, 4% (a 2015. évi adatok szerint).
Általános felülvizsgálat
1960 és 1990 között Japán nem fektetett be a védelembe, hanem minden pénzt a gazdaság fejlesztésére irányította. A 60-as években az éves GDP-növekedés 10% volt, a 70-es években - 5%, a 80-as években - 4%. 1978 és 2010 között Japán volt a világ második legnagyobb gazdasága. Most kissé elvesztette Kínát. A japán gazdasági csoda lehetővé tette az ország számára a fejlettebb országok egy főre jutó bruttó hazai termék szintjének elérését, sőt meghaladását a 90-es évek elejére. Most kétszer meghaladja a globális átlagot.
Japán GDP évenként
A bruttó hazai termék a gazdasági termelékenység kritikus mutatója. Japán 2016. évi GDP-jét még nem tették közzé a vezető statisztikai hivatalok webhelyein, csak előrejelzett adatok vannak. A Nemzetközi Bank csak 2015-re nyújt adatokat. Így Japán GDP-je tavaly 4 123, 26 milliárd dollárt tett ki. Ez a globális bruttó hazai termék kb. 6, 65% -át teszi ki.
1960 és 2015 között Japán átlagos GDP-je 2549, 58 milliárd dollár volt. Rekord alacsony volt 2012-ben. Akkor a GDP elérte az 5957, 25 milliárd dollárt. A legmagasabb kamatlábat 1960-ban rögzítették - 44, 31 milliárd dollár. 1980 és 2016 szeptembere között Japán átlagos GDP-növekedése 0, 48% volt. Rekord magas volt 1990 második negyedévében. Akkor a GDP növekedése 3, 2% volt. A rekordszintű mutató 1990-ben esett vissza - -4, 1%.
Japán: az egy főre jutó GDP
2016-ra vonatkozóan még nincs statisztika. Japán GDP-je az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson 2015-ben 35804, 23 USD volt. Ez rekord magas. 1990 és 2015 között Japánban az egy főre jutó átlagos GDP 32 904, 69 USD volt. Rekord alacsony volt 1990-ben. Akkor 29550.01 dollár volt. Az egy főre jutó bruttó hazai termék legmagasabb szintje 2015-ben jött.
Ipari szerkezet
Ha azt a szektoronkénti bruttó hazai terméket vesszük figyelembe, amelyben hozzáadott értéket teremtünk, akkor a kép a következő:
- Ipar - a GDP 18% -a.
- Ingatlanszektor - 13, 2%.
- Nagy- és kiskereskedelem - 12, 5%.
- Közlekedés és kommunikáció - 6, 8%.
- Közigazgatás - 6, 2%.
- Építőipar - 6, 2%.
- A pénzügyi és biztosítási szektor - 5, 8%.
- Villamos, gáz- és vízellátás - 0, 7%.
- Közszolgáltatások - 0, 7%.
- Bányászat - 0, 05%.
- További 23, 5%.
A mezőgazdaság a bruttó hazai termék mintegy 1, 4% -át adja. A japán földterületnek csak 12% -a művelhető. Ezért a kis gazdaságokban gyakran használják a teraszok rendszerét növények termesztésére. A mezőgazdasági ágazatot az állam támogatja. Az előny a kistermelő gazdálkodás.
A japán ipar jól diverzifikált. Számos vezető iparág rendkívül sikeres. Az ipar a bruttó hazai termék kb. 24% -át adja. A fő iparágak a háztartási készülékek, autók, félvezetők, optikai adathordozók, faxok és másológépek gyártása. Azonban egyre több japán vállalat versenyez az amerikai, dél-koreai és kínai gyártókkal.
A szolgáltató szektor a bruttó hazai termék háromnegyedét adja. Legfontosabb ágazatai a bankszektor, a biztosítás, az ingatlanügyletek, a kiskereskedelem, a szállítás, a telekommunikáció. A világ öt legolvasottabb újság közül négy japán. Az ország gazdaságának fontos ágazata a turizmus is. A kormány szívesen vonzza 20 millió külföldit a 2020-ban itt tartandó nyári olimpiára. A pénzügyi szektor az államban is széles körben fejlett. A Tokiói Értéktőzsde a negyedik legnagyobb piaci kapitalizáció a világon.
