Andrej Gavrilov orosz színész a közönség számára nem nagyon ismert. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy ő inkább a külföldi filmek szinkronizálásában vesz részt, mint a hazai filmekben. Hangját a „Jegy a Vegasba”, a „Dzsungel”, a „Nagyon orosz nyomozó” és még sokan mások hősök mondják.
életrajz
Andrej Gavrilov 1952. január 27-én született. A diploma megszerzése után a MGIMO hallgatójává vált, ahol olyan oktatást szerezhetett, amely lehetővé tette számára, hogy tíz évig TASS nemzetközi riporterként dolgozzon. A nyolcvanas években népszerűvé vált a külföldi zene rovatában, tollából származtak esszéi és kommentárjai a népszerű nyugati zenészek lemezéhez. Ugyanakkor érdeklődött a mozi iránt, és szerzői fordításokkal kezdett foglalkozni.
Gavrilov aktívan kapcsolatba lépett a leningrádi költõkkel, akiket késõbb magazinokban és néhány könyvben tettek közzé. Az 1990-es években Andrei Jurjevics Ostankinóban dolgozott, ahol rendszeresen megjelent bizonyos műsorok bejelentéseiben, amelyek megjelentek az akkor kialakuló orosz televízióban. Rendszeresen bejelenti a rangos Akadémia-díj közvetítését kollégájával, Jurij Serbinnel is. Most a színész aktívan foglalkozik új filmek szinkronizálásával, a Silver Rain rádión is dolgozik.
Filmek értékelése
Andrei Gavrilov, sok film rajongó szerint, méltó helyet foglal el az 1980–1990-es korszak fordítóinak és szinkronizálóinak körében. Minden neves Volodarsky-val és Mikhalev-rel egyenlõséget kap. És ha leggyakrabban komikus vagy fantasztikus akciófilmeket fordítanak, akkor Gavrilov helyzete más - először Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone és sok más akcióhős volt, akik „beszélték” a hangjukat.
Most a színész folytatja a filmek szinkronizálását, miközben ezt csak rajongói megrendelése alapján végzi. A szűk ütemezés ellenére sikerül 10–12 napon belül megszólaltatnia a filmet, figyelembe véve a további szerkesztést, ami a nagy szinkronizáló cégeknél sem mindig lehetséges. Az ilyen fordítások nagyon népszerűek a közönség körében, éheztek a régi időkben, amikor a színészek egyetlen hangon átadhatták nagyszámú ember érzelmeit.
Lehet-e filmográfiát készíteni?
Ha folyamatosan emlékszel rá, ki Andrej Gavrilov, a filmográfia nagyon széles lesz. A fordító rajongói szerint életében több mint 2000 filmet fordított, és még nem állt meg itt. Elkezdheti a filmek listájának elkészítését azokkal a festményekkel, amelyeket vendégszereplőként hangzott el. Számos stúdió, emlékezve Gavrilov népszerűségére, meghívta őt az együttműködésre, amely a közönség áttekintése alapján nagyon eredményesnek bizonyult.
A „Bűnözői blues”, a „Nagyon orosz nyomozó”, „Szex, kávé, cigaretta”, „Zvorykin-Muromets”, „Jegy a Vegasba”, „Dzsungel” filmekről beszélünk. Mindegyiket bejelentették a 2008 és 2015 közötti időszakban. Gavrilov egy dokumentumfilmben is játszott. A "Szex, hazugságok, videó: Szovjetunió" filmről beszélünk. 1992-ben a színész szokatlan szerepet játszott magának forgatókönyvíróként, miközben az „Idő X” filmet mutatta be az orosz moziban.
Milyen filmeket érdemes megnézni?
Hatalmas számú karakter adta hangját Andrej Gavrilov. A filmeket, amelyek listája már meghaladta a kétezer, és amelyek hosszú karrierje során hangot adott, a filmrendezők továbbra is tárolják és továbbítják. Közülük a legismertebb akciófilmek, tudományos fantasztikus filmek és akciójátékok, amelyek az 1980-ban és 1990-ben a külföldi és a hazai közönség számára kínált repertoár nagy részét tették ki.
„Rambo”, „univerzális katona”, „terminátor” - ezeket a filmeket Gavrilov hangolta, néhány néző továbbra is inkább csak ebből a színészből származó hangon nézi őket. Ennek a népszerűségnek az oka a munka sajátos megközelítése, amikor a fordító arra törekszik, hogy a film teljes lényegét átadja anélkül, hogy eredeti vonásait helyettesítené azokkal, amelyek a közönség számára érthetőbbek lesznek.
Hozzájárulás az iparhoz
Andrei Gavrilov, akinek a fotója megtalálható a művészettel foglalkozó legnagyobb portálokon, minden bizonnyal bekerül a mozi történetébe, mint olyan személy, aki felvilágosította a Szovjetunió közönségét nehéz években. Annak ellenére, hogy a korabeli filmek egyhangú fordítása nem volt nagyon magas színvonalú, a Szovjetunió minden lakosa imádta.
Maga a színész azt mondja, hogy sikerült kifejlesztenie az úgynevezett érzelemmentes fordítási technikát. Andrei Jurjevics úgy véli, hogy a film szinkronizálásával foglalkozó színész semmiképpen sem húzza oldalára a „takarót”: nincs joga arra, hogy saját érzéseit rávezesse a nézőre. Véleménye szerint sok jelenlegi szinkronizáló mester bűnös ebben. A modern szinkronizáló stúdiók néhány fordítója nem rejti el, hogy Gavrilov munkáiban tanulmányozták a fordítást és a hangját.
Miért nincsenek filmszerepek?
Arra a kérdésre, hogy Andrei Gavrilov miért nem cselekszik a filmekben, a színész azt válaszolja, hogy ebben nem lát értelmet. A forgatás folyamatától kezdve, saját bevallása szerint, nem élvez olyan örömet, mint új és érdekes filmek meghirdetése. A 64 éves fordító azonban nem ígéri, és ha hirtelen megjelenik valami igazán érdekes javaslat, akkor határozottan megfontolja.
Ezenkívül Andrei Jurjevics rendszeresen azt mondja, hogy inkább fordító, és színésznek nevezni nagyon hülye, mert még a megfelelő végzettséggel sem rendelkezik. Gavrilov rajongói azonban bálványaikkal dolgoznak, nem értenek egyet, és készen állnak színésznek hívni, a vezető filmkritikusok példáján.
