Ma a helyzet olyan, hogy itt-ott híreket kell olvasnunk az euróövezet válságáról. Ez nem meglepő, mert ez a kérdés sok európai ország lakosait érinti, és mindenkit aggaszt, aki nem közömbös jövője iránt.
Érdemes megjegyezni, hogy az adósságválság először csak az periféria országait érintette, amelyek az Európai Unió tagjai, de 2010 eleje óta magabiztosan tudomásul vesszük az azon államok számának növekedését, amelyek megtapasztalhatták ezt a nehéz helyzetet az ország életében. Most már bizalommal meg lehet jegyezni, hogy szinte az egész euróövezet a válság hatása alatt áll, amelynek forrása a szakértők a görög államkötvény-piac helyzetét vizsgálja.
Az euróövezet válságát sokan az államadósság intervenció, vagy inkább segítségnyújtás nélküli refinanszírozásának lehetetlenségéhez társítják. Sokan már 2009 végén hasonló helyzetet jósoltak, megfigyelve az adósság növekedésének növekedését az egész világon, ezért meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor számos EU-ország hitelminősítése csökkent.
Nem mondhatjuk egyértelműen, hogy az euróövezet válságának okai a különböző országokban azonosak. Egyes államok erre a kormány által a bankágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott sürgősségi segítség miatt jöttek rá.
Szeretném megjegyezni, hogy Görögország az államadósság jelentős növekedését érezte a köztisztviselők aránytalanul magas fizetése és a nyugdíjak lenyűgöző kifizetése miatt.
Az euróövezet válságáról, amelynek okai továbbra sem egyértelműek, a szakértők megoszlanak. Egyesek úgy vélik, hogy az egyik fontos befolyásoló tényezõ a befektetési alap jelentõs növekedése, éppen a 2000-2007 közötti idõszakban, amelyet a magánszektor megtakarításai hoztak létre. Ez a növekedés annak tulajdonítható, hogy sok globális befektető piaca elért egy új szintet túl magas gazdasági növekedési rátával.
Az euróövezet adósságválsága sok olyan tényező hatására vált lehetővé, amelyek egyszeri hatással voltak. Például a hitelek gyors hozzáférhetősége a 2002 és 2008 közötti időszakban, amely azonnal lehetővé tette számottevõ készpénzkibocsátást a kockázat jelentõs részével együtt. Ennek eredményeként sok hitelező „sajnálatos” helyzetbe került, és a fizetésképtelenséggel szembesült. Kétségtelen, hogy a viszonylag alacsony gazdasági növekedés üteme, amely 2008-tól a mai napig folytatódott, szintén hatással van.
A magántulajdonosok és a bankszektor állami pénzügyi támogatásának megvalósítása szintén befolyásolta a válság alakulását.
Kíváncsi, hogy a legtöbb EU-állam államkötvényét állandónak tekintették, amely nem hordozza a mulasztás kockázatát. Így tehát biztonságosnak lehet tekinteni Görögországot olyan állammá, amely lenyűgöző mennyiségű biztonságos befektetési formával rendelkezik, amelyek jelentős jövedelmet hoznak. Az euróövezeti válság azonban jelentősen megváltoztatta sok ország befektetési lehetőségeinek gondolatát, így a kölcsönök visszafizetésének valószínű felmérésében részt vevő bankok összeférhetetlensége természetesvé vált.
Az államkötvények iránti bizalom ilyen mértékű elvesztése kétségtelenül jelentős mértékben megnövekedett az ország hitelminősítését jelző hitel-nemteljesítési pontok értékében. Görögország több legnagyobb bankja már 2012 februárjában megállapodott a 880 millió euróra becsült biztosíték nyújtásáról a garantált pénzügyi támogatáscsomag megszerzése érdekében.
A kiszámíthatatlan még mindig látja ennek az egész helyzetnek a végét. Néhány ország lakosai tiltakozásokat gyűjtenek a kormány által követett politikák ellen. Például több ezer spanyol elment az utcára, hogy részt vegyen az úgynevezett madridi márciusban, amelyet „Az országunk elpusztítani akarják. Meg kell állítanunk ezt.
Sok ország lakói azonnali reformokat és döntéseket igényelnek, amelyek egyensúlyba hozhatják a gazdaság állapotát, és visszaállíthatják a polgárok nyugodt és stabil életét.
