Ezt a tudományos tudományágot nem lehet egyértelműen kvalifikálni, mivel kutatásának tárgya nem egyértelmű. Éppen ezért a modern értelmezésben a kulturális antropológiát mind szélesebb értelemben, mind szűk értelemben tekintik.
Tág értelemben ez a tudományos tudományág különféle népek és fajok élettevékenységét vizsgálja, az e népre jellemző kultúra típusától függően. Ebben az értelemben nem szabad összekeverni a fizikai antropológiával, amely elsősorban a társadalmak általánosított pszichofizikai tulajdonságait használja a tudomány tárgyának. A kulturális antropológia, amely az emberi élet különféle megnyilvánulásait az emberi faj természete általi közvetítés szempontjából vizsgálja, különbözik a filozófiai antropológiától.
Szűk értelemben ez a tudományág összehasonlítható a társadalmi antropológiával, mivel a kutatás objektív iránya nagyjából megegyezik. Mindkettő elsősorban különféle társadalmi intézményeket tanulmányoz, amelyek jelen vannak a különböző népek és társadalmi közösségek életében.
A disszertáció megerősítésére szolgálhat az a tény, hogy a társadalmi és kulturális antropológia hasonló módszertani eszközökkel rendelkezik. Kutatási módszereket használnak, amelyek mellett széles körben alkalmazzák más társadalomtudományokat is - néprajz, történelem, szociológia, etnopszichológia, statisztika és mások.
A kulturális antropológia a következő kognitív feladatokkal foglalkozik:
- a különféle népek szokásainak, hagyományainak, nyelveinek, gondolkodásmódjának és viselkedésének leírása;
- a kulturális terek és az azokat élő népek interakciójának fejlődési tendenciáinak tanulmányozása;
- a modern kulturális sokszínűségben élő népek és közösségek azonosítási kritériumainak tanulmányozásával kapcsolatos kérdések megfontolása;
- a különféle népek kulturális intézményeinek genezisének tanulmányozása és összehasonlítása a tér-időbeli dimenzióban;
- az emberek vagy közösségek kultúrájának és a kulturális sokszínűségben betöltött helyének elmélyítése;
- az emberek kulturális jelenségeinek a lakosság egyéni világképének kialakulására gyakorolt hatásának természete, módszerei és megnyilvánulásainak tanulmányozása;
- tanulmány a kulturális-etnikai jelenségek természetének minden ellentmondásos megnyilvánulása tekintetében.
Hangsúlyozni kell, hogy a nyugati tudományos hagyományban a "kulturális antropológia" kifejezést még szűkebben is értelmezzük, független oktatás szintjén, amelyre a "kulturális", "történelmi iskola" meghatározásai hivatkoznak, amelyek szerzőit és fejlesztőit Fr. Boas, E. Sapir, Kreber A., R. Benedict, M. Herskowitz. Ezt a tanítást az összehasonlítás céljából a különféle népek kulturális jelenségeinek teljes leírása és egymással való összevetése jellemzi. Módszertani szempontból ezt releváns tudományos információk gyűjtésével oldják meg egy adott nemzet (közösség) életéről, osztályozásáról, az összes vezető jellemző köré csoportosítva és a domináns tényezők azonosításával. Egy ilyen tudományos megközelítés eredményeként a kultúra ugyanúgy megkérdőjelezhetetlen alapjává válik, hogy minden ember vagy társadalom fennmaradjon.
Tudományos jelenségként ezt a tudományágot a következők jellemzik:
- általánosságban az evolúció és különösen a népek kulturális fejlődésének éles tagadása;
- kifejezett kulturális relativizmus - a kultúra jelenségeinek ezen kultúra értékei és kritériumai alapján történő kiértékelésének vágya;
- különös figyelmet kell fordítani az „ember - kultúra” interakció problémájára, ahol a környező társadalom szerepét egyáltalán nem fogadják el;
- az összes kulturális jelenség egy bizonyos integritásra való redukálhatósága, amely különleges nehézségek nélkül lehetővé teszi az emberek kulturális genotípusának azonosítását és összehasonlítását másokkal.
Ez a tudományos tudományág tehát összetett szubsztrát, ahol a bonyolultságot mind a kutatás tárgyának elkülönítésére szolgáló megközelítések sokfélesége, mind az ismeretek megszerzésére alkalmazott módszerek sokfélesége határozza meg. Kiderült, hogy a kulturális antropológia a kérdések széles körét vizsgálja.
