Az ember világnézete olyan nézetek, értékelések, képzeletbeli reprezentációk és alapelvek kombinációja, amelyek együttesen tükrözik az ember látását erről a világról, és meghatározzák a helyét benne. Az élethelyzetek szintén a világnézet fontos alkotóelemei, amely gyakran a legegyszerűbb módja annak meghatározására, hogy melyik típushoz tartozik.
A formált és tudatos világszemlélet céltudatos és értelmes karaktert ad az életnek, tehát a világnézet minden ember számára fontos. Ennek a jelenségnek a vizsgálatát filozófusok és kulturális tudósok végzik, akik osztályozták a világ képet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a leggyakoribbat, de figyelembe kell vennie, hogy vannak más osztályozások is.
A világnézet fő típusai
Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a kifejezést először Kant mondta, ám ő nem különböztette meg ezt a fogalmat a világképtől. A ma elfogadott értéket Schelling vezette be.
A világnézet besorolása több tényezőtől függ: egyrészt az értékrend, amelyben az ember ragaszkodik, eredete nagy jelentőséggel bír (például ez fontos meghatározó tényező a vallásos világkép kiemelésében). Másodszor, az egyén szociokulturális környezete nagy szerepet játszik a meghatározásban. Harmadszor, fontos, hogy az ember tisztában legyen vele körülvevő folyamatokkal.
Ennek alapján a különböző tudósok két osztályozást különböztetnek meg:
- Mitológiai, filozófiai, társadalmi-politikai, tudományos és vallási világkép.
- A mindennapi tapasztalatok világnézete, mitológiai és esztétikai.
Mitológiai világnézet és típusai
Ez a típus az első, a primitív társadalomra jellemző, és a világ ábrás felfogásán alapul. A pogányság teljes mértékben tükrözi a mitológiai világképét, ahol kialakul a hozzáállás a világhoz, mint egy spiritualizált környezethez. Például, a természetes folyamatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya arra készteti az embereket, hogy rituálék segítségével próbálják meg esőt okozni vagy zivatarot „megnyugtatni”.
A mitológiai típusban két fontos szempont van: a szent keresése és annak elfogadhatósága (például az a hiedelem, hogy vannak olyan természet rejtélyei, amelyeket az ember nem tud megoldani, és a válaszok, amelyekre csak a Teremtő rendelkezik), valamint az általános hozzáférhetőség (a jelenségek létezésének hite), amelynek okai mindenki számára ismertek). Az észlelés e két ellentétes módját a mitológiai világkép kombinálja.
A vallási világnézet és típusai
A vallási típus minden vallásra jellemző alapelveken alapszik, honnan származik az értékrend, az emberek iránti hozzáállás stb. Alapja a természetfeletti hatalmakba vetett hit, az imádat és a félelem.
A világ filozófiai felfogása racionalista megközelítésen alapul. Szinte egyidejűleg terjedt az ókori Kínában, az ókori Görögországban és az ókori Indiában. Ezt a típust az jellemzi, hogy képes átgondolni valamit, a normákat és a hagyományokat meglévő ismereteket.
Társadalompolitikai és természettudományi világkép és típusai
A világkép társadalmi-politikai típusa egy összetett szerkezetű társadalomra jellemző. Itt láthat szoros kapcsolatot az ideológiával, amely tükrözi az ember hozzáállását a társadalomhoz, amelyben él. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonítanak az állami hatalom és a politikai rendszer megértésének.
A természettudományi világnézet elsősorban ismert, bizonyított tényekre épül, elsősorban a fizika területére. Itt látjuk, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a természet törvényeinek, és az a helyzet, hogy „mindent tudományos magyarázatnak vethetünk”, leginkább azokban az emberekben mutatkoznak meg, akik ilyen típusú világérzékeléssel rendelkeznek. Főbb jellemzői a tárgyilagosság, a kísérletezésre való nyitottság és a matematika.
A történelem legszembetűnőbb karakter, aki az elsők között mutatta be a világnak egy ilyen világképét - Galileo Galilei.
Esztétikus világnézet és típusai
Az ilyen világnézetű emberek a szépség szempontjából érzékelik a világot, ő az, aki a meghatározó kezdet. Ez a kreatív, művészi-képzeletbeli gondolkodású emberekre jellemző.
Így a különféle típusú világképek előfordulása a társadalom fejlettségi szintjéhez kapcsolódik.
