A gazdasági integráció olyan folyamat, amelynek eredményeként a különféle államok gazdaságpolitikája egyesül, mivel a vám- és egyéb korlátozásokat részlegesen vagy teljes mértékben megszüntetik az egymás közötti kereskedelemre. Ez alacsonyabb árakat eredményez a termelők és a fogyasztók számára, ami növeli az ország és az egyes polgárok jólétét. A közös piac az integráció egyik fázisa. Ez magában foglalja nemcsak az áruk szabad mozgását az egyesült országok között, amint az a társulási megállapodás aláírásakor történik, hanem a szolgáltatásokat, a munkaerőt és a tőkét is.
Színpadok és jellemzőik
A gazdasági integráció elméletét először 1950-ben fogalmazta meg Jacob Wiener. Megvizsgálta az árukamokat az államok közötti egyesülés előtt és után, és összehasonlította azokat a külföld mutatóival. Az elméletet modern formájában azonban az 1960-as években Balassa Bela magyar közgazdász fejlesztette ki. Úgy vélte, hogy a nemzetek feletti közös piac, amelyet a tényezők szabad mozgása jellemez, igényt teremt a további integrációra. Sőt, nemcsak az államok gazdasága közeledik, hanem a politika is. A következő integrációs szakaszokat különböztetjük meg:
- Preferenciális kereskedelmi övezet. Ebben a szakaszban az áruk, a tőke és a szolgáltatások mozgásának korlátozása részben megszűnik.
- Szabadkereskedelmi övezet. Ez a szakasz magában foglalja az áruk mozgását érintő tarifális akadályok megszüntetését.
- Vámunió. Ebben a szakaszban az áruk mozgásának akadályainak megszüntetése. Közös külső vámtarifa is kialakításban van.
- Közös piac. Ezt a stádiumot az áruk, szolgáltatások, monetáris és munkaerőforrások egyesült államok közötti szabad mozgása jellemzi.
- Gazdasági unió. Minden ugyanaz, mint az előző szakaszban, de részben közös külpolitikát egészítenek ki az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő-források harmadik országokba történő mozgásának akadályaival kapcsolatban.
- Gazdasági és monetáris unió. Ez tovább növeli az országok közötti harmonizáció mértékét. Ez a szakasz az előző jellemzői mellett feltételezi az egyesült országok közös monetáris politikáját.
- Teljes gazdasági integráció. Ez az utolsó lépés. Különlegessége az összes termelési tényező unión belüli szabad mozgása, az egységes monetáris és fiskális politika, valamint a többi országgal szemben valamennyi tényező számára közös külső akadályok felállítása.
Közös, egységes vagy egységes piac?
Az integráció mindegyik szakaszában több lépést lehet megkülönböztetni. A teljes piacot gyakran közbenső eredménynek tekintik. Gyakran egy kereskedelmi társulás alapján jönnek létre, amelynek termelési tényezői a munkaerő mellett viszonylag szabadon mozognak, hogy tovább távolítsák el a tarifális akadályokat. Ezután egységes piacgá alakul. Az integráció negyedik szakaszában ez a lépés egy olyan blokk létrehozását foglalja magában, amelyben az áruk kereskedelmi akadályainak nagy része megszűnik. Az egységes piac a termelés egyéb tényezőinek szinte teljes mozgásszabadságát is biztosítja. Fokozatosan, az integráció elmélyülésével, az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő-források az Unión belül mozognak, anélkül, hogy figyelembe veszik a nemzeti határokat. Amikor ez megtörténik, akkor beszélhetünk az egységes piac létrehozásáról, a negyedik szakasz utolsó szakaszáról.
Előnyök és hátrányok
Az egységes piac létrehozása számos előnnyel jár az országok uniója számára. A termelési tényezők teljes mozgásszabadsága lehetővé teszi azok hatékonyabb felhasználását. A fokozott verseny a piacon lehetővé teszi a gyenge szereplők kiszorítását, de megakadályozza a monopóliumok kialakulását. A fennmaradó cégek teljes mértékben kihasználhatják a méretgazdaságosság előnyeit. A fogyasztók alacsony árakat és széles termékválasztékot élvezik. A közös piac országai az unió létrehozásának negatív hatásait átélhetik az átmeneti időszakban. A fokozott verseny eltávolíthatja néhány nemzeti termelőt az üzletből. Ha rövid idő alatt nem tudják növelni munkájuk hatékonyságát, akkor le kell állítaniuk működésüket.
Közös gazdasági térség
2012-ben hozták létre. Kezdetben egyetlen gazdasági térségbe Belarusz, Kazahsztán és Oroszország tartozott. 2015 óta azonban Örményország és Kirgizisztán csatlakozott az unióhoz. Most az eurázsiai vámunió keretében működik. Az egyesület létrehozásának végső célja az egységes piac kialakítása az országok között.
